Keleti Ujság, 1928. július (11. évfolyam, 146-171. szám)

1928-07-21 / 163. szám

m. i# IRODALOM ÉS MŰVÉSZET h Tháborhegy ormán — Ravasz László könyve — A Tháborhegy az Ur színeváltozásának, Jézus megdicsőülésének szintere. Magát a jelenetet a három első evangélista főbb mozzanataira nézve teljesen egy­formán beszéli el: Magához vévé az Ur Pétert, Ja­kabot és Jánost és felvivé őket egy magas hegyre. És el változók előttük, orcája ragyogott, mint a nap, ruhája fehér lön, mint a hó, amilyent festő nem fest­het. Megjelenik Mózes és Illés és beszélnek a halál­ról, melyet Jeruzsálemben kell elszenvedni. Fényes felhő borítja be őket s a felhőből szó adatott: Ez az én kedves fiam, kiben megnyugodtam; őt hallgassá­tok, őt kövessétek. A tanitványok, mikor ezt meg­hallották, arcra esének és igen megrémültek. Jézus hozzájuk lépve, illető őket és monda: Keljetek fel és ne féljetek. A kiváló festőművészek által színes képben is gyakran ábrázolt jelenet színhelyének címül válasz­tása jellemző a könyv egész tartalmára, nemcsak az egyházi beszédekre. A tháborhegyi jelenet keresztyén mithosz ugyan, de maga a vágy: feljutni a tetőre, megdicsőülni a föld porából a mennyégnek fé­nyességében, a tehetetlenségből erőhöz, a nyomorúság­ból gyógyuláshoz jutni —, egyetemes emberi tulaj­donság, velünk született, a priorisztikus törekvés. Az azonban keresztyén, sőt kálvinista dogma, hogy a meg­dicsőülés csak egyetlen egy módon lehetséges. Ha Jé­zussal indulunk felfelé a tetőre, ha az ő kezét fog­jál; meg hűséggel és melegen, ha az ő utján hala­dunk. Könnyek és vércseppek hintették teli az utat; a keresztfa diadalívei alatt kell haladnunk mindad­dig, mig eltűnik mögöttünk a világ, kitárul az ég s mi nem látunk egyebet, csak a Jézust egyedül (Fenn és lenn c. egyházi beszéd. 280 1.). Életünk minden hétköznapi cselekedete általá­ban, de különösen vasárnapi és ünnepnapi érzé­seink, a keresztelés, a konfirmáció, a házassági eskü, tanév megnyitás, papszentelés és lelkészbeiktatás, mind mind a Thábor begyen fölfelé haladásnak egy-egy lépése, vagy legalább is fogadkozás, szándék nyilvá- nnlás, hogy az akar lenni. A keresztyén kálvinista felfogás szerint csak akkor ; van közeledés a csúcs­hoz, akkor lehet feljebbjutás, ha megfogjuk és szilár­dan szorítjuk a Jézus vezető karját. És itt, ezen a ponton érvényesül a Ravasz igehirdető személyiségé­nek páratlanul vonzó varázsa, meggyőző közvetlen­sége. Ahogy fölteszi a kérdést: Tháborhegyre igyek­vők, fogjátok-é a Jézus kezét? — és ahogy bizonysá­got tesz arról, hogy hiábavaló az ünneplés,, a keresz­telő, a konfirmáció, házassági eskü, a tanulás, pappá szentelés és papheiktatás, ha nem fogjuk meg az egyedül biztos kalauz szolid, türelmes kezét—, mindez nem pusztán papi szolgálat. Annál sokkal több. Mű­vészet. Művész Ravasz abban, ahogy igehirdetéséből újra meg újra kicsendül a tháborhegyi szózat: Jé­zus az Isten fia. Művész abban, ahogy hallgatóinak lelkében felkelti a vágyat a Jézussal járásra; ahogy int ős emlékeztet, ahogy súlyos kötelességül teszi, de egyedüli és biztos megdicsőüllietésnek Ígéri Jézust, Jézus követését. Nem korhol, csak emlékeztet; nem fedd, hanem biztat; nem az emberi gyöngeségek ana­lízisében telik kedve, hanem az istenfiuság szintézi­sében. a tetőre jutáshoz szükséges erénycsirák melen- getésében, az emberi nemes'tulajdonságok kiterebé- lye^itésében. S teszi mindezt annyi közvetlenséggel, a bjzonyságtételnek olyan megkapó és kedves bájá­val, hogy az embernek kedve kerekedik, hogy