Keleti Ujság, 1928. augusztus (11. évfolyam, 172-197. szám)
1928-08-01 / 172. szám
3 OLDAL g ascm i XI ÉVF. 1 SZÁM hasson oda, hogy a Banca Nationala a hitelek elosztásánál ne tegyen különbséget a csatolt területek és a régi királyság között s ne részesítse eltérő bánásmódban a különböző nemzetiségű jellegű pénzintézeteket Szenátor Urak! Ezúttal ugyancsak a stabilizációs törvényt tárgyaljuk, de a Miniszterelnök Úr hozzájárulásával néhány szót szólanék még a külföldi kölcsönről s a külföldi tartozások rendezéséről is, hogy ezeknél a kérdéseknél ne legyek kénytelen ismét felszólalni. A külföldi kölcsönt mi kezdettől fogva szükségesnek tartottuk s nézetünk szerint már rég meg kellett volna kötni s ha ez nem történt meg, úgy az ismét csak a Miniszterelnök Úr hibás politikájának s az általa vallott, „prin noi infine" (mindent a magunk erejéből) elvnek sajnálatos következménye, mert ez akadályozta meg azt, hogy a kölcsönt nem kötöttük meg előbb és sokkal előnyösebb feltételek mellett. 1. Purceveanu: Honnan tudja, hogy előnyösebb feltételek mellett lehetett volna megkötni? Gyárfás: Tudom, hogy néhány év előtt külföldi kapitalisták igen előnyös ajánlatokat tettek s azon intézkedések következtében, melyeket a Miniszterelnök Úr léptetett életbe a külföldi tőke s annak az ország gazdasági életében való közreműködése ellen, ez a külföldi tőke megriadt és tartózkodott attól, hogy Romániában elhelyezkedjék .Viszont nyilvánvaló az is, hogy a lejnek akkori magasabb árfolyama mellett ez a külföldi kölcsön sokkal előnyösebb lett volna. A jelen pillanatban a külföldi kölcsön kérdésében mindössze csak megismételhetem báró Jósika János képviselőtársam ma délelőtt tett kijelentését, hogy valójában azt sem tudjuk, milyen kölcsönről van szó, mert hiszen a javaslat beszél 250 millió, 80 milió és 20 millió dollárról s tegnap a pénzügyi bizottságra, a Miniszterelnök Úr azt mondotta, hogy talán ezt sem fogjuk igénybe venni, következőleg tehát minthogy itt, csak egy felhatalmazásról van szó e kölcsön megkötésére, melynek sem feltételeit, sem kamatlábát, sem kibocsájtási árfolyamát nem ismerjük, a magyar és német pártok fenntartják maguknak a jogot, hogy végleges álláspontjukat ,akkor jelöljékmeg, ha e kölcsön végleges feltételeit mgismerhetik., -Már most leszögezzük azonban azt a kívánságunkat, hogy külügyi politikánk találja meg az utat Európa összes irányadó államaihoz , s a kölcsönt úgy kösse meg, hogy az Európa összes számottevő jegybankjainak támogatását elnyerhesse. A külföldi tartozások rendezésére vonatkozó egyezményeket illetően sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez a rendelkezés is túl későn történik és hogy korábban sokkal előnyösebb feltételek mellett lett volna elintézhető. Elismerjük annak szükségességét, hogy az ország külföldi tartozásai rendeztessenek, de ezzel szemben meg kell kívánnunk, hogy az állam teljesítse kötelességeit a saját állampolgáraival szemben is, mert— sajnos — míg a külföldnek fizetünk, a belföldön az állam szállítói és hitelezői hiába várnak a pénzükre. — Minthogy a Miniszterelnök Úr mondotta tegnap a pénzügyi bizottságban, hogy különbséget fog tenni azon állami tartozások között, melyeket maga a román állam vállalt s amelyeket más államoktól örökölt, fel kell hívnom a figyelmét a Miniszterelnök Úrnak arra, hogy szíveskedjék végre tanulmány tárgyává tétetni a román állampolgárok birtokában lévő osztrák-magyar hadikölcsönkötvények ügyét is. Egészséges belpolitika és konszolidáciió ! — Szenátor Urak, a javaslat indokolása azt mondja, hogy az egészséges belpolitika s a belső konszolidáció nélkülözhetetlen előfeltétele gazdasági helyzetünk megjavulásának. Ilii ílui$ö£'Gnedi2dc& fi $fra|p||| Már több, mint 25 tv óta a legjobban fjm bevált. Egyszerű kezelés, biztos siker. Azonnal megszünteti a fájdalmakat és ggr □0 meggyógyítja a gyulladt sebet és vér- W rjS® zö helyeket. Semmi ártalmas alkat |S§1| 10 rész. Reggel és este egy supposítorium fSB bevezetendő. Minden gyógyszertárban Sa. és drogériában kapható. rérjvp.