Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-01 / 250. szám

2 TU. UVF. 250 SZÁM. 'tVXXmtfíSTÍG Az előkészítő év egyik sérelmes pontja miatt a nyolc osztályt végzettek hátrányba kerül­tek a hét osztályt végzettekkel szemben (Kolozsvár, október 30.) Néhány nappal ez­előtt részletesen ismertette a Keleti Újság dr. Ra­­coviţa professzornak, a kolozsvári egyetem rekto­rának nyilatkozata alapján az előkészítő évre vo­natkozó Bukarestben hozott határozatokat. Most a határozatok egyik pontjának hibás voltára és min­den logikai alapot nélkülözésére akarunk rámu­­tatni. A bukaresti rektorkonferencia jegyzőkönyvé­nek legutolsó szakasza a következőket mondja: „Minden érettségizett ifjúnak, aki az idén iratkozik be az egyetemre­, el kell végeznie az előkészítő évet, tekintet nélkül a­rra, hogy hét vagy nyolc gimná­ziumi vagy líceumi osztályt végzett.“ Eszerint tehát azok az egyetemi ifjak, akik nem hét, hanem nyolc osztály elvégzése után tették le az érettségit, szintén kötelesek, a tulajdonképpen a hetedik osztályt végzett­ korosztály számára fel­állított előkészítő évet elvégezni. A tavaly még minden romániai középiskola nyolc osztályú volt. Emellett azonban Anghelescu korszakalkotó közép­iskolai oktatási törvénye módot nyújtott a tavaly hetedik osztályt végzetteknek is, tehát azoknak, akiknek a régi rendszer fennmaradása esetén ez év júniusában kellett volna a nyolcadik osztályt ab­szolválnak,­­ hogy egy úgynevezett­ átmeneti, tranzíciós vizsga sikeres letétele után, mely a nyol­cadik osztályt jelentette, a tavalyi zűr­zavarban érettségire állhassanak és ha ez is sikerül, beirat­kozhassanak az egyetemre, ugyanolyan joggal, mint azok, akik egy évvel többet tanultak, akik valójá­ban egy évvel előbb jutottak a középiskolai tan­tárgyakban. Tehát már a tavalyi is sérelmes volt a nyolc gimnáziumot végzettekre. Az idén nejkée vajúdás után végre megszületett minden ellentámadás és minden annak helytelensé­gét s hiábavalóságát kimutató érv ellenére is az előkészítő év. Itt újból jogfosztás történt a nyolc osztályt végzettekkel. Mert nézzük csak. Vegyünk egy ki­sebbségi tanulót, aki például az 1927—28 tanévben nyolc osztályt végzett. A szóbanforgó diáknak nem sikerült az érettségit letennie, sem a tavaszi, sem az őszi szesszióban,, ami nem csoda, tekintetbe vé­ve azt, hogy a tavalyi érettségi bizottságok, külö­nösen a kisebbségieket vizsgáztatók 50—60, sőt még nagyobb arányú bukási százalékkal dolgoztak. Ab­szolút biztos és kiterjedt tudás vagy pedig vak sze­ren­cse kellett ahoz, hogy ekkor kisebbségi tanuló sikerrel eshessen át ezen a tortúrán. Példának vett diákunk tehát kétszeri bukás után az idén újból az érettségi bizottság elé állt. Ekkor át is ment, nem azért, mintha jobban tudta volna az anyagot, mint előző próbálkozásainál, ha­nem azért, mert a baccalaureátusi komissziók az idén több jóakarattal és megértéssel bántak a ki­sebbségi tanulókkal, mint elődeik. Ezt azzal magya­rázhatjuk, hogy a bizottságok tudatában voltak an­nak, hogy az átengedett diákokra még egy nehéz előkészítő év is vár, míg rendes egyetemi hallgatók lehetnek. A bukási arány erősen csökkenő tenden­ciát mutatott, most már az átmentek alkották a te­kintélyesebb százalékot. Az 1927—28 tanévben nyolc osztályt végzett ta­nulóval együtt most ez év tavaszán, vagy akár őszén azok legtöbbjének is sikerült az érettségi, akik az idén, tehát az 1928—29 tanévben hét osztályt végeztek. Most összegezzünk. Az a diák, aki nyolc osz­tályt végzett, vesztett egy évet, a hét osztályt vég­zővel szemben, akkor, amikor eggyel több osztályt járt nála. Azután vesztett egy évet a sikertelen érettségi kísérletekkel. (Ne bolygassuk most, hogy a saját vagy a mások hibájából). Az a diák tehát, ak­i az idén — 1929-ben — hat osztályt abszolválva ügyvédi határ­ időnapló 1930. 480 Lei “ Lepa ke­reskedés Mai sikeresen letette az érettségit, két évvel van előny­ben vele szemben, mert mindkettőjüknek egyformán kell elkezdeniük felsőbb tanulmányaikat, mindketten csak az előkészítő évre iratkozhatnak be. Nem gon­­dolta tavaly a nyolcadikos, hatodikos társára néz­ve, hogy milyen hamar utoléri az őt. A fennebbi törvényszakasz pontatlan szövege­zése még arra is engedett következtetni, hogy azok a nyolc osztályt végzettek is, akiknek már az idei érettségi szesszióje előtt kezükben volt a bacca­­laureátusi bizonyítvány, de valamilyen okból kifo­lyólag nem iratkozhattak be az egyetemre, csak az előkészítő évre jelentkezhetnek. Ezt a sejtést eloszlatja a szakasz most nyilvá­nosságra került precízebb szövegezése, mely sze­rint csak azok kötelesek az előkészítő évet elvégez­ni, akik az idén, 1929-ben tették le az érettségi vizs­gát. A közoktatásügyi minisztériumnak és a rekto­rok konferenciájának az előkészítő év megszervezé­sekor gondolni kellett volna arra, hogy különbséget tegyenek a nyolc és a két osztályt végzettek között. Mert egy évi tanulástöbbletnek mégis csak kellene jelentenie valamit. (sz. b.) ! 