Ravasz- szal újra és mindig ünnepet ülhessen, részt vegyen keresztelőn, konfirmáción, házasságkötésen, papszen­telésen és beiktatáson stb. És van-é, lehet-é áldottabb ige, mint az, amelyik testté tud lenni? A hatalmas kötetnek (306 1.) jó fele tartalmát különböző időben és helyen előadott cikkek, beszédek és tanulmányok teszik ki. Tehát nem szorosan vett egyházi dolgozatok. Ám a refrain és a mérték ezek­ben is a Tháborhegy csúcsa. Akár Kuyper, vagy Bar­tók György, Hegedűs Sándor és Rákosi Jenő, Pro- bászka és Ady, a tegnapi, mai és holnapi ember jel­lemzéséhez fog, a vizsgálat végső szempontja az: mi­lyen hűséggel s milyen odaadással fogta Jézus kezét n Tháborhegy csúcsára igyekezvén? A hűséges kéz­fogást és az odaadó követést Isten iránti hálával el- •* ismeri és dicsőíti a felekezetéhez nem tartozó nagyok (Prohászka, Rákosi J.) személyiségében is. A különben egészen erdélyi könyvből (a Lap­kiadó Rt. nyomtatta s. állította elé szép nyomással, finom papirón s Ízléses külsőben; a tartalom össze­állításában Budai Gergely mellett Gönczy Lajos se­gédkezett az illusztris szerzőnek; a kiadást az Ifjú Erdély szerkesztőségével együtt Szekeres Károly bo­nyolította le; végül a szerző müvét tanítója, tiszt­társa és barátja, Nagy Károly erdélyi ref. püspök áldott emlékezetének- ajánlja) a Bartók György, mint theólógus c. terjedelmes tanulmány mellett minket különösebben érdekel az Ady vallásossága és az Iro­dalmi schizma c. két rövidebb cikk. Az Ady sokat vitatott vallásosságát illetőleg egyetért és elfogadja a Makkai tételét, hogy Ady val- ' lásos költő, de csak pszichológiai és vallástörténeti szempontból. Pszichológiai és vallástörténeti szempont­ból Ady költészete vallásos, mert hiszen szive kielégü- letlenül panaszkodik, lelke majd kihivó daeossággal, majd ernyedt tehetetlenséggel vergődik s a vallásos fenomónon minden történetileg fellépő s pszicholó­giailag lehetséges jegye e vergődésen felismerhető. Csakhogy, amit különben Makkai is chilit, nem ismeri Ady a keresztet. Jézus nélkül indult el a Tháborhegy csúcsára. Megrendült, de nem a tető fényességétől, hanem a lába alatt levő köveeskétől. Nem hallotta fe­lülről a biztató és megdicsőülést Ígérő szózatot, hanem beleakadt s arcra bukott az aluról üres sivár­sággal kongó minden — mindegy bölcsesség poros pók­hálójába. „Ő az uj magyar pogányság magát tépő, véres körmü hívője, aki sokszor leült síró prozelitus- nak a keresztyénség pitvarában. De beljebb nem ke­rült soha. Fájdalom, olyan advent, melynek nincs ka­rácsonya." Keresztyén theológiai felfogás szerint az Ady bünbánata is hiányos. „Sok minden benne van a katzenjammertől kezdve a tékozló fiú hazasirásáig, csak egy hiányzik belőle: az újjászületés feredő vize. Ennek a meddő bünbánatnak, gyötrő és sikertelen akarásnak, ennek az abszolút életnek a páratlan poé­tája Ady . . .“ Keresztyén theológiai értelmezés sze rint az Ady vallásossága — hiányozván belőle az eti­kai megújulás — nem vallásosság. Az Irodalmi schizma c. cikkben is az a végső mérték és szempont, hogy vájjon az erdélyi irodalmi élet, az erdélyi irodalom fölfelé lialad-é s nem vala­mely félre utón járkálva, a magyar irodalom egysé­gétől? A szubsztanciális távolodásnak és elszakadás­nak még a lehetősége is Ravasz szerint fenyegető veszedelem, melyet, el kell hárítani s az elhárítás út­ját ki is jelöli. -A közülünk való s irodalmi viszo­nyainkat jól ismerő, érdemeit, s érdemeseit méltató Ra­vasz László tollából alap nélkül és felületesen nem pattanhatott