&staneuter, stukatesf, str cjirrai Knhdot n. b (AfUl&Oi'bordQJUJL, B Már több, mint 25 év óta a legjobban ■ bevált. Egyszerű kezelés, biztos siker. R Azonnal megszünteti a fájdalmakat és f meggyógyítja a gyulladt sebet és vérszó helyeket. Semmi ártalmas alkatrész. Reggel és este egy supposítorium bevezetendő. Minden gyógyszertárban és drogériában kapható. nmMm&Qs RuXlar: ‘ SiBindvSttranflither, Ruktuest, str .»*raj n«thitat 17. — Fájdalommal kell megállapítanunk, hogy az ország ma két táborra van szakítva s — amint Jorga tegnap mondotta — egyfelől van az el nem ismert törvényesség, másfelől pedig a még meg nem érdemelt, vagy helyesebben ezután kiérdemlendő népszerűség. — Mi ismételten kifejtettük már, hogy mint kisebbségi párt, nem akarunk beleelegyedni a román pártok harcaiba. Mi, akik őszinte barátai vagyunk a román-magyar egyetértésnek, barátokat akarunk szerezni a mi népünknek s ezért távol tartjuk magunkat a pártharcoktól. Mi a törvényes alapon állunk s ez a mi erősségünk akkor is, ha ellenfeleink s maga a kormány sem méltányolja ezt a lojális magatartásunkat. A kormány kisebbségi politikája — Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jelen kormánynak nincs kisebbségi politikája. — Mi, ezt látva, tavaly emlékiratot nyújtottunk be a kormányhoz, melyben megismertettük helyzetünket és kifejtettük kívánságainkat. Azóta hallottuk, hogy a kormány egy miniszteri bizottságot küldött ki e kérdésben s a lapokból olvassuk azt is, hogy ez a bizottság állítólag dolgozik is, de mindezideig senki közülünk nem lett megkérdezve arra nézve, hogy miGyárfás Elemér dr. beszédére Bratianu Vintila miniszterelnök válaszolt. A miniszterelnök szerint azok a pénzügyi kérdések, amelyeket Gyárfás Elemér felemlített, kis jelentőségűek a lej végleges stabilizációjával szemben. A kormány másfél év óta tanulmányozta a tényleges stabilizáció pénzügyi, gazdasági feltételeit, miután rátért volna a tényleges helyzet törvényesítésére. Gyárfás szenátornak arra a megjegyzésére, hogy a kölcsönt az ország miért nem kötötte meg négy-öt évvel ezelőtt, azt válaszolta, hogy az akkori, az országgal szemben megnyilvánuló bizalmatlan hangulatban a kölcsön feltételei sokkal súlyosabbak lettek volna. A jelen pillanatban azonban a külföldön is megvan a bizalom az országgal szemben és az országnak is megvannak az eszközei, hogy a stabilizálás és a kölcsön tehetséges legyen. A lej elértéktelenedése idejében szerzett kölcsön csak az ország pénzügyi leigázását vonta volna maga után. A kormány programmjának megvalósítását kétlyen megoldások elégítenék ki a mi népünket. — Mi a helyzet tehát, Szenátor Urak? — El kell ismernem e héyről, hogy a legtöbb minisztériumban elvitazhatatlan jóindulattal találkozunk, talán legkevesebbel az igazságügyben és az államvasutaknál, hol sovinizmus uralkodik. Az egyetlen vallásügyi minisztérium az, amely ismeri problémáinkat, méltányolja azok fontosságát és a vallásügyi Miniszter Tr, Lapedatu, mindenkor olyan öntudatos jóindulatot és megértést tanúsított velünk szemben, melyért nemcsak mi vagyunk neki hálásak, de azt hiszem, hogy nálunk is nagyobb szolgálatot tett magának a román államnak e harmonikus atmoszféra megteremtésével. — Ezzel szemben viszont meg kell mondanom azt is, — amint megmondottam már a középiskolai törvény vitájában, — hogy a közoktatásügyi minisztériumnál nemcsak, hogy semmi jóindulatot nem találunk, hanem évek óta nyílt harcban állunk ezzel a minisztériummal. — S itt rámutatok arra az összefüggésre, mely e probléma és a stabilizáció s a külföldi kölcsön között fennálló tényező hátráltatta. Emlékezteti Gyárfás szenátort az 1925. évi költségvetés megindokolására, mint akkori pénzügyminiszter, amikor kijelentette, hogy az ország pénzügyi élete fordulóponthoz jutott. 1926- Bútorpasdrldi bizalom dolga! Ha jó bútort akar venni, ne sajnálja az utat MAROSVÁSÁRHELY-re és tekintse meg SZÉKELY és RÉTI erdélyrészi bútorgyárát hatalmas raktárait. Bösendorfer, Stingi, Wirth, Hoffmann 2 zongora és pianínó gyárak képviselete. — Hitelképes egyéneinek kedvező fizetési feltételek. (jr* Csütörtökön augusztus 2-án kezdődik a JgGRAND MOZGÓBAN* Jk t ¥ W 000 vetítése. Különleges keleti tündérmese JL + %, fLJd Sf' ■-rtCIVlJ „Sherezada" nyomán JJ A miniszterelnök válasza Az iskolakérdés és az államsegély — Szenátor Urak, áprilisban a középiskolai törvény vitájában elmondottam önöknek e helyről, hogy miután a Közoktatási Miniszter úr nem ismeri el a mi jogainkat , miután azt kell tapasztalnunk, hogy legégetőbb kérdéseink: az iskolaválasztás joga, az iskolák nyilvánossága s az államsegély nincsenek és nem lesznek megoldva, figyelmeztettem Önöket már három hónappal ezelőtt, hogy miután a kormány ezeket a kérdéseket kiszolgáltatta Anghelescu miniszter kényére-kedvére, aki nem akarja, vagy nem tudja ezeket megérteni, végül is nem fogunk más kiutat találni, mint hogy fájdalommal bár, de ismét a Népszövetséghez forduljunk. (Közbeszólások, tiltakozások.) — Uraim, mindezt nyíltan megmondottam erről a helyről s az ülésszak bezárása után ismét megvizsgáltuk a kérdést s megállapítottuk, hogy egyfelől maga Anghelescu miniszter nem akarja, vagy nem tudja soha megoldani javunkra ezeket a kérdéseket, másfelől pedig a kormány, Anghelescunak a pártban elfoglalt pozíciójára tekintettel, nem akar az ő rendelkezéseibe beleavatkozni s ezért nem marad más számunkra hátra, mint hogy ismét erre avégső lépésre kényszerüljünk. Ezt a végső lépést azonban mindezideig nem tettük meg s amíg a kormány kölcsön felvételéről tárgyalt a külföldön, mi nem állottunk elő a panaszunkkal, holott minél alaposabb lett volna ez a panasz s minél jobban bebizonyítottuk volna annak igazságát, annál több nehézséget okoztunk volna a kormánynak, ami viszont a dolog természete szerint megnehezítette volna a stabilizáció munkáját is, melynek sikeres keresztülvitele nemcsak a kormány érdeke, hanem az egész ország gazdasági életének érdeke is. Mi tehát a kormány külföldi tárgyalásai idején nem tettük meg ezt a végső lépést s a magunk panaszával nem nehezítettük meg a külföldi kölcsönt, melyre szüksége van az egész országnak s így minket önök nem vádolhatnak azzal, hogy külföldön ártottunk volna az ország érdekeinek. Megbízatásom van arra, Szenátor Urak, annak a testületnek a részéről, mely ily messzemenő megértéssel viseltetett az ország érdekei iránt, hogy megmondjam Önöknek erről a helyről s az egész közvélemény hallatára, hogy helyzetünk tarthatatlan s éppen ezért kérem a kormány tagjait s a Miniszterelnök Urat, teremtsenek lehetőséget arra, hogy ezeket az iskolai kérdéseinket itthon megtárgyalhassuk, mert azt hiszem senkinek sem érdeke, hogy az a harc, mely az iskolakérdésben, kizárólag Anghelescu miniszter elhibázott személyes politikája miat, ma elválaszt minket, az állampolgárok egyes kategóriái közötti nyilt harccá fajuljon s ez a külföldön is a legroszszabb benyomást keltse. — Pártom megbízásából tehát azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, méltányolják e kérdésben elfoglalt komoly magatartásunkat s ne kényszerítsenek arra, hogy a külföldhöz forduljunk panaszunkkal s ott ezzel kedvezőtlen benyomást keltsünk, hanem honorálják ezt a lojális magatartásunkat s legyenek segítségünkre, hogy együttesen megoldhassuk ezt a függő kérdést. Reméljük, hogy e kérdésben követett magatartásunk meggyőzi Önöket arról, hogy a mi közreműködésünk olyan erkölcsi erőt jelent, mely az egész ország javára szolgál.