1­1? Sorsjegyeket erőszakoltak rá a kolozs­vári rendőrségen a vidéki árusokra 50 lej ára sorsjegy 64 lejért . A hatóságok még fokozzák a piac drágaságát (Kolozsvár, okt. 30.) Vidéki piaci árusok küldöttségül­, keresték fel ma szerkesztősé­günket és elpanaszolták, hogy a kolozsvári rendőrség egyes közegei erőszakos módon ar­ra kényszerítették őket, hogy a rendőrségtől sorsjegyeket vásároljanak. Elmondották hogy rendőrtisztviselők jelentek meg a Magyar­­utcai és Berde Mózes­ utcai piactéren és való­sággal rájuk erőszakolták a sors­jegy vásár­lást. A vidékről bejött piaci árusok azt állí­tották, hogy a rendőrség emberei addig nem adták ki a lerakodási és árulási piaci enge­délyt, amíg fejenként, több százan hatvannégy lejt nem fizettek le és ezért két darab 25—25 lejes sorsjegyet adtak át. Csodálkozunk a rendőrség eljárásán, mert tudomásunk van arról, hogy a vidéki piaci árusok hazulról magukkal termelési igazol­ványt hoznak és azonkívül is a rendes, meg­lehetősen magas piaci vámokat kötelesek megfizetni. A küldöttség tagjai felmutatták szerkesztőségünkben a rájuk erőszakolt sors­jegyeket- „Loterie a Sinistraţilor“ a cime ezeknek a 25 lejes sorsjegyeknek s az akció altruista céljáról meg vagyunk ugyan győ­ződve, mert a belügyminisztérium engedé­lyezte a sorsjegyek kibocsátását, de a legna­gyobb mértékben különösnek tartjuk, hogy a kolozsvári rendőrség egyes alkal­mazottai erőszakos, tehát tör­vényte­­len módon árusítják a sorsjegyeket és addig nem adnak a piaci árusok­nak lerakodási és á­olási engedélyt, amíg a sorsjegyeket nem vásárolják meg. A küldöttség tagjai előadták, hogy hét­főn többszáz piaci árus kénytelen volt meg­vásárolni a sorsjegyeket. Nem hinnők, hogy Hatiegan rendőrprefektusnak tudomása vol­na arról, hogy a kolozsvári rendőrség egyes közegei erőszakos módon lépnek fel és paran­­csolólag követelik a sorsjegy-vásárlást. Tud­juk azt, hogy jótékonycélú sorsjegyet csaak az vásárol, akinek épen kedve tartja, de sen­kit arra kötelezni nem lehet. De ettől elte­kintve is, az az információnk, hogy két-két 25 lejes sorsjegy ára fejében nem 50, hanem 64 lejt szedtek be a rendőri közegek, ami, ha megfelel a valóságnak, akkor az erőszakos fellépésen kívül, még visszaélésről is szó le­het. Mi a jótékonyság gyakorlásának soha­sem voltunk ellenségei, de erőszakosan rá­oktrojálni a piaci árusokra a sorsjegyvá­sárlást, az nemcsak a piaci árusokra tarto­zik, hanem Kolozsvár város egész vásárló kö­zönségére is, mert fölösleges külön kiemel­nünk azt, hogy az így megpumpolt piaci árusok a Kolozsvárra hozott terményeiket annyinál drágábban adják, mint amennyibe nekik a sorsjegyek ára került. Ez után felhívjuk Hatiegan Simon rendőr­prefektus figyelmét az itt elmondottakra és reméljük, hogy azonnal a legsürgősebb vizs­gálatot indítja be és a jövőben nem engedi meg, hogy a rendes piaci vámokon kívü­l más­féle taxákat szedjenek a vidékről bejött piaci árusoktól­ ............................................................................ Kr H mi tni üi H ii u rí rnor Sí Cluji kereske­delmi vállalat keres azonnali belépésre agilis, jó megjelenésű, a cluji piacon nagy ismeretséggel rendelkező, adjuir­álásban jártas, román, magyar és német nyelvet töké­letesen beíró, szervezőképes vezetőt, aki lehetőleg perfekt könyvelő is. Ajánlatokat az eddigi mű­­ködés pontos megjelölésével „Nagy jövedelem “ jeligére a Ru­dolf Mosse S. A. vállalathoz Cluj, kérünk■ 1 ii ii rt u n n ii » ii ii virn it Nem lel: anév I­na n Az Erdélyrészi CsillárraMar Részvénytársaság Unió-utcr 1. KAI ............... ti ti DIÓ osztálya által forgalomba hozott 3 és 4 csötves * váltóáramú hálózat­ készülékekbe* I * — Az összes világmárkák állandóan raktáron. Hirdetmény Az erdélyi róm. kat. Státus erdészeti ügy­osztálya a nyiresi pagonyban a folyó évre esedékes 253.42 m² tölgy és 1527.50 m* bükkfa eladása tárgyában folyó évi november hó 16-án délelőtt 10 órakor írásbeli ajánlattal egybekötött szóbeli árverést tart. A versenytárgyalás az erdészeti ügyosz­tály irodájában (Str. Juliu Maniu 5.) lesz megtartva, ahol az eladási és szerződési fel­tételek is megtudhatók. Cluj-Kolozsvár, 1929 október hó 28-án. Erdészeti Ügyosztály. Nem Ml­ni

Next