Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-01 / 199. szám

2 méltó nagy tudóshoz. De mit tehetős­ orga­ta kormányában a főszerepet Argetoianu ját­szotta, akinek nincsenek ideáljai, nincs kon­cepciója, aki cinikus és szkeptikus és aki min­dent tönkretesz amiben résztvesz. A felirati vitában mondott beszéde is klasszikus pél­dája Argetoianu komolytalanságának, csak tréfált mindenről és csúfolódott. Ahelyett, hogy őszintén azt mondta volna, sajnálom, nem tud­tam terveimet megvalósítani, csak gúnyolódik és szellemeskedik. Ezután rámutat arra, hogy a többi párt azért nem tud boldogulni és azért fog felbom­­lani, mert nincsen doctrinájuk. Egyedül két pártnak van a parlamentben rossz doctrinája. Az egyik a zsidó párt, amelynek doctrinája a talmudisztikus thora, a másik a szocialisták, akik a zsidó Marx osztályharcos doctrinájára Rascran: Nem cserélek a maga doctrinájá­val. Caza: A nagy konzervatív párt, amelynek vezetői közt voltak Take Ionescu, Filipescu Rosetti és annyi mások, megszűnt, mert doc­trina nélkül nem volt, ami összetartsa. Nekünk is van doctrinánk. Krisztus, király, nemzet, Románia a románoké. Ez a mi doctrinánk. El­lene vannak talán? Dr. Ruteanu Aurel: ön van ellene Krisz­tus tanainak. Cuza: A mi doctrinánk az evangéliumon alapszik, önök csodálkoznak ezen a kijelenté­sen, pedig ezt érzem és vallom. A zsidók nem tartoznak azok közé, akiket szeretni kell, ők fe­szítették meg Jézust, ők az emberiség ellen­ségei, támaszkodnak. KELETI UIS. XV. ÉVF. 199. SZÁM. Cuza ki akarja kergetni a zsidókat Cuza ezután ismertetni kívánja pártjának programját. Pompiliu Ioan­escu: Ismerjük, nem ké­rünk belőle. Cuza: Dehogy ismerik. Mindenek előtt az a véleménye, hogy a választásokat a király­nak kell levezetnie, kiküszöbölve minden erő­szakot és visszaélést. Követeli a parazitaipar megszüntetését, majd a kartellek elleni harcot hirdeti. Rapszódikus módon ismét a zsidó problémára tér át. Falticeniben 19 ügyvéd kö­zül 18 zsidó. Ez mindennél többet mond. Ha ő lesz a miniszterelnök meg fogja változtatni az alkotmányt és azon kívül fogja helyezni a zsi­dókat, akiket ránk erőszakoltak. Nem csoda, ha tudjuk, hogy Clemencaunak a titkára Man­­del, Wilsonnak pedig Weisz rabbi volt. Mayer Ebner: Ne vegye ajkára ezeknek a nagy embereknek a nevét. Cuza: Ezzel a parlamenttel nem tudom megoldani a zsidókérdést, hiszen vannak olyan szónokok, akik beismerték, hogy nem is isme­rik, illetve azt állítják, hogy nincs zsidókérdés. Hadija: Ez az én felfogásom. Cuza: Ez a vakok felfogása. De én azt aka­rom, hogy lássalak. A zsidó probléma igenis létezik és egyetlen megoldása van: A zsidók kiűzése. Fokozatosan kell ezt végrehajtani a következő pontok alapján: A zsidók erdőinek kisajátítása, 2. kirekesztésük az iparból, 3. ki­kergetni őket a falvakból, 4. numerus clausus, 5. a városok nacionalizálása, 6. a köztisztvise­lők és a hadsereg soraiból való kizárásuk. A zsidók árulók. [ Mayer Ebner: Tiltakozom az ellen, hogy árulóknak mondják a zsidókat, áruló sohasem volt köztük. A népszövetségi szakértők ellen Cuza: A történelmet meg