Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-01 / 74. szám
XIV. ÉVF. U. SZÁM. t Oeutri W&aas Bethlen György grófot egyhangú lelkesedéssel választották az Erdélyi Gazdasági Egylet elnökévé A közgyűlés utáni gazdaértekezleten fontos terveket beszéltek meg (Kolozsvár, március 31. Saját tud.) Az Erit Gazdasági Egyesület közgyűlését a hagyományokhoz híven virágvasárnapján tartották meg. Az E. G. E. folyó évi közgyűlése kiemelkedett a szokásos közgyűlések kereteiből. Báró Jósika Gábor elhunytéval ugyanis megürült az E. G. E■ elnöki széke. A közgyűlést megelőzőleg hírlapi vita folyt arról, hogy ki volna alkalmas ennek a fontos pozíciónak a betöltésére! Az erdélyi gazdák gyűlése méltó módon adta meg erre a feleletet, mikor az egyesület elnökévé egyhangú, lelkes megnyilatkozással dr. gróf Bethleni Györgyöt, az egyesület egyik eddigi alelnökét választotta meg. A gyűlést a gazdák óriási érdeklődése mellett Szász István, az egyesület alelnöke nyitotta meg. A gyűlés résztvevői között jelen voltak: dr. Abrudbányai Ede, dr. Atzél Ede, dr. gróf Bethlen Béla, gr. Bélai Kálmán, Borbély Kálmán, Brutsi László, Barkó Ákos dr. a ref. igazgatótanács képviseletében, dr. Drexler Béla, dr. ferenczi Zsigmond, dr. Gabányi Imre, Gazda Kálmán, dr. Incsédy-Joksman Ödön, a róm. kai státus képviseletében dr. Jelen Gyula, dr. Kemény Pál, Macskássy Pál, dr. Oberding József, ifj. Palló Imre, dr. Páter Béla, dr. Schilling Dezső, ifj. Szász István, Szász Ferenc, dr. Szász Ferenc, Szilágyi Ferenc, Tüzes Bálint, Ugrón István, Ürmössy József az unitárius egyház képviseletében, stb. Szász István alelnök napirend előtt kegyetletes szavakkal emlékezett meg az egyesület jólhunyt elnökének, dr. Jósika Gábornak nagy Érdemeiről. Majd az egyesület elhunyt jóltevőjének, Mészáros Istvánnak érdemeit méltatta. Az elnöki megnyitóbeszéd programot adott arról, hogy az E. G. E.-nek mit kell a mai viszonyok között tennie. A gazdákat tömörülésre és a közös munkában való résztvevésre hívta fel. Különösen nagy fontosságot tulajdonít annak a feladatnak, ami a magyar egyházakra hárul. A magyarságnak ezek az élő szervei hivatottak a gazdasági nevelés, vezetés és irányítás munkájában való igen fontos résznek a vállalására. A magyar falu vezetőit a papokkal és tanítókkal az egyházak adják s éppen ezért kívánatos, hogy a papjaink és tanítóink gazdasági kiképzést is kapjanak, mert gazdasági tanácsokkal és oktatással vehetnek részt a nép küzdelmében. A különböző jelentések elhangzása után sor keszült az elnökválasztásra. Ugron István, azOrszágos Magyar Párt volt elnöke jelentkezett szólásra s elmondotta, hogy a mostani válságos időkben olyan elnökre van szükség, akiben megvan a teljes bizalom arra, hogy erős akarattal odaadással, tettrekészséggel valóban viszi az egyesület ügyeit és megfelelő megfontoltsággal áll az erdélyi gazdák élén. Indítványozza, hogy elnöknek Bethlen György grófot válasszák meg, aki hosszú idő óta egyik alelnöke is az egyesületnek. Az Ugrón István beszédét lelkes éljenzés kisérte és követte. Egyhangú lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés Bethlen György grófot az E. G. E. elnökévé. Megválasztásával megürült egyik alelnöki tisztség. Dr. Jelen Gyula indítványára erre a tisztségre a közgyűlés dr. gróf Bethlen Lászlót választotta meg. A mindvégig lelkes hangulatban és érdemes felszólalásokban gazdag közgyűlést gazdaértekezlét követte. Az egyesület vezetősége az értekezleten beszámolt arról, hogy a szervezés munkája a mai válságos időkben rendkívül nehezen halad. A nyomorúság és a mindennapi életért folytatott harc a lelkeket érthető módon elfásította és akiben volna is érdeklődés, anyagilag tehetetlené vált. A szövetkezetekek a közös munkába való bekapcsolása feltétlenül szükséges és ezt praktikusan is meg kell valósítani. A gazdaértekezleten Ferenczi Zsigmond dr. (Marosvásárhely) rendkívül érdekes előterjesztést tett a mai válságos idők bajainak praktikus orvoslására. Az értekezleten jelen volt gazdák hozzászólása után a tervet az E. G. E. elnöksége tanulmányozás tárgyává fogja tenni. A gazdaértekezlet után a borszindikátus tartott ülést, amelyen megjelent Bürger Albert gyáros is. A gyűlésen a borértékesítés bajait és a szindikátus által elérhető előnyös lehetőségeket vitatták meg a szőlőtermelő gazdák. Szó esett még e gazdanap alkalmából arról, hogy a gyümölcsfavédelem egységes szervezése mennyire fontos volna. Dr. Gabányi Imre indítványára az E. G. E. a gyümölcstermelőket intézményesen, társaságba fogja tömöríteni és a védekezési eljárások egységesítésével fogja a gyümölcstermelők mnnkáját megkönnyíteni. Ezzel sikerülni fog azt elérni, hogy ennek a ma — talán — egyetlen, racionális termelési ágynak a helyzete világpiaci viszonylatban is megerősödik és gyümölcstermelőink kifogástalan minőségű gyümölcsöt bocsájthatnak áruba. Az erdélyi gazdák virágvasárnapi gyűlései a nyomorúság, de a törhetetlen élniakarás és küzdelemre is kész munkakedv jegyében zajlottak le. Ha bútort akar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhely- Brassó, Szebenbe, és tekintse meg i is a SZÉKELY&RIH NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! bútorgyár minta raktárát. Halott hősöket, vagy élő hősöket sértett meg Groza Péter ? Condescu hadügyminiszter holtak emlékének meggyalázása címén feljelentette Groza volt minisztert A dévai járásbíróság felmentette Grozát, mert a törvény szerint csak a hősök rokonai emelhettek volna vádat, a hadügyminiszter és a hősök közötti rokonság pedig vitás (Déva, március 30.) Nem mindennapi pernek a tárgyalása folyt le tegnap a dévai törvényszék előtt. A vádlottak padján Groza Péter dr., volt miniszter ült, aki ellen Condeescu hadügyminiszter tette át egy Boteanu nevű állítólagos tartalékos kapitánynak a nagyvezérkarhoz intézett feljelentését a kolozsvári főügyészséghez. Azt a vádat emelték Groza ellen, hogy 1930 május 29-én, a Hősök napján több előkelő tisztviselő jelenlétében a dévai Fehérkereszt-szálló előtt meggyalázta a hősük emlékét. A feljelentés szerint Groza azt is kijelentette volna: szégyene, hogy kétszer román miniszter volt. A kolozsvári főügyészség a dévai ügyészséget hatalmazta fel a vádemeléssel s a dévai ügyészség vádat is emelt Groza volt miniszter ellen, holtak emlékének meggyalázása címén. A volt minisztert elővezették a dévai járásbíróságra, amire azért volt szükség, mert az első tárgyalás alkalmával egyetlen percet késett. A tárgyalást Donáth Géza dr. járásbíró vezette, a hadügyminisztert Conda Publin ügyvéd képviselte. Groza miniszter önmagát védte. Kihallgatása alkalmával kérte ügyének törlését, mert az eljárás megindításával elkéstek s a hadügyminiszternek különben sem lett volna joga a feljelentés megtételére, mivel erre csak az aposztrofált hősök felmenő rokonai jogosultak. A tárgyalást vezető járásbiró azt a kérdést intézte a felekhez, nem volna-e helyes megkérdezni a Román Tudományos Akadémiát, nem áll-e fenn valamely rokonság a hősök és a hadügyminiszter közötti A hadügyminiszter képviselője a bíróságra bízta ennek megállapítását, Groza Péter dr. ellenben kijelentette, hogy már a román akadémiában is megrendült a bizalma. Több mint kétórai tárgyalás után hirdette ki Donáth járásbíró az ítéletet, mely szerint a büntető perrendtartás 326-ik paragrafusának első és negyedik pontja értelmében Groza Pétert felmentik. Hangsúlyozta, hogy azok, akiknek erre joguk lett volna, nem tettek feljelentést s különben is a hősök és a hadügyminiszter közötti rokonságot nem sikerült bizonyítani. Megállapította az indokolás, hogy a hősök meggyalázására a büntetőtörvénykönyvben nincs paragrafus, tehát arra sincs, hogy a nemzeti hősök miatt ki tehet indítványt, Conda dr., a hadügyminiszter képviselője megfellebbezte az ítéletet. Groza a tárgyalás után élesen kikelt a hadügyminiszter ellen, aki szerinte névtelen feljelentés mögé bújt s hozzátette, hogy ő nem a halott hősökről, hanem azokról az élőkről beszélt, akik különböző címeken utaltak ki maguknak birtokokat. " fi Minek szedjen Ön? Minek szedessen gyermekeivel ? Csukamájolajat, ezt az olajas és undorító izü orvosságot! „Elixir Pangaduine", amely a legfinomabb tokhai májkivonatból készül, kitűnő izü és emellet a csukamájolaj minden hatékony tulajdonságával rendelkezik, ezenkívül pedig négyszer olyan erős a hatása. Romániai vezérképviselő: Georges Verglas, Str. Prerupefii Meets! üo, 1. Bu surest! Ili. Női, férfi ruhákat színtelen», fest tisztit CZINK, Cluj.