ki a megdöbbentő szó, az iroda .mi schizma. Egyelőre megnyugodhatunk s aggodalmunkat eloszlathatja, hogy a Lövetett probléma: van-e seliiz- m? ? —, első sorban éppen legtehetségesebb íróinkat döbbentette meg (Reméuyik). S ugyancsak legtehet­ségesebb íróink azok, akik keréken tagadják a schir- mát, a külön erdélyi irodalom létezését általában. Amennyiben pedig van elkülünittetés, sorstagozódás, az sem szubstánéiáli? megoszlás, hanem részint ter­mészetes, részint kényszerű adottság. (L. a Helikon első és második számában közölt hozzászólásokat.) A Ravasz által nem ok nélkül látott veszedelemmel szem­ben a leghivntottabb íróink kijelentése, önvallomás. Írói törekvéseiknek eél szerint és a magyar irodalom egységét és hagyományát ápoló s arra elkötelezése vállaló jellemzése valóban örvendetes és biztató je­lenség. Bár első szemmértékre és nekünk e külön is fel­említett cikkek a legérdekkeltőbbek, mégis a hatalmas és szép könyv minden darabja és minden sj\‘a ak­tuális és időszerű. Azzá teszi a Ravasz művész.;",,?, köl­tői egyénisége, amely a próza egyszerű nyelvén szólva is felülemelkedik és fölemel a költésze; Tbá- borhegyének a csúcsára. Aktuális és időszerű nemcsak lelkészeknek, költőknek vagy tudománnyal foglalko­zóknak, liánom mindenkinek bármely felekezethez tartozzék. Hiszen a magyar közönség felekezetre te­kintet nélkül vallja már régóta a Ravasz igehirdeté­séről azt, amit Ravasz állapit meg Prohászkáról: amit ő Jézusról, az evangéliumról, Isten atyai sza­váról mond, azt nekünk és helyettünk mondja. Mind­nyájunknak, mindnyájunkért. Hála és köszönet a hozzánk is beszélő vgehirdető- nek; üdvözöljük az ismerős és mégis minc^g üde és vonzó hangot! Elismerés mindazoknak, akikpek mun­kás keze segített a mű megjelenésében. Kristóf György. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek: Krétakör. (Kinai újdonság, 5 felvoná\ban. Mozihelyárakkal. 50, 40, 30, 20 és 10 lei. BaNzs Samu vendégjátékával. Sorozatszám: 370.) Szombaton: Nászéjszaka. (Operetté újdonság. Ren­des helyárakkal. Lengyel Irén vendégjátékával. CORSO-FILMSZINHÁZ MŰSORA: Pénteken fél 6, fél 8, fél 10-kor premier: A cirkusz gyermeke. Izgalmas cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszereplő: Mary Kid. Szombaton fél 6, fél 8, fél 10 órakor: A cirkusz gyermeke. Izgalmas cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszereplő: Mary Kid. Vasárnap d. u. 3, 5, 7 és 9 órakor: A cirkusz gyermeke. Izgalmas cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszereplő: Mary Kid. : sa. rrr. tus. SZÁM. 1 Péniaken mulatja be a Carso-fllmszlnbfc a nyári szezon leghatalmasabb filmjét a Cirkusz gyermekit A Corso filmszínház eddig is páratlanul jó mű­sorral szolgált a kolozsvári közönségnek. Az a film azonban, melyet a Corso filmszínház igazgatósága pénteken mutat be, felülmúl minden eddigit. A Cir­kusz gyermeke ugyanis a legszerencsésebben egyesíti a művészi szándékot a film jó értelemben vett eszkö­zeivel, a ragyogó technikát a művészi és költői, mind­végig izgalmasan kötő cselekménnyel, az üde és ro­mantikus tájképeket, a fojtó és lélegzetállitó feszült­séggel. A Cirkusz gyermeke azonban mindezeken kí­vül még abban is kiváló, hogy igazi filmmonumenta­litása mellett témája a legsajátszerübben filmszerű. A cirkuszi környezet fantasztikumait és köl­tészetét még nem volt film, mely ily ragyogó tökéllyel adta volna vissza, mint a Cirkusz gyermeke. Tamási Áron regénye az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában. Kettős nagy eseményt