akarják hamisí­tani. Egy többségi: így beszél ön Krisztus ne­vében ! Cuza: Maga nem ismeri Krisztus tanait. Ezután a népszövetségi szakértőkre ugrik át, akiknek a meghívását nem helyesli. Javasolja a külföldi kuponok fizetésének megszüntetését. Támadja a Népszövetséget, a külföldi kölcsön ellen foglal állást, mert a leszegényedésnek ez az oka. A Népszövetség a zsidó bankárok tár­sasága, veszélyes a kölcsön, mert a nemzetközi zsidó ellenőrzés alá helyezi az országot. A ka­mat általános leszállítását követeli, a luxuscik­kek behozatalának eltiltását követeli. Támadja a kormányt az orosz-lengyel szerződéssel kap­csolatban is és aktív külpolitikát követel. Közben bejön Argetoianu, mire Cuza így szól: Sajnálhatja, hogy nem hallotta, mit mondtam önről. Argetoianu: Majd elolvasom tiszta fejjel. Cuza: De más érdekes dolgokat is mond­tam. Argetoianu: Sejtem. Cuza ezután ismét a zsidókérdésről kezd be­szélni, amely faji, vallási, gazdasági, kulturá­lis és politikai probléma. Összehasonlítja Robut és Landaut és degenerációról beszél a zsidóság­gal kapcsolatban. Mayer Ebner hevesen tiltakozik és követeli, hogy az elnök utasítsa rendre a szónokot, mire Pop Cicio kéri Cuzát, hogy tartózkodjék a sér­tésektől. A csend helyreálltával Cuza a faji kérdés­ről beszél, mire Rascanu megjegyzi: A zsidó­ság magasabbrendű faj, amit ön is elismer. Cuza most a zsidó vallásról beszél, idéz a bibliából és a talmudból. Hébernyelvű idéze­teire Mayer Ebner hevesen tiltakozik és ferdí­tésekkel vádolja. Cuza végül befejezi beszédét azzal, hogy a felirati javaslatot nem fogadja el. Ezután Zelea Codreanu beszél, aki a kor­mány gazdasági politikáját bírálja és tiltako­zik a kölcsönök ellen, amelyek nagy terhei a jövő generációra nehezednek. Matuska a legfelsőbb bíróságnál az esküdt­szék ítéletének megsemmisítését kérte (Bécs, augusztus 30.) Matuska kívánságára, ügyvédje semmiségi panasszal fordult a legfel­sőbb bírósághoz és az esküdtszék ítéletének megsemmisítését kérte. Matuska azt kifogá­solja, hogy az esküdtek nem vették figyelembe az orvosszakértők véleményét és teljesen beszá­­míthatónak véleményezték, aki mesteri módon előkészített terv alapján hajtotta végre tettét A jövő év szeptemberéig lehet jelentkezni az állampolgári listákba való felvételre (Bukarest, augusztus 30.) Popovics Mihály igazságügyminiszter egyszakaszos törvényja­vaslatot terjeszt a parlament elé, amely még ebben az ülésszakban megszavazásra kerül. A miniszter törvényjavaslata a következőket tar­talmazza: Az 1924 február 24-iki törvény 67-ik szaka­sza alapján 1928 december 31-ig megállapított határidő az állampolgári listákba való felvé­telre szóló jelentkezések részére 1933 szeptem­ber 1-ig meghosszabbíttatik. Popovics törvényjavaslatát a következők­kel indokolja: Az állampolgárság megszerzéséről és elvesz­téséről szóló 1924 február 24-iki törvény meg­engedi utólagos felvételét az állampolgársági listákra azoknak, akiknek joguk van az állam­polgárságra, de az összeírás alkalmával távol voltak és nem jelentkeztek. Az 1928. évi július 2-iki törvény külön lehetőséget