Keleti Ujság, 1928. augusztus (11. évfolyam, 172-197. szám)

1928-08-01 / 172. szám

3 OLDAL g ascm i XI ÉVF. 1 SZÁM hasson oda, hogy a Banca Nationala a hite­lek elosztásánál ne tegyen különbséget a­­ csatolt területek és a régi királyság között s ne részesítse eltérő bánásmódban a kü­lönböző nemzetiségű jellegű pénzintézeteket Szenátor Urak! Ezúttal ugyancsak a stabilizá­ciós törvényt tárgyaljuk, de a Miniszterelnök Úr hozzájárulásával néhány szót szólanék még a külföldi kölcsönről s a külföldi tartozások rendezéséről is, hogy ezeknél a kérdéseknél ne legyek kénytelen ismét felszólalni. A külföldi kölcsönt mi kezdettől fogva szükségesnek tartottuk s nézetünk szerint már rég meg kellett volna kötni s ha ez nem­ történt meg, úgy az­ ismét csak a Miniszterelnök Úr hibás politikájának s az általa vallott, „prin noi infine" (mindent a magunk erejéből) elvnek sajnála­tos következménye, mert ez akadályozta meg azt, hogy a kölcsönt nem kötöttük meg előbb és sokkal előnyö­sebb feltételek mellett. 1. P­urceveanu: Honnan tudja, hogy előnyösebb feltételek mellett lehetett volna megkötni? Gyárfás: Tudom, hogy néhány év előtt külföldi kapitalisták igen előnyös ajánlatokat tettek s azon intézkedések következtében, melyeket a Miniszterelnök Úr­­ léptetett életbe a külföldi tőke s annak az or­szág gazdasági életében való közreműködése el­len, ez a külföldi tőke megriadt és tartóz­kodott attól, hogy Romániában elhelyezkedjék­ .Vi­szont nyilvánvaló az is, hogy a lejnek akkori maga­sabb árfolyama mellett ez a külföldi kölcsön sokkal előnyösebb lett volna.­­ A jelen pillanatban a külföldi kölcsön kérdé­sében mindössze csak megismételhetem báró Jósika Já­nos képviselőtársam ma délelőtt tett kijelentését, hogy valójában azt sem tudjuk, milyen kölcsönről van szó, mert hiszen a javaslat beszél 250 millió, 80 milió és 20 millió dollárról s tegnap a pénzügyi bizottságra, a Miniszterelnök Úr azt mondotta, hogy talán ezt sem fogjuk igénybe venni, következőleg tehát minthogy itt, csak egy felhatalmazásról van szó e kölcsön megköté­sére, melynek sem feltételeit, sem kamatlábát, sem kibocsájtási árfolyamát nem ismerjük, a magyar és német pártok fenntartják ma­guknak a jogot, hogy végleges álláspontjukat ,akkor jelöljék­­meg, ha e kölcsön végleges fel­tételeit m­gismerhetik., -Már most leszögezzük azonban azt a kívánságun­kat, hogy külügyi politikánk találja meg az utat Európa összes irányadó államaihoz , s­ a kölcsönt úgy kösse meg, hogy az Európa összes számottevő jegybankjainak tá­mogatását elnyerhesse.­­ A külföldi tartozások rendezésére vonatkozó egyezményeket illetően sajnálattal kell megállapíta­nom, hogy ez a rendelkezés is túl későn történik és hogy korábban sokkal előnyösebb feltételek mellett lett volna elintézhető. Elismerjük annak szükségessé­gét, hogy az ország külföldi tartozásai rendeztesse­­nek, de ezzel szemben meg kell kívánnunk, hogy az ál­lam teljesítse kötelességeit a saját állampolgáraival szemben is, mert— sajnos — míg a külföldnek fize­tünk, a belföldön az állam szállítói és hitelezői hiába várnak a pénzükre. — Minthogy a Miniszterelnök Úr mondotta teg­nap a pénzügyi bizottságban, hogy különbséget fog tenni azon állami tartozások között, melyeket maga a román állam vállalt s amelyeket más államoktól örökölt, fel kell hívnom a figyelmét a Miniszterelnök Úrnak arra, hogy szíveskedjék végre tanulmány tár­gyává tétetni a román állampolgárok birtokában lévő osztrák-magyar hadikölcsönkötvények ügyét is. Egészséges belpolitika és konszolidáciió ! — Szenátor Urak, a javaslat indokolása azt mondja, hogy az egészséges belpolitika s a belső kon­szolidáció nélkülözhetetlen előfeltétele gazdasági hely­zetünk meg­javulásának. Ilii íl­ui$ö£'Gnedi2dc& fi $fra|p||| Már több, mint 25 tv óta a legjobban fj­m bevált. Egyszerű kezelés, biztos siker. Azonnal megszünteti a fájdalmakat és ggr □0 meggyógyítja a gyulladt sebet és vér- W rjS® zö helyeket. Semmi ártalmas alkat­ |S§1| 10 rész. Reggel és este egy supposítorium fSB bevezetendő. Minden gyógyszertárban Sa. és drogériában kapható. rérjvp.&staneuter, stukatesf, str cjirrai Knhdot n. b (AfUl&Oi'bordQJUJL, B Már több, mint 25 év óta a legjobban ■ bevált. Egyszerű kezelés, biztos siker. R Azonnal megszünteti a fájdalmakat és f meggyógyítja a gyulladt sebet és vér­­s­zó helyeket. Semmi ártalmas alkat­rész. Reggel és este egy supposítorium bevezetendő. Minden gyógyszertárban és drogériában kapható. nmMm&Qs RuXlar: ‘ SiBindvSttranflither, Ruktuest, str .»*raj n«thitat 17. — Fájdalommal kell megállapítanunk, hogy az ország ma két táborra van szakítva s — amint Jorga tegnap mondotta — egyfelől van az el nem ismert törvényesség, másfelől pedig a még meg nem érde­melt, vagy helyesebben ezután kiérdemlendő népsze­rűség. — Mi ismételten kifejtettük már, hogy mint ki­sebbségi párt, nem akarunk beleelegyedni a román pártok harcaiba. Mi, akik őszinte barátai vagyunk a román-magyar egyetértésnek, barátokat akarunk sze­rezni a mi népünknek s ezért távol tartjuk magun­kat a pártharcoktól. Mi a törvényes alapon állunk s ez a mi erősségünk akkor is, ha ellenfeleink s maga a kormány sem méltányolja ezt a lojális magatartá­sunkat. A kormány kisebbségi politikája — Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jelen kormánynak nincs kisebbségi politikája. — Mi, ezt látva, tavaly emlékiratot nyújtottunk be a kormányhoz, melyben megismertettük helyzetün­ket és kifejtettük kívánságainkat. Azóta hallottuk, hogy a kormány egy miniszteri bizottságot küldött ki e kérdésben s a lapokból olvassuk azt is, hogy ez a bizottság állítólag dolgozik is, de mindezideig senki közülünk nem lett megkérdezve arra nézve, hogy mi­Gyárfás Elemér dr. beszédére Bratianu Vintila miniszterelnök válaszolt. A miniszterelnök szerint azok a pénzügyi kér­dések, amelyeket Gyárfás Elemér felemlített, kis jelentőségűek a lej végleges stabilizációjával szem­ben. A kormány másfél év óta tanulmányozta a tényleges stabilizáció pénzügyi, gazdasági feltéte­leit, miután rátért volna a tényleges helyzet törvé­ny­esítésére. Gyárfás szenátornak arra a megjegyzésére, hogy a kölcsönt az ország miért nem kötötte meg négy-öt évvel ezelőtt, azt válaszolta, hogy az akkori, az országgal szemben megnyilvá­nuló bizalmatlan hangulatban a kölcsön feltételei sokkal súlyosabbak lettek volna. A jelen pillanatban azonban a külföldön is megvan a bizalom az országgal szemben és az országnak is megvannak az eszközei, hogy a stabilizálás és a kölcsön teh­etséges legyen. A lej elértéktelenedése idejében szerzett kölcsön csak az ország pénzügyi leigázását vonta volna maga után. A kormány programmjának megvalósítását két­lyen megoldások elégítenék ki a mi népünket. — Mi a helyzet tehát, Szenátor Urak? — El kell ismernem e héyről, hogy a legtöbb minisztériumban elvitazhatatlan jóindulattal találko­zunk,­­ talán legkevesebbel az igazságügyben és az államvasutaknál, hol sovinizmus uralkodik. Az egyetlen vallásügyi minisztérium az, amely ismeri problémáinkat, méltányolja azok fontosságát és a vallásügyi Miniszter T­r, Lapedatu, mindenkor olyan öntudatos jóindu­latot és megértést tanúsított velünk szemben, melyért nemcsak mi vagyunk neki hálásak, de azt hiszem, hogy nálunk is nagyobb szol­gálatot tett magának a román államnak e harmonikus atmoszféra megteremtésével. — Ezzel szemben viszont meg kell mondanom azt is, — amint megmondottam már a középiskolai tör­vény vitájában, — hogy a közoktatásügyi minisztériumnál nemcsak, hogy semmi jóindulatot nem találunk, hanem évek óta nyílt harcban állunk ezzel a minisz­tériummal. — S itt rámutatok arra az összefüggésre, mely e probléma és a stabilizáció s a külföldi kölcsön kö­zött fennálló tényező hátráltatta. Emlékezteti Gyárfás szenátort az 1925. évi költségvetés megindokolására, mint ak­kori pénzügyminiszter, amikor kijelentette, hogy az ország pénzügyi élete fordulóponthoz jutott. 