Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-01 / 75. szám

2 GALLIA FHilHCia SELYMEK "■"■glii ajándéka. MINDAZON VEVŐI RÉSZÉRE, KIK A HUSVÉTI ÜNNEPEK ALKALMÁVAL 800 LEI ÉRTÉKŰ SELY­­MET VÁSÁROLNAK. Egy doboz púder CHERAMY Hubigant PÁRISI PARFÜMÉ­RIA GYÁRTMÁNYA. Fióküzlet: Cluj, Str. Gen.Neculcea 2, v. Kornis ucca. (Renner palota) bölcsrendészet fogyatékosságai miatt interpel­lálja meg a belügyminisztert. Trini­cuzista, Mirescu szociáldemokrata, Trancu Iasi a néppárti, Iacobescu és Cipaianu a nemzeti parasztpártiak együttesen a Calenda­rul betiltása ellen tiltakoznak. A kamara ezután a betegsegélyző intézetek, valamint a szeszmonopólium törvényjavaslatát tárgyalta. A tanítók megmozdulása előtt. A kamara délelőtti ülésén Giuglea kolozs­vári egyetemi tanár többek között kijelentette, hogy az egyetemi hallgatók után most a ta­nítók készülnek nagy tüntetésre. Ennek a mozgalomnak a tanítók politikusokat is megnyertek. Iorga miniszterelnök válaszolt a felszólalás­ra: Kétségtelen — mondotta, — hogy a fizetése­ket folyósítani kell. A hadseregnek azonban el­sőbbséget kell élveznie a kiutalásnál. — Ebben a kérdésben botrányt nem lehet inszcenálni. Meg vannak a megfelelő lecsillapí­tó eszközeim azok részére, akik ezzel a kérdés­sel csak botrányt akarnak provokálni. A tünte­tőket egyszerűen körbe vétetem a katonaság­gal és akkor addig sétálhatnak az utcán, ameddig jól esik. — A legteljesebb gazdasági és pénzügyi há­ború idejét éljük, amely sokban hasonlít az el­múlt világháborúhoz. Mi nem rejtjük el a pénzt, ami befolyik, hogy azon politikai párthiveinket tartsuk. Bratescu államtitkár reggeltől éjsza­káig dolgozik és mindig oda utalja ki a pénzt, ahol a legszükségesebb. Akik nem­ értik meg az idők súlyosságát, csak tüntessenek, ha jobbnak gondolják. akiknek kis házuk az egyetlen megélhetési for­rásuk. A kereskedők legnagyobb része viszont nagy bérpalotákban bérli üzletét és így a kor­mány nem követ el szociális­­igazságtalansá­got, ha a kereskedők védelmére is kiterjesztené a törvényt. Paraschivescu úgy beszél, mintha Romániában a kereskedelem virágkorát élné. Ezzel szemben a tény az, hogy a romániai kereskedelem haldoklik, nem tud adót fizetni, az üzleti rezsit se igen tudja fedezni. Kéri He­gedűs az igazságügyi minisztert, hogy a negyed­évi lakbérfizetés mellett *9 ^T^f’c^C'7oIcrí' 1)0 n. bérfizetési rendszert. Pap Valér: Nem csinálhatunk egyszerre ilyen nagy ugrást. Az ókirályságban hat hó­napra fizetik előre a béreket. Hegedűs: A gazdasági krízis még nagyobb ugrást tett, nekünk követnünk kell ezt. Végül tiltakozik az ellen, hogy a leszerel­tek egyesülete különleges kedvezményeket él­vezzen, amire Pap Valér kijelenti, hogy ebben egyetért Hegedűssel s az erre vonatkozó javas­latot ő sem fogadja el. A Tardieu-tervrőől nyilatkoz­zék a kormány A bejelentések során Mihalache kéri, hogy a külügyminiszter válaszoljon a dunai gazdasá­g együttműködés tervére vonatkozó interpellá­ciójára. Hivatkozik arra, hogy Benes, Marin­­kovics, Valkó külügyminiszterek mind nyilat­kozatot tettek ebben a kérdésben. Ebben az irányban a Popolo Detalia, Musso­lini lapja pedig egyenesen azt