jelent az erdélyi magyar könyv- és irodalom történetében az Erdélyi Szépmives Céh legújabb könyve: Tamási Áron: „Szüzmáriás királyfi” cimü regénye. A regénynek már előzetes híre jelezte rendkívüli értékét és érde­kességet. A székely lélek realitás és misztikum kö­zött hullámzó élete, az önmaga erejét pazarolva szóró égbe lendülő és magát emésztő faj regénye jelenik meg pompás mese és felejthetetlen alakok rajzán át a könyv lapjain. A költészet csodálatos erejével meg­irt könyv igazi nagy eseménye nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalomnak. Az Erdé­lyi Szépmives Céh a könyvet uj, a régi könyveinél nagyobb alakban adta ki Kés Károly szép, a maguk nemében szintén eseményt jelentő, kétszinnyomásu linóleum-metszeteivel. A Szépmives Céh ezzel a könyvével kezdte meg a pártolótagjai számára ké­szülő művészi fél bőrkötésű amatör sorozatát. Ezek a könyvek finom, famentes, súlyos borgói papirra vannak nyomva, exlibris-e, Dcbroczeni László művé­szi munkája. A könyv olcsó, fűzött kiadása köny- nyii, fehér famentes papíron, szép borító lappal je­lent meg. Könyvárusi forgalom!)/ ez a kiadás sem kerül, csak’ előfizetők kaphatják meg az Erdélyi Szépmives Céh irodája (Cluj-Kolozsvár, Str. Bra- tianu. Király-utca 22.) utján. Az Erdélyi Szépmives Céh a kétkötetes regényt kétheti időközben kötettíVi- ként küldi meg pártolótagjai, illetve előfizetői részé­re. beküldött intézkedésre azonban készséggel küldi mindkét kötetet egyszerre. • Székely dalos ünnepély Udvarhelyen. A székely anyaváros nagyszabású dalos ünnepélyt rendez julius hó 21-én. E százados székely kultur egyletnek saját fúvós zenekara, harminchéttagu szimfonikus zene­kara. jóhirekben gazdag dalkara, állandóan működő műkedvelő gárdája, mely különösen a népszínműve­ket műveli, továbbá ifjúsági irodalmi köre van. Ilyen hasznos kultureszközökkel valóságos jótétemény a Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet munkája a szé­kely földön. A műsor pedig a következő: Induló: Előadja az egylet fúvós zenekara. 2. Jelige: Énekli a dalkar. 3. Révfy: „Valahonnan ide hallik”... Énekli a dalkar. 4. Mozart: Figaro házassága, elő­adja a szimfonikus zenekar. 5. Tárcza: Utolsó dal. n TIT. orsz. verseny versenydarabja: énekli a dalkar. 6. Emlékezés a vén dalosokról, előadás tartja Lévai Lajos dr. elnök. 7. Ábrányi: Vándor madár... szavalja Kabdcbo Aunuska urleány. 8. Ábrányi—Ve­ress: Vándor madár, énekli a dalkar. A Ifi. orsz. verseny szabadon választott versenydarabja. 9. Keh- ler B.: „Pusztai idil: hegedűszóló zenekari kíséret­tel, előadja Kiss Elek egyleti karnagy. 10. Petőfi: Falu végén ... énekli a dalkar. Konferál dr. Voszka István. Karnagy Kiss Elek. E nagyszabású dalünne­pély iránt az egész megyében nagy az érdeklődés. A kolozsvári kabaré ellátogat Tóidéra és Maros- vásárhelyre. Kedden este mutatkozott be a kolozs­vári Magyar Színházban nagyszámú közönség előír, meglepő nagy sikerrel Győri Illés István kabarétár­sulata. A kabaré, — a kabarék ősi szervezete szerint -- magánszámokkal és egyfelvonásosnkkal szolgát. Győri társulata szerencsésen összeválogatott erőivel mini Gy. Székely Klári, Pálffy Olly, Darvas Ernő és Salgó Jenő a legjobb magyar kabaréirók legjobb darabjait adta elő Kolozsváron olyan sikerrel, hogy a társulat erdélyi turnéra határozta el magát. Mint értesülünk a turné első állomásai Torda és Marosvá­sárhely lesznek, ahol a kolozsvári siker mindcu bi­zonnyal meg fog ismétlődni,

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents