Keleti Ujság, 1928. július (11. évfolyam, 146-171. szám)
1928-07-21 / 163. szám
m. in : sa. rrr. tus. SZÁM. 1 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A Tháborhegy ormán — Ravasz László könyve — A Tháborhegy az Úr színeváltozásának, Jézus megdicsőülésének színtere. Magát a jelenetet a három első evangélista főbb mozzanataira nézve teljesen egyformán beszéli el. Magához véve az Ur Pétert, Jakabot és Jánost és felvive őket egy magas hegyre. És elváltozók előttük, orcája ragyogott, mint a nap, ruhája fehér lön, mint a hó, amilyent festő nem festhet. Megjelenik Mózes és Illés és beszélnek a halálról, melyet Jeruzsálemben kell elszenvedni. Fényes felhő borítja be őket s a felhőből szó adatott: Ez az én kedves fiam, kiben megnyugodtam; őt hallgassátok, őt kövessétek. A tanítványok, mikor ezt meghallották, arcra esének és igen megrémültek. Jézus hozzájuk lépve, illető őket és monda: Keljetek fel és ne féljetek. A kiváló festőművészek által színes képben is gyakran ábrázolt jelenet színhelyének címül választása jellemző a könyv egész tartalmára, nemcsak az egyházi beszédekre. A báborhegyi jelenet keresztyén mithosz ugyan, de maga a vágy: feljutni a tetőre, megdicsőülni a föld porából a mennyégnek fényességében, a tehetetlenségből erőhöz, a nyomorúságból gyógyuláshoz jutni —, egyetemes emberi tulajdonság, velünk született, a priorisztikus törekvés. Az azonban keresztyén, sőt kálvinista dogma, hogy a megdicsőülés csak egyetlen egy módon lehetséges. Ha Jézussal indulunk felfelé a tetőre, ha az ő kezét fogjál; meg hűséggel és melegen, ha az ő utján haladunk. Könnyek és vércseppek hintették teli az utat; a keresztfa diadalívei alatt kell haladnunk mindaddig, mig eltűnik mögöttünk a világ, kitárul az ég s mi nem látunk egyebet, csak a Jézust egyedül (Fenn és lenn c. egyházi beszéd, 280.). Életünk minden hétköznapi cselekedete általában, de különösen vasárnapi és ünnepnapi érzéseink, a keresztelés, a konfirmáció, a házassági eskü, tanév megnyitás, papszentelés és lelkészbeiktatás, mind mind a Thábor hegyen fölfelé haladásnak egy-egy lépése, vagy legalább is fogadkozás, szándék nyilvánulás, hogy az akar lenni. A keresztyén kálvinista felfogás szerint csak akkor van közeledés a csúcshoz, akkor lehet feljebbjutás, ha megfogjuk és szilárdan szorítjuk a Jézus vezető karját. És itt, ezen a ponton érvényesül a Ravasz igehirdető személyiségének páratlanul vonzó varázsa, meggyőző közvetlensége. Ahogy fölteszi a kérdést: Tháborhegyre igyekvők, fogjátok-e a Jézus kezét? — és ahogy bizonyságot tesz arról, hogy hiábavaló az ünneplés,, a keresztelő, a konfirmáció, házassági eskü, a tanulás, pappá szentelés és papbeiktatás, ha nem fogjuk meg az egyedül biztos kalauz szolid, türelmes kezét—, mindez nem pusztán papi szolgálat. Annál sokkal több. Művészet. Művész Ravasz abban, ahogy igehirdetéséből újra meg újra kicsendül a báborhegyi szózat: Jézus az Isten fia. Művész abban, ahogy hallgatóinak lelkében felkelti a vágyat a Jézussal járásra; ahogy int és emlékeztet, ahogy súlyos kötelességül teszi, de egyedüli és biztos megdicsőülhetésnek ígéri Jézust, Jézus követését. Nem korhol, csak emlékeztet; nem fedd, hanem biztat; nem az emberi gyöngeségek analízisében telik kedve, hanem az istenfiúság szintézisében, a tetőre jutáshoz szükséges erénycsirák melengetésében, az emberi nemes tulajdonságok kiterebélyesítésében. S teszi mindezt annyi közvetlenséggel, a bizonyságtételnek olyan megkapó és kedves bájával, hogy az embernek kedve kerekedik, hogy Ravaszszal újra és mindig ünnepet ülhessen, részt vegyen keresztelőn, konfirmáción, házasságkötésen, papszentelésen és beiktatáson stb. És van-e, lehet-e áldottabb ige, mint az, amelyik testté tud lenni? A hatalmas kötetnek (306.) jó fele tartalmát különböző időben és helyen előadott cikkek, beszédek és tanulmányok teszik ki. Tehát nem szorosan vett egyházi dolgozatok. Ám a reframn és a mérték ezekben is a Tháborhegy csúcsa. Akár Kuyper, vagy Bartók György, Hegedűs Sándor és Rákosi Jenő, Prohászka és Ady, a tegnapi, mai és holnapi ember jellemzéséhez fog, a vizsgálat végső szempontja az: milyen hűséggel s milyen odaadással fogta Jézus kezét a Tháborhegy csúcsára igyekezvén? A hűséges kézfogást és az odaadó követést Isten iránti hálával eli ismeri és dicsőíti a felekezetéhez nem tartozó nagyok (Prohászka, Rákosi J.) személyiségében is. A különben egészen erdélyi könyvből (a Lapkiadó Rt. nyomtatta sz állította elő szép nyomással, finom papirán s ízléses külsőben; a tartalom összeállításában Budai Gergely mellett Gönczy Lajos segédkezett az illusztris szerzőnek; a kiadást az Ifjú Erdély szerkesztőségével együtt Szekeres Károly bonyolította le; végül a szerző művét tanítója, tiszttársa és barátja, Nagy Károly erdélyi ref. püspök áldott emlékezetének ajánlja a Bartók György, mint theólógus c. terjedelmes tanulmány mellett minket különösebben érdekel az Ady vallásossága és az Irodalmi schizma c. két rövidebb cikk. Az Ady sokat vitatott vallásosságát illetőleg egyetért és elfogadja a Makkai tételét, hogy Ady vallásos költő, de csak pszichológiai és vallástörténeti szempontból. Pszichológiai és vallástörténeti szempontból Ady költészete vallásos, mert hiszen szive kielégületlenül panaszkodik, lelke majd kihivó dacossággal, majd ernyedt tehetetlenséggel vergődik s a vallásos fenoménon minden történetileg fellépő s pszichológiailag lehetséges jegye e vergődésen felismerhető. Csakhogy, amit különben Makkai is hhilit, nem ismeri Ady a keresztet. Jézus nélkül indult el a Tháborhegy csúcsára. Megrendült, de nem a tető fényességétől, hanem a lába alatt levő kövecskétől. Nem hallotta felülről a biztató és megdicsőülést ígérő szózatot, hanem beleakadt s arcra bukott az aluról üres sivársággal kongó minden — mindegy bölcsesség poros pókhálójába. „Ő az uj magyar pogányság magát tépő, véres körmü hívője, aki sokszor leült síró prozelitusnak a keresztyénség pitvarában. De beljebb nem került soha. Fájdalom, olyan advent, melynek nincs karácsonya." Keresztyén theológiai felfogás szerint az Ady bűnbánata is hiányos. „Sok minden benne van a katzenjammertől kezdve a tékozló fiú házasírásáig, csak egy hiányzik belőle: az újjászületés feredő vize. Ennek a meddő bűnbánatnak, gyötrő és sikertelen akarásnak, ennek az abszolút életnek a páratlan poétája Ady . . .“ Keresztyén theológiai értelmezés szerint az Ady vallásossága — hiányozván belőle az etikai megújulás — nem vallásosság. Az Irodalmi schizma c. cikkben is az a végső mérték és szempont, hogy váljon az erdélyi irodalmi élet, az erdélyi irodalom fölfelé halad-és nem valamely félre után járkálva, a magyar irodalom egységétől? A szubsztanciális távolodásnak és elszakadásnak még a lehetősége is Ravasz szerint fenyegető veszedelem, melyet, el kell hárítani s az elhárítás útját ki is jelöli.A közülünk való s irodalmi viszonyainkat jól ismerő, érdemeit, s érdemeseit méltató Ravasz László tollából alap nélkül és felületesen nem pattanhatott ki a megdöbbentő szó, az irodalmi schizma. Egyelőre megnyugodhatunk s aggodalmunkat eloszlathatja, hogy a Lövetett probléma: van-e schizm? ? —, elsősorban éppen legtehetségesebb íróinkat döbbentette meg (Reményik). S ugyancsak legtehetségesebb íróink azok, akik keréken tagadják a schizmát, a külön erdélyi irodalom létezését általában. Amennyiben pedig van elkülüníttetés, sorstagozódás, az sem szubstanciális megoszlás, hanem részint természetes, részint kényszerű adottság. (L. a Helikon első és második számában közölt hozzászólásokat.) A Ravasz által nem ok nélkül látott veszedelemmel szemben a leghivatottabb íróink kijelentése, önvallomás. Írói törekvéseiknek cél szerint és a magyar irodalom egységét és hagyományát ápoló s arra elkötelezése vállaló jellemzése valóban örvendetes és biztató jelenség. Bár első szemmértékre és nekünk e külön is felemlített cikkek a legérdekkeltőbbek, mégis a hatalmas és szép könyv minden darabja és minden száma aktuális és időszerű. Azzá teszi a Ravasz művész..",,?, költői egyénisége, amely a próza egyszerű nyelvén szólva is felülemelkedik és fölemel a költésre, Táborhegyének a csúcsára. Aktuális és időszerű nemcsak lelkészeknek, költőknek vagy tudománnyal foglalkozóknak, hanem mindenkinek bármely felekezethez tartozzék. Hiszen a magyar közönség felekezetre tekintet nélkül vallja már régóta a Ravasz igehirdetéséről azt, amit Ravasz állapít meg Prohászkáról: amit ő Jézusról, az evangéliumról, Isten atyai szaváról mond, azt nekünk és helyettünk mondja. Mindnyájunknak, mindnyájunkért. Hála és köszönet a hozzánk is beszélő igyhirdetőnek; üdvözöljük az ismerős és mégis mindig üde és vonzó hangot! Elismerés mindazoknak, akiknek munkás keze segített a mű megjelenésében. Kristóf György. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek: Krétakör. (Kínai újdonság, 5 felvonásban. Mozihelyárakkal: 50, 40, 30, 20 és 10 lej. Barzs Samu vendégjátékával. Sorozatszám: 370.) Szombaton: Nászéjszaka. (Operetté újdonság. Rendes helyárakkal. Lengyel Irén vendégjátékával. CORSO-FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: Pénteken fél 6, fél 8, fél 10-kor premier: A cirkusz gyermeke. Izgalmas cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszereplő: Mary Kid. Szombaton fél 6, fél 8, fél 10 órakor: A cirkusz gyermeke. Izgalmas cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszereplő: Mary Kid. Vasárnap d. u. 3, 5, 7 és 9 órakor. A cirkusz gyermeke. Izgalmas cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszereplő: Mary Kid. Pénteken mutatja be a Corso-filmszínéáz a nyári szezon leghatalmasabb filmjét a Cirkusz gyermekét A Corso filmszínház eddig is páratlanul jó műsorral szolgált a kolozsvári közönségnek. Az a film azonban, melyet a Corso filmszínház igazgatósága pénteken mutat be, felülmúl minden eddigit. A Cirkusz gyermeke ugyanis a legszerencsésebben egyesíti a művészi szándékot a film jó értelemben vett eszközeivel, a ragyogó technikát a művészi és költői, mindvégig izgalmasan kötő cselekménnyel, az üde és romantikus tájképeket, a fojtó és lélegzetállító feszültséggel. A Cirkusz gyermeke azonban mindezeken kívül még abban is kiváló, hogy igazi filmmonumentalitása mellett témája a legsajátszerűbben filmszerű. A cirkuszi környezet fantasztikumait és költészetét még nem volt film, mely ily ragyogó tökéllyel adta volna vissza, mint a Cirkusz gyermeke. Tamási Áron regénye az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában. Kettős nagy eseményt jelent az erdélyi magyar könyv- és irodalom történetében az Erdélyi Szépmives Céh legújabb könyve: Tamási Áron: „Szűzmáriás királyfi” című regénye. A regénynek már előzetes híre jelezte rendkívüli értékét és érdekességét. A székely lélek realitás és misztikum között hullámzó élete, az önmaga erejét pazarolva szóró égbe lendülő és magát emésztő faj regénye jelenik meg pompás mese és felejthetetlen alakok rajzán át a könyv lapjain. A költészet csodálatos erejével megírt könyv igazi nagy eseménye nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalomnak. Az Erdélyi Szépmíves Céh a könyvet új, a régi könyveinél nagyobb alakban adta ki Kós Károly szép, a maguk nemében szintén eseményt jelentő, kétszínnyomású linóleum-metszeteivel. A Szépmíves Céh ezzel a könyvével kezdte meg a pártoló tagjai számára készülő művészi fél bőrkötésű amatőr sorozatát. Ezek a könyvek finom, famentes, súlyos borgós papírra vannak nyomva, exlibrise, Debreczeni László művészi munkája. A könyv olcsó, fűzött kiadása könynyű, fehér famentes papíron, szép borító lappal jelent meg. Könyvárusi forgalom!)/ ez a kiadás sem kerül, csak előfizetők kaphatják meg az Erdélyi Szépmives Céh irodája (Cluj-Kolozsvár, Str. Bratianu, Király utca 22.) útján. Az Erdélyi Szépmives Céh a kétkötetes regényt kétheti időközben kötettíziként küldi meg pártolótagjai, illetve előfizetői részére, beküldött intézkedésre azonban készséggel küldi mindkét kötetet egyszerre. • Székely dalos ünnepély Udvarhelyen. A székely anyaváros nagyszabású dalos ünnepélyt rendez július hó 21-én. E százados székely kultur egyletnek saját fúvós zenekara, harminchéttagú szimfonikus zenekara, jóhírekben gazdag dalkara, állandóan működő műkedvelő gárdája, mely különösen a népszínműveket műveli, továbbá ifjúsági irodalmi köre van. Ilyen hasznos kultureszközökkel valóságos jótétemény a Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet munkája a székely földön. A műsor pedig a következő: Induló: Előadja az egylet fúvós zenekara. 2. Jelige: Énekli a dalkar. 3. Révfy: „Valahonnan ide hullik”... Énekli a dalkar. 4. Mozart: Figaro házassága, előadja a szimfonikus zenekar. 5. Tárcza: Utolsó dal, a TIT. orsz. verseny versenydarabja, énekli a dalkar. 6. Emlékezés a vén dalosokról, előadás tartja Lévai Lajos dr. elnök. 7. Ábrányi: Vándor madár... szavalja Kabdebo Annuska urleány. 8. Ábrányi—Veress: Vándor madár, énekli a dalkar. A IIi. orsz. verseny szabadon választott versenydarabja. 9. Kehler B.: „Pusztai idil: hegedűszóló zenekari kísérettel, előadja Kiss Elek egyleti karnagy. 10. Petőfi: Falu végén ... énekli a dalkar. Konferál dr. Voszka István: Karnagy Kiss Elek: E nagyszabású dalünnepély iránt az egész megyében nagy az érdeklődés. A kolozsvári kabaré ellátogat Tórdéra és Marosvásárhelyre. Kedden este mutatkozott be a kolozsvári Magyar Színházban nagyszámú közönség előtt, meglepő nagy sikerrel Győri Illés István kabarétársulata. A kabaré, - a kabarék ősi szervezete szerint -- magánszámokkal és egyfelvonásosakkal szolgál. Győri társulata szerencsésen összeválogatott erőivel mint Gy. Székely Klári, Pálffy Olly, Darvas Ernő és Salgó Jenő a legjobb magyar kabaréirók legjobb darabjait adta elő Kolozsváron olyan sikerrel, hogy a társulat erdélyi turnéra határozta el magát. Mint értesülünk a turné első állomásai Torda és Marosvásárhely lesznek, ahol a kolozsvári siker minden bizonnyal meg fog ismétlődni.