írja, hogy Benes a kisantant nevében csatlakozását jelentette be a Tardieu-tervhez, ugyanakkor azonban a Neue Freie Presse-ben Argetoianu pénzügyminiszter olyan nyilatkoza­tot adott le, amely szerint a dunai államok ösz­­szefogásában egyáltalában nem látja a problé­ma megoldását és hogy ezt a tervet nem is tart­­ja megvalósíthatónak. Ez a nyilatkozat szinte elítéli Tardieu igyekezetét és a francia kormány politikáját. Feltétlenül szükséges, hogy a külügyminiszter átárazott nyilatkozatot adjon ebben az ügy­ben. Mirescu szociáldemokrata a bakarreati ar­ [(FJETIÍIJSÉG XV. évf. 75. szám. A kisebbségi egyetemi hallgatók elleni Ugyancsak a délelőtti ülésen Bogdán Stefan hároms­égi kormánypárti képviselő kifogásol­ta, hogy a kolozsvári egyetemen sok magyar gyógyszerésztanhallgató van, Iasiban pedig sok zsidó. Nem híve a numerus clausus-nak, de meg kell szigorítani a felkészültség elbírálását különö­sen a kisebbségieknél. Bogdán Anica: Akik nem tudnak románul. Hegedűs Nándor: A magyar egyetemi ifjú­ság tud románul. Bogdán Duica: A gyógyszerésznek meg kell értenie a román parasztot. Hegedűs Nándor: Az új generáció tud ro­mánul ahhoz, hogy a diplomát megszerezhesse. Lapedatu egyetemi tanár: Tudnak románul ezek a fiatalemberek. A numerus clausus. Bogdán Stefan: A kisebbségeknek is érde­kük, hogy szigorúan bírálják el az egyetemre kerülő ifjaikat. Hegedűs Nándor: A kisebbségek állítólagos érdekében tett megszorítások rendesen kárukra ütnek ki. Cuza: Szükség van a numerus claususra. Bogdán Stefan kijelenti, hogy nem híve a numerus claususnak, de kifogásolja azt, hogy a kisebbségi diákok külföldön szerzett diplomáit olyan könnyen nosztrifikálják. Színpadias külsőségek mellett mentette föl az esküdtszék a gyilkos Lupescunét és leányát (Ploeşti, március 30.) A ploeştii színjáték befejeződött. A vádlott nőket a közönség éljen­zése közben felmentették.,Az esküdtek ez alka­lommal sem hazudtolták meg önmagukat, mint általában az olyan gyilkossági perekben, ame­lyekben női vádlottak körül állanak a szuro­­nyos őrök, most is a nők ártatlanságát nyilvá­­nít­t­ják ki s a szakbíróknak nem maradt más bábia, mint felmentést enunerálni. A per valósággal színpadi külsőségek kö­zött zajlott le. Felvonásokra osztva izgalmas és kevésbé izgalmas jelenetekkel, amelyekre ki­tűnő point volt a happy­ end, amely után úgy távoztak a nézők, mint a moziból, mikor a da­rab végén egymás karjába borulva vonulnak el a vásznán a szereplők. Az egyik bukaresti lapban — a bukaresti lapok különben naponként oldalas tudósításo­kat közöltek a ploeştii tárgyalásról — írta a ki­küldött munkatárs. „Nem csodálkoznánk, h­a a kávéházakban rikító plakátok tűnnének fel a következő fel­írással: Ma este nagy díszelőadás az igazság­ügyi palota nagytermében Lupescu Mária asz­­szonnyal, Lupescu Lili kisasszonnyal, Radu Rosetti, Toni Iliescu, Henry Meitranu, stb. urakkal a főszerepekben. Eredeti díszletek. Há­romszáz szereplő, izgalmas jelenetek, nem min­dennapi érdekesség.