Keleti Ujság, 1929. március (12. évfolyam, 52-63. szám)

1929-03-06 / 52. szám

3 OLDAL talékos tiszteknek az egyenruha beszerzésére. Nem díszruháról van szó, hanem csak egy­szerű hadi felszerelésről, amely mindössze négyezerötszáz lejbe kerül. Intézkedést kül­dött szét különben a garnizonok szabóinak, hogy legelőször a tartalékos tisztek ruháit készítsék el. Aziránt is intézkedett, hogy a jelentkezést május 1-ig tolják ki. Nem tekintenek el attól, hogy a tar­talékos tisztek felszereléssel jelent­kezzenek a szemlén. Napirenden a metilalkohol gyártásáról és ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat szere­pelt, amelyhez elsőnek Lukacievici szól hoz­zá. A bortermelés fontosságát hangsúlyozza, amelyből szerinte nyolcszázezer család él. Statisztikát olvas fel, amely szerint 1922-től a szeszfogyasztás minden év­ben folytonosan növekedett, a hivatalos statisztikák szerint is, amelyben természetszerűleg nincsen benne a dugott szeszgyártás. Thier Bul­u, a javaslat előadója a metil­alkohol mérgező hatásáról beszél hosszasan. A metilalkoholos mérgezésekért a Caroflid­­féle törvényt okolja, mint amelynek ellen­őrző intézkedései nagyon hiányosak voltak. Simionescu államtitkárt menesz­tették a pénzügyminisztériumból (Bukarest, március 4.) Simionescu pénzügy­minisztériumi államtitkár ellen, aki Kolozsvár­ról, a hajdani erdélyi pénzügyi reszort éléről ke­rült a minisztériumba, súlyos vádak merültek fel. Az a vád, hogy adómanipulációknak volt az egyik főintézője. Amint most félhivatalosan jelentik, Popovici pénzügyminiszter Simionescu államtitkárt munkakörétől megfosztotta, rendel­kezési állományba helyezte és a vizsgálatot ellene elrendelte. Hír szerint az erdélyi adóeltitkolás vizsgá­latokkal kapcsolatban több magas állású pénzügyi tisztviselő letartóztatása várható, mert a vizsgá­lat súlyosan kompromittáló adatokat talált el­lenük. GÁBRIELLE Irta: W. B. Maxwell. 1. FEJEZET. (2) Aztán a gyöngédséghez az eddiginél valamivel közelebb eső érzéssel gondolt arra a férfire, aki feleségül szeretné venni. Még nem kérte ugyan meg a kezét, de nyomban megkéri, mihelyt nem találkozik részéről a szokott hűvös tartózkodással. Ez esetben már holnap este megkérné, amikorra meg­­ígértette, hogy együtt mennek a színházba. Várjon megengedje-e neki, hogy megtegye házassági ajánlatát? Persze, ez az ember nem nyújthat neki semmi olyasmit, amit a kis Miss Hopkins regényességnek nevez. De nyújthat biztonságot; szerényen ugyan, de biztosíthatja a jövőt az ő részére s annak a számára is, akiről neki kell gondoskodnia. A koldus ne legyen válogatós. Utóvégre az illető legalább jó ember; becsületes, egyenes és jóindulatú. Óh, milyen borzalmas egy szó ez: „jóindulatú11! Összeráncolta a szemöl­dökét. Knightsbridgenél kiszállva a buszról, sietve haladt a Brompton-food ragyogóan kivilágított kirakatai előtt a postahivatal saroképület felé. Itt megállott­, alkalmas pillanatra vár­va, amíg átmehet a túlsó sorra s eközben inkább érezte, semmint látta, hogy egy ma­gas férfi áll mellette, szintén az átkelésre várakozva. Mielőtt a várt átkelési alkalom elérke­zett volna, a férfi elejtette sétabotját, amely nagyot csattanva esett le a járdára a lány elé, aki most kissé odább lépett, hogy tulajdonosa felemelhesse a botot. De ez nem nyúlt a bot után. Otthagyta, a köveze­ten fekve.­­ A lány a férfire pillantott s egyszerre­­ m­ég távolabb húzódott tőle, azt gondolva, hogy részeg, mert arckifejezése zavart és álmatag, tartása pedig ingadozó volt. Ez az első benyomás azonban rövid pillanat alatt eloszlott. A férfi ugyanis kétségtelenül úri­ember volt, jónevelés­i és jómodorú valaki, olyan határozottan előkelő megjelenéssel, hogy azt lehetetlen lett volna észre nem venni a Crompton-roodénál hasonlíthatat­lanul grandiózusabbb környezetben is. Ilyes­­valaki nem lehet ittas, pláne nyílt utcán. Gabrielle Deane lehajolt, felemelte a botot s átnyújtotta tulajdonosának, aki nyomban használatba is vette azt, majdnem egész súlyával ránehezedve, mialatt szaba­don maradt kezét kalapjához emelte. — Köszönöm, — mormogta. — Na­gyon köszönöm. — Úgy látszik, rosszul van, kérem, — jegyezte meg a lány. — Lehetek valamilyen segítségére? Ne hozzak talán egy kocsit? — Nem,... köszönöm. Egy pillanatra elszédü­ltem. "Ennyi az egész. — És merőn nézett a túlsó utcasor házaira. — Bizonyára át szeretne menni a túlsó­­sorra, — folytatta a lány. — Engedje, hogy segítsek. Fogjon karon, kérem. — Ön igazán túlságosan szives, — mor­mogta a férfi bizonytalan hangon. — Miért lennék a terhére? ... De ha mégis olyan szi­ves volna, talán rátámaszkodhatnám a vál­lára? — Hogyne. Természetesen A lány átvezette az után s fel a túlsó­­sor meredek járdáján a férfit, aki vállára s a sétabotjára támaszkodva, kissé bicegve haladt előre. Gabriellé most megállott, s szo­lid és aggódó tekintettel nézett a férfire, aki nyomban levette kezét a válláról s olyan benyomást tett, mintha most kezdene esz­méletté tenni valami önkívületi állapotból.­ben képzelhető el és ekkor is elsősorban a ki­sajátítási kötvények tulajdonosainak kellene jönniök, mint akik önkénytelen kötvénytu­lajdonosok. Burileanu kifejezi azt a remény­ségét, hogy a stabilizáció maga után fogja vonni a hitelbőséget, a bankjegyforgalom emelésével, az ország életéhez szüksé­ges bankjegy­forgalmat, a kamatok csökkentését, a rentabilitás emelkedé­sét és így az egész ország gazdasági életének normalizálódását. Hangsúlyozza, hogy a stabilizálást telje­sen biztosítja a Banca Nationala birtokában levő és oda befolyó devizatömeg. A stabilizá­ció első hatása lesz a valutáris bizonytalan­ság miatt kivándorolt tőkék visszaözönlése, ami tekintettel ezeknek a tőkéknek kicsiny voltára, nem jelent valami túl sokat és így az országnak nagymennyiségű külföldi tőkére van szüksége. Az ország közgazdasági politikájának el­sősorban a termelés és az export növekedé­sére kell törekednie. Az adópolitikának a termelőosztá­lyok fizetőképességéhez kell igazodnia. A hosszúlejáratú hitelek helyett a Banca Na­tionala rövid lejáratú hitelek folyósítását fogja favorizálni. Különös fontosságot tulaj­donít a Banca Nationala a mezőgazdasági hi­teleknek, amelyek száz napnál hosszabb és 9 hónapnál rövidebb időtartamra folyósíttat­­nak. A Banca Nationala közgyűlésén új tago­kat Stoicescut, a kereskedelmi kamarák kép­viseletében és Porutiu kolozsvári egyetemi tanárt, a földmivelésü­gyi kamarák vezetésé­be választották be, m­íg a cenzori állást Stoi­­cescuval töltötték be. A lány a legcsekélyebb zavart és fe­szélyezettséget sem érezte. Úgy sietett volt a férfi segítségére, mintha az akár gyermek vagy öregasszony, akár valami nyomorék gyufaárusító vagy akárki más lett volna, akinek pillanatnyi segítségre van szüksége. Az a tény, hogy az, akit ekként segélyben részesített egy harminckét vagy legfennebb harmincötéves, csinos, sőt pompás megjele­nésű és arisztokratikus fellépésű férfi volt, egy csöppet sem zavarta meg higgadtságát s nem befolyásolta segítőkészségét. De ami­kor az megszólalt és beszélni kezdett hozzá, hangjának hallatára valami sajátságos gyö­nyörűséget érzett. Annyi finomult kultúra csengett ebben a hangban, hogy ezt — bár­mily keveset hallott is még belőle — bár­hol fel bírta volna ismerni. — Igazán nem tudom, hogyan kérjek kellőképpen bocsánatot az ügyetlenségem­ért s hogyan köszönjem meg kellőképpen önnek a szívességét, — kezdte a férfi, el­mondva aztán, hogy egy régi keletű sérü­lés az oka bicegésének s időnkénti szédülé­seinek is. — Semmi az egész. Az orvosok meg fognak gyógyítani, de még nincsenek egészen készen a kúrával. Mert az orvosok olyanok, mint maga az idő. Talán biztosak, de mindenesetre nagyon lassúak. Még egy­szer köszönöm — tette hozzá komoly mo­sollyal. Most már megint teljesen jól va­gyok. És úgyis csak itt a közelben lakom. És amint ott­ álltak, egymásra pil­lantva, Gabrielle Deanet hirtelen sajátsá­gos zavar lepte meg. — Hét, ha már semmi többet nem tehe­tek. .. És be sem fejezve a megkezdett mondatot, elsietett. A férfi levette kalapját s a lánynak úgy rémlett, hogy egy ideig kalaplevéve kö­vette szemeivel. * ( (Folytatjuk.) 1 -TI 1. ISVF, 52. SZÁM. Burileanu bankkormányzó jelen­tésében élesen elítéli Bratianu revalorizációs politikáját (Bukarest, február 4.) A Banca Nationa­la a napokban tartotta renkívüli közgyűlé­sét, amelyen az új statútumokat fogadták el a részvényesek. Burileanu bankkormányzó jelentése, amelyet ez alkalommal terjesztett a közgyűlés elé, elsősorban is a lej stabilizá­lását vázolja. Hangsúlyozza, hogy a stabili­zálás csakis lendületes termelő politikával egyensúlyozott állami költségvetéssel és ak­­­tív kereskedelmi mérleg mellett vihető vég­hez eredménnyel. A stabilizálással senki sem nyer és senki sem veszít és csak azok panaszkodhatnak, akik a lej revalorizálásában reménykedtek. Ezt az illúziót azonban már régen fel kellett adni. Az ország végre bátorságot vett magá­nak, hogy b­evallja önmaga előtt, hogy mi­lyen szegény már rég idő óta. Sok áldozatra van szükség, ez azonban kikerülhetetlen. Burileanu a legteljesebb mértékben elítéli­ mos­tani jelentésében Bratianu Vintila revalorizációs politikáját. A jelentés hangsúlyozza, hogy a járadék­kötvény tulajdonosok teljes kártalanítása csak egy későbbi virágzó közgazdasági miliő. Hasznos el­ővi­gy­ázat Ami a hülést illeti, a légcső minden meg­betegedése a krónikusság felé tendál. Abronchi­­tis, a mellhártyagyulladás, az influenza olyan nyomokat hagy hátra, mely fulladásokat, lég­zési nehézségeket gilfszthmát, katarust, erafizémát okoz. —­kkeriffsilpi­k a komplikác­ókat, ha a P­adre Lou­s Legras port használjuk, ezt a cso­dálat­s gyógyszert, mely az inső évi világkiál­lításon a legmagasabb díjakat nyerte el. Azon­nal meg ennyit és gyorsan gyógyít. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Kép­viselő: I. Lieuze, Bucuresti, Calea Mosilor 137.

Next