nyújtott azok­nak, akik az összeírásból kimaradtak, hogy kér­vényeiket utólag benyújthassák. A törvényben megállapított határidőig, 1928 december 31-ig azonban nem mindannyian nyújtották be kér­vényeiket, akik arra jogosultak. Még sokan vannak, akiknek állampolgársága a törvény­hozó intencióinak megfelelően rendezendő és ezeknek a számára méltányos új határidő ny­i­­tása 1933 szeptember 1-ig, amely alatt mindenki megszerezheti a kérvényhez előírt okmányokat. Popovics Mihály törvényjavaslata igen jó hatást váltott ki úgy a parlamentben, mint a sajtóban. A Zeppelin Dél-Am­erikába indult (Friedrichshafen, augusztus 30.) A Graf Zeppelin többhónapos szünet után hétfőn reg­gel ismét délamerikai óceánrepü­lésre startolt Az utóbbi hónapokban azért szüneteltek a dél­­amerikai léghajójáratok, mert az északbrazí­­liai partvidéken, ahol a Zeppelin rendszerint leszáll, polgárháború dúlt a brazliai kormány­csapatok és a felkelők között. A brazíliai kor­mány legújabb közlése szerint Pernambuco és környéke, a Zeppelin brazíliai kikötője és vi­déke most már mentesült a harcoktól, úgy, hogy a Zeppelin minden kockázat nélkül le­­szállhat Brazíliában. Az első útra a léghajó hat utast és több száz kilogramm postát visz Délamerikába. A léghajót ezúttal maga Ecke­­ner kapitány vezeti, aki pedig már hosszú idők óta nem vett részt a Zeppelin útjain. Az utóbbi hónapokban a Zeppelin másodkapitá­nya, Lehmann állott a kormánynál. BEKÜLDÖTT HÍREK A magánalkalmazotti federáció kolozsvári csoportja szerdán, augusztus 31-án este fél 5 órakor az Építőmun­­kás Otthonban (Str. Văii—Patak utca 7.) rendkívül fon­tos napirenddel taggyűlést tart. Vásárhelyi Magda zongoraművésznő koncertje. Az ezidei koncertszezonnak kiemelkedő eseménye lesz a fiatal erdélyi származású zongoraművésznőnek, Vásár­helyi Magdának szeptember 3-iki, szombati koncertje, amelynek műsorában Bach, Hummel, Debussy, Kodály és Liszt legmonumentálisabb művei szerepelnek. Vásár­helyi Magdáról a budapesti zenekritika úgy beszél, mint a mai muzsikus-generáció egyik legrendkívülibb tehetségéről, akinek lelki elmélyültsége, muzikalitása, technikai virtuozitása és a zeneművek lényegével való kongenialitása valósággal meglepetése volt a magyar főváros zenevilágának. Különösen a Liszt­ interpretá­cióját emelik ki zenekritikusai az ő érett, nagyvonalú, szenvedélyes felépítésében. Részletes műsorát a napok­ban közöljük­ , Rosenblatt Rózsi dési hangversenye. Rosenblatt Rózsi, a kivételes talentumú alténekesnő, aki nemrégi­ben óriási érdeklődés mellett rendezte meg kolozsvári hangversenyét. Désen, szeptember 3-án a prefektúra dísztermében hangversenyt rendez, melyet Boskovits Sándor, e kiváló zongoraművész kísér. A hangverseny iránt Dés közönségében általános az érdeklődés. /\/^/\/\/W^/WWWWWW»A/V\/W»/WV\S HALLIBURTON: ÚJRA FELFEDEZTEM DÉLAMERIKÁT MUNHECICE: HAGENBECK MUNKÁBAN ANOEStRál 5: A SARKOKTÓL AZ EGYENLÍTŐIG 5EA&BOOK: HARCOS BEDUINOK KÖZÖTT GREENHORN: HÁROM VILÁGRÉSZ CSAVARGÓJA Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztá­­lyánál Cin: Kolozsvár, Str. Báron 8,, Pop S.

Next