“ És ez volt Ploeşti városának az atmoszfé­rája a tárgyalás napjai alatt, úgy álltak meg a kocsik a törvényszék előtt, mint az Opera fel­­járatánál. Elegáns asszonyok, grand toalettek­ben lovagjaikkal vonultak fel az esemény szín­helyére. Ezt az oldalát a dolognak maga az ügyész is kiemelte beszédében, mikor megállapította, hogy alkalma volt jelentősebb perekben is köz­reműködni, de sohasem történt meg még, hogy a közönség és különösen a nép ennyire érdek­lődtek volna bűnügyi szenzáció iránt. Érdekes jelenet történt ugyancsak a vád­beszéd alatt. Egy elegánsan öltözött korosabb asszony az első sorokban elájult. Nagy pánik keletkezett, a teremben, mindenki azt hitte, hogy meghalt s a néző közönségből kikerült két orvos vitte el karjain a tehetetlen testet, amely azután magához tért. Az ügyész vádbeszéd­ében fenntartotta mindkét »ő eile« a gyilkoság vádját. Terd. órán karnartül tartott beszédet, amelynek ele­jé* a a*t az á!)ité«át igyekezett »••«itolni, amagyar kibírhatatlan beteges lel­kü­letű embernek tüntették fel Radu Lupescut, az áldozatot. Hogyan élhetett akkor együtt har­­minc évig a feleségével? — kérdezte az ügyész. " — Egyszerű paraszt családból származott Radu Lupescu, aki napról-napra kitartóan dol­gozva szerezte meg vagyonát. Kereskedelmi kapcsolatai gyakran elszólították a városból és sokszor megesett, hogy távol volt családjától. Maria Lupescu ebben az időben felfedezi férjé­nek hűtlenségét, azonban nem lett féltékeny. 1931-ben az elégedetlenség rendkívül kiélesedett a Lupescu-családban s különösen nagy lett a szakadék a férj és feleség között. Majd a gyilkosság éjszakáján történteket elemzi az ügyész. Elmondja, hogy Maria és Lili Lupescu megvárták, míg elalszik az áldo­zat s azután előre megállapított terv szerint behatoltak szobájába s hat lövéssel lelőtték. Az ügyész szerint a vádlottak egyáltalában nem is feküdtek le s egész éjjel 1 óráig, lesben álltak, amikor felfegyverkezve a revolverekkel elindultak végrehajtani tettüket, ugyanúgy, mint valami tolvajok, vagy rablók, lopakodva, vigyázva lépteikre, halkan kinyitották az ajtót. Előre megfontolt gyilkosság bűntettében kéri bűnösnek kimondani őket. Súlyosbító kö­rülménynek veszi azokat az ellentmondásokat, amelyek a tárgyaláson és vizsgálóbírónál tett vallomásaik között fennállanak. A gyilkosság indító okaiul mindenekelőtt a Lupescu-család­nak erkölcsi felfogását tartja s annak a néze­tének ad kifejezést, hogy ilyenformán akarták­­rátenni kezüket Lupescu vagyonára. Súlyos ítéletet kér. Éjjeli ülésen folytak le a védőbeszédek, ne­héz hangulatban, de egyáltalában nem csök­kent érdeklődés mellett. A védőügyvédek kö­zött a legjobb bukaresti jogászok szálltak sík­ra a vádlottak érdekében. Abban a tónusban adták elő az eseményeket, amelyben Maria Lu­pescu megformálta védelmét. Leánya becsülete feletti őrködés s a tarthatatlan helyzet, ame­lyet Radu Lupescu viselkedése okozott a csa­ládban — ezek azok az indokok, amelyek meg­magyarázzák a feleség tettét. A védők felmen­tést kérnek. Az esküdtszék rövidesen meghozza dönté­sét. Ártatlannak jelenti ki úgy Maria, mint Lili Lupescut s ezek után a bíróság kiír­tati a felmentő ítéletet. Az Ítélet után mi ad!-Ft nőt szabadlábra helyezték s azok a közönség szim­pátiájának megnyilvánulása között hagyják el a tárgyalótermet.

Next