Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2 Ku­lTlUjSJSG XVI. ÉVF. 1. SZÁM. Kisebbségek szomorú útéve A népkisebbségi kongresszus állandó titkárságának helyzetjelentése szerint a nacionalista­ hullám világszerte emel­kedő tendenciát mutat Észtországtól Jugoszláviáig dühöng az elhel­zellenítés Hogy miként fog alakulni Európa 40 mil­liós kisebbségi népeinek sorsa 1933. esztendőben, azt nem tudhatjuk, de beszédes tükörképet sze­rezh­etünk arra, hogy mennyit romlottak a ki­sebbségi állapotok 1932. esztendőben. A Genfben ülésező népkisebbségi kongresszus határozatá­ból kifolyólag évről-évre helyzetképeket vagy még helyesebben, betegjelentéseket r­ajzol meg az állandó titkárság és a napokban jelent meg az 1932. évi helyzetjelentés, amely azt mutatja, hogy a nacionalista hullám nemhogy csökkent volna, hanem teljes mértékben emelkedett. Egy testes kötet ez a helyzet­jelentés, amely a minap jelent meg, Wilhelm Braumüller kiadó­nál Die Nationalitäten in den Staaten Europas 1932 címmel. E jelentések szerint Észtországban például németellenesen változtatták meg a ma­gániskola törvényt. Az észtországi oroszoknál pedig állami részre telekkönyvezték el az oro­szok történelmi szentségét, a petsuri kolostort és most van folyamatban a reval­i orosz katedrális elkobzása is. Lettországban, ahol úgy látszott, hogy a kisebbségek sorsát intézményesen bizto­sítják, kiadták a jelszót a kisebbségek iskola­autonómiája ellen, likvidálni akarják az önálló kisebbségi iskola-felügyeletet és azokat a zsidó iskolákat, amelyeknek német, vagy orosz volt az oktatási nyelve, 1932. év őszén az állami zsidó pedagógiai intézettel együtt becsukták. Litvá­niában korlátozták a zsidó népkisebbség önkor­mányzati­­jogát (1932 márciusi törvény) ugyan­akkor Megkezdődött a litvániai német iskolák és egyháziak ellitvánosítása. Lengyelországban hasonlóképpen leromlott a kisebbségek sorsa. Külön fejezet itt az ukrá­nok szenvedése. Az ukrán képviselők jogszerinti számát ötvenötről huszonegyre, a szenátorok számát pedig tizennyolcról négyre szorították le. Kilenc ukrán egyesület működését akadá­lyozták meg, három gimnáziumot becsuktak, pénzbüntetéssel sújtották, akik ukrán dalokat énekeltek, a választások ideje alatt pedig le­csukták az ukrán nemzeti demokraták elnökét, a nemzeti kisebbség alelnökét, dr. Levitzkyt és e pártnak főtitkárát hosszú hónapokon keresztül börtönben tartották. Számos ukrán politikust 10—14 hónapig tartó vizsgálati fogságba helyez­tek, anélkül, hogy ellenük vádirat készült volna. Áprilisben, májusban közel hétszáz diákot és parasztot tartