Keleti Ujság, 1928. június (11. évfolyam, 120-145. szám)
1928-06-01 / 120. szám
2. OLDAL XI. ÉVF. *90. SZÁM A kultúra tényleg bizonyít A Curátul ír cikket a magyarok ellent A kultúra bizonyítéka“ címen. Azt keresi a cikk, hogy mit bizonyít a kultúra. A magyarországi szociáldemokraták egyik vezérférfiának a kulturnép elnyomásáról tett kijelentéseivel polemizálva, azt igyekszik kifejteni, hogy a magyarok magasabb civilizációjáról nem lehet beszélni. Igaz, hogy sok írójuk, sok művészük, sok tudósuk van, igaz hogy Budapest nagy metropolis Bukarest mellett. „De ki szeretné — írja — a mi fővárosunkban azt a tüntető túlzást, az épületek olyan pazar kiállítását látni." Mindez semmi a Cuvántul szerint. Semmi azért, mert a magyarok sohasem lepték meg a világot rendkívüli kiválósággal s ezért nem lehet szó magasabb kultúráról, civilizációról s Európa előtt olyan idegenek maradtak, mint a törökök, bolgárok, litvánok. Ezek közé számít bennünket az európai közvélemény. Mi úgy tudjuk, úgy látjuk, a történelem így mutatja és így tapasztaljuk a magunk életében is, hogy ez a ledegradálási szándék nem az európai közvéleményé, hanem a Curántul cikkírójáé. Ha őszintén tudni akarja, hogy az európai közvélemény mit tart a magyarokról, jöjjön velünk egy kis világkörútra. Mi járunk a világban, alig van része a földnek, ahol magyarokkal nem találkoznánk, mindenütt megállják a helyüket ."és Áthaladó idő emberi fejlődésének bevált munkásai. Amerre járunk, amerre magyarok járnak, a világ nagy színpadain, hangversenytermeiben, könyvtárakban, könyvesboltokban, képtárakban látjuk a magyar szellemi termékek, művészi törekvések érvényesülő sikerét, nyomtatásban, élőszóban, mozivásznon. A technika nagy eredményeinél éppen úgy, mint a sportban, mindig van valami elsőség, ami magyarok és találunk magyart az Edison konstrukciós találékonyságának titkári irodájában éppen úgy, mint a dorpati egyetemen. Alig van találmány, amely annyira elterjedt volna a világon, mint az egyszerű, szerény, de még mindig nélkülözhetetlen közszükségleti cikk a világon: a gyufa. Ha a Durántul cikkírója gyufát gyújt lángra, magyar ember találmányát tartja a kezében. Az egyszerű kis gyufaszáltól a nílusi acélhidakig, vagy a Liszt Ferenc világszerte ünnepelt zeneművészetéig mi mindenre hivatkozhatnánk, ha fel akarnék sorolni a magyar kultúra bizonyítékait. De éppen most beszél helyettünk a francia géniusz nagy költője, az akadémikus Valery, aki elmondja, hogy Európa nemcsak földrajzi terület, de az emberiség hatalmas szellemi építményének fogalmát jelenti és, négy név között, Laplace, Gauss, Gallilei után említi meg a magyar Bólyait, mint az európai szellemi fejlődés legkimagaslóbb hatalmas oszlopait. Elmehetünk a Himalája keleti lábához, hol az angolok szokták rendesen megkoszorúzni Kőrös'' Csomna Sándor darzsilingi sirját s bárhol megtaláljuk például Jókai könyveit, legkülönbözőbb nyelvekre lefordítva. S hirtelen nem tudja az ember, hogy az Eötvös Lóránt fizikai úttörő számítása-e az értékesebb világsiker, vagy a Munkácsy Mihály képeié, amelyek közül egyetlen egy képnek a számára külön termet tart a londoni National Galery. S ha csak a festőkről beszélnénk, lányán vannak, kiknek, László Fülöpnek, Zichy Mihálynak, Szinnyey Mersének és másoknak is, a képei a világforgalomban jelentős értékek. S a modern művészek sikereiről majd mindennap olvashatunk világlapokban, amelyekről olyan sok magyar rajzolóművész rajzát vágják ki mostanában is a bukaresti lapok egy-egy világnagyságról, anélkül, hogy nyilvántartanánk, kinek kezeműve a rajz. Sokat, nagyon sokat lehetne felsorolni a kultúra bizonyítékaiképpen, attól az időtől kezdve, hogy a kereszténység védőbástyáját építették a magyarok Európa keleti kapui elé s abból az időből is, amikor világ példájára teremtették meg a vallásszabadság valóságát. De nem a büszke önteltséget vonjuk le tanulságképpen, hanem arra gondolunk, hogy kevesen vagyunk magyarok a világ leghatalmasabb nagy nemzetei között s megállottuk helyünket a kulturtörekvésekben; de mint kis nemzetnek, mennyit kell még dolgozni, küzdeni, tanulni, hogy a számban legnagyobbak kulturfejlődésével a lépést mindig megtarthassuk. Ez a törekvés, ez az elszántság van meg a magyarokban, erre áldozzák a legnagyobb erőfeszítéseket és ez a legnagyobb, ez a legmegnyugtatóbb bizonyítéka a magyar kultúra és civilizáció fejlődési menetének. Ezt nem a bukaresti Duránhillel való polémiában kell bebizonyítani, hanem az emberiség életében. S az európai közvélemény más szemmel nézi ezt a törekvést, mint a bukaresti Duvántul. A bőrkiütések A Kadum-kenöcs a szökéseket szárítja és eltünteti, egészséges, sima bőrt csinál. Fenséges minden viszketegség és bőrgyuladás ellen.„Sok szenvedést elkerülünk idejében használva a Kadum-kenöcsöt egzema, szökések, orbáncz, rüh. kiütések horzsoláinak. bemorojdökjj Var, sümög? ellen,. mJkmm Leépítem raktáromat! nL Él dmi, mnrnahm Hl Ennek elérése végett leszállítottam az árakat | §§! u... fSrQalQn ifi 1?3| Most wol|on harisnyát! raj | SIPOS-nál Hj keztyűt, kötött mellényt és pulóvert ||| SIPOS-nál ||| m mmm CX5 Cluj, Calea Regele HHHHll iespos cégnél reminumi $ «am. nl _ _ _ - -- titi, - nm • tti iiriT '~«THTk ~ ..rmu jtsrtuj Mussolini testvérbátyját autószerencsétlenség érte (Milánó, május 30.) A miniszterelnök fivérét és feleségét autószerencsétlenség érte. Arnoldo Mussolini gépkocsija az országúton, Milánótól nem messze, összeütközött egy másik autóval. Mussolini könnyebb természetű zúzódásokat szenvedett, feleségének pedig mindkét kulcscsontja eltörött. Beszállították mindkettőjüket szanatóriumba. Az orvosok közlése szerint Mussolini feleségének állapota sem ad okot az aggodalomra s rövidesen mindketten fel fognak épülni a baleset okozta sérülésekből. .......................................................................... Intervju Helen Wills-szel, a tennisz világbajnoknőjével két tenniszparti között Páris, május 30. (A Keled újság eredeti tudósítása) A francia tennisz-szezon legnagyobb eseménye a nemzetközi tenniszversenyek már néhány napja megkezdődtek. Tavaly olyan hatalmas tömeg látogatta ezeket a versenyeket, hogy a saint-cloudi pálya kicsinek bizonyult a nézők befogadására és egy új, nagyobb nézőközönség befogadására alkalmas pályáról kellett gondoskodni. Ez az új pálya a Stade Roland Garros, el is készült idejében, úgy, hogy az idei versenyeket már ebben tarthatják. A nevezők közül az idén hiányzik néhány világnév, különösen Tildén távolmaradását fájlalják az izgalmas mérkőzések kedvelői, de itt van újra Tildén partnere, Hunter, aki rosszabb, mint valaha és eljött Tildén fiatal tanítványa, Wood is és fontoskodó arccal büszkélkedik első hosszúnadrágjában. A világhírű francia sampionok egytől-egyig starthoz álltak. A. Dawis-Cupuyere Lacosta, a wimbledoni győztes Cochet, a szeliden pipázó öreg Brugnon és a mindig jókedvű, de nem mindig jó formában levő közkedvelt Borotra. Mármint az „öreg" Borotra, mert itt van az öccse is, aki éppen a mai, Torravala társaságában játszott férfipárosban Lacosta és Boussus ellen bizonyította be, hogy méltó öccse a nagy Joannak és csak nehezen, — et esetben, — engedte át a győzelmet kitűnő ellenfeleinek. Azután a sok francia fiatal mellett még van néhány külföldi nagy assz is, bár közel sem annyi, mint tavaly. Eljött az angol Turnbull és Kingsley, az ausztráliai Patterson, a holland Timmner, a görög Zerlendi és még néhányan. De a tavalyi ragyogó mezőny nem jött össze az idén. Nem jöttek el a délafrikaiak, a németek, az osztrákok, a románok, a csehek és nem jött el Kehrling sem. De ha a férfi mezőny nem is olyan színes, mint tavaly volt, annál érdekesebbek a női versenyek. Hisz a kis Betty Nathallon, a kitűnő Miss Baumannon, Waitson asszonyon, Fry kisasszonyon, a nagy formában lévő francia hölgyversenyzőkön kívül az idén végre megjelent a pályán a világbajnoknő, Miss Helen Wills is. ő az idei verseny legnagyobb érdekessége, hiszen hozzá hasonló hölgytenniszező csak egy van a Világon és az is professzionista, Suzanne Lenglen. Miss Wills már hetek óta Párisban tartózkodik és szorgalmasan treníroz. Akár esik az eső, akár pedig izzón süt a nap, Miss Wills egy tapodtat se tesz a pályán híres fehér szemellenzője nélkül. Jókedvű és kitűnő színben van, pedig még pár héttel ezelőtt egy súlyosabb meghűlés miatt igen bizonytalan volt a párisi startja. Megkérdezem, hogy érzi magát, de mielőtt felelhetne, hívják a pályára. — Várjon egy kicsit, mindjárt válaszolok. Csak előbb lejátszom ezt a meccset! — kiáltja felém nevetve. Ez a meccs egy női páros, melyben Miss Wells és Miss Anderson egy francia párral játszanak. A franciák, Madame Lafaurie és Devé kisasszony, kitűnően tartják magukat, sőt mit tesz Isten, meg is nyerik a meccset, így hát egyelőre nem sürgettem a választ Miss Willstól. Ideje sem igen lett volna a beszélgetésre, mert azonnal újabb mérkőzése kezdődött, mégpedig ezúttal férfipáros, Hunter társaságában a Miss Fry—Roussus pár ellen. Gyönyörű és izgalmas játék után most az amerikaiak kerültek ki győztesen és így Miss Wills szívesen tartotta meg imént adott szavát. Leültünk egy padra és a világbajnoknő elkezdte: — Kitűnő kondicióban vagyok és semmi se maradt vissza a meghűlésből, mely miatt pedig kénytelen voltam lemondani a németországi startomat. Nagyon szerettem volna elmenni Németországba és betegségem dacára is indulni akartam, de az orvosunk a leghatározottabban leintett minden ilyen irányú kísérletet. Maradtam hát. Végre, ha most nem is mehettem, majd elmegyek máskor. Hiszen hosszabb időre jöttem Európába, illetve Párisba. Nem csak versenyezni, hanem főleg rajztanulmányaim folytatására. — Nem fárasztotta ki ez a két erős meccs egymás után? — Egy csöppet sem, — felelte Helen Wills. — Minden nap, vagy legalább is négyszer hetenkint teljes erőből játszom másfél órát. Vannak, akik háromszor ennyit is tenniszeznek, de én ezt a tréning módszert tartom a leghelyesebbnek: másfél óra, de teljes erővel, így aztán jól bírom az iramot és nem egykönnyen fáradok el. — Kiket szeret partnernek? Amerikait vagy európait ? — Mindegy, csak jó játékos legyen. De nemcsak a jó partnert szeretem, hanem a jó ellenfelet is. Akivel élvezet a játék és akitől tanulni is lehet. Különösen az igazán elsőrangú férfijátékosokat. Huntert, Lacosteot, vagy Borottát. Tőlük igazán lehet tanulni. A nők közül pedig Alvarez kisasszonnyal szeretek meccselni. — Suzanne Lenglennel nem? — Lenglen kisasszony professzionista. Én amatőr vagyok. Mi ketten nem találkozhatunk többé, — felelte Helen óvatosan. — Hol versenyez még az idén? — kérdeztük tovább. — Innen Wimbledonba megyek. Aztán? Majd meglátjuk. Nem szeretek túlságosan messze jövőre programraot csinálni. — Miért vesztették el a női párost? — Hát, istenem, az ember nem nyerhet mindig. Meg aztán az ellenfeleink is nagyon jók voltak. Különösen Madame Lafaurie volt kitűnő. No, de már későre jár. Ideje hazamenni. Aigner László. | Pivatkereskedők figyelmébe ! | Selyemanyagok, sálak és kendők mintázása legszebben Simon Juditot mintázógyárában készül Oradea, Str. Marasesti 1. NBAKIA KOZGO Hagy steril IsIMs U SllS ss BHIV BIMON kittemvisiek Marssal Boldogság szigete c. szalonkalandorfilnben Monopol Fanametfilm. Közkívánatra jön: gfg- SSfOgOff ..........