1926- Bútorpasdrldi bizalom dolga! Ha jó bútort akar venni, ne sajnálja az utat MAROSVÁSÁRHELY-re és tekintse meg SZÉKELY és RÉTI erdélyrészi bútorgyárát hatalmas raktárait. Bösendorfer, Stingi, Wirth, Hoffmann 2 zongora és pianínó gyárak képviselete. — Hitelképes egyé­­nein­ek kedvező fizetési feltételek. (jr* Csütörtökön augusztus 2-án kezdődik a JgGRAND MOZGÓBAN* Jk t ¥ W 0­00 vetítése. Különleges keleti tündérmese JL + %, fLJd Sf' ■-rtCIVlJ „Sherezada" nyomán JJ A miniszterelnök válasza Az iskolakérdés és az államsegély — Szenátor Urak, áprilisban a középiskolai tör­vény vitájában elmondottam önöknek e helyről, hogy miután a Közoktatási Miniszter úr nem ismeri el a mi jogainkat , miután azt k­ell tapasztalnunk, hogy legégetőbb kérdéseink: az iskolaválasztás joga, az iskolák nyilvános­sága s az államsegély nincsenek és nem lesznek megoldva, figyelmeztettem Önöket már három hónappal ez­előtt, hogy miután a kormány ezeket a kérdéseket ki­szolgáltatta Anghelescu miniszter kényére-kedvére, aki nem akarja, vagy nem tudja ezeket megérteni, végül is nem fogunk m­ás kiutat találni, mint hogy fájda­lommal bár, de ismét a Népszövetséghez forduljunk. (Közbeszólások, tiltakozások.) — Uraim, mindezt nyíltan megmondottam erről a helyről s az ülésszak bezárása után ismét megvizsgál­tuk a kérdést s megállapítottuk, hogy egyfelől maga Anghelescu miniszter nem akarja, vagy nem tudja soha megoldani javunkra ezeket a kérdéseket, más­felől pedig a kormány, Anghelescunak a pártban el­foglalt pozíciójára tekintettel, nem akar az ő rendel­kezéseibe beleavatkozni s ezért nem marad más szá­munkra hátra, mint hogy ismét erre a­­végső lépésre kényszerül­j­ü­nk.­­ Ezt a végső lépést azonban mindezideig nem tettük meg s amíg a kormány kölcsön felvételéről tár­gyalt a külföldön, mi nem állottunk elő a panaszunk­kal, holott minél alaposabb lett volna ez a panasz s minél jobban bebizonyítottuk volna annak igazságát, annál több nehézséget okoztunk volna a kormánynak, ami viszont a dolog természete szerint megnehezítette volna a stabilizáció munkáját is, melynek sikeres ke­resztülvitele nemcsak a kormány érdeke, hanem az egész ország gazdasági életének érdeke is. Mi tehát a kormány külföldi tárgyalásai idején nem tettük meg ezt a végső lépést s a magunk panaszával nem nehe­zítettük meg a külföldi kölcsönt, melyre szüksége van az egész országnak s így minket önök nem vádolhat­nak azzal, hogy külföldön ártottunk volna az ország érdekeinek.­­ Megbízatásom van arra, Szenátor Urak, annak a testületnek a részéről, mely ily messzemenő megér­téssel viseltetett az ország érdekei iránt, hogy meg­mondjam Önöknek erről a helyről s az egész közvéle­mény hallatára, hogy helyzetünk tarthatatlan s éppen ezért kérem a kormány tagjait s a Miniszterelnök Urat, teremtsenek lehetőséget arra, hogy ezeket az iskolai kérdéseinket itthon megtárgyalhassuk, mert azt hiszem senkinek sem érdeke, hogy az a harc, mely az iskolakérdésben, kizárólag Anghelescu minisz­ter elhibázott személyes politikája miat, ma elválaszt minket, az állampolgárok egyes kategóriái közötti nyilt harccá fajuljon s ez a külföldön is a legrosz­­szabb benyomást keltse. — Pártom megbízásából tehát azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, méltányolják e kérdésben elfog­lalt komoly magatartásunkat s ne kényszerítsenek arra, hogy a külföldhöz forduljunk panaszunkkal s ott ezzel kedvezőtlen benyomást keltsünk, hanem honorálják ezt a lojális magatartásunkat s legyenek segítségünkre, hogy együttesen megoldhassuk ezt a függő kérdést.­­ Reméljük, hogy e kérdésben követett magatar­tásunk meggyőzi Önöket arról, hogy a mi közreműkö­désünk olyan erkölcsi erőt jelent, mely az egész or­szág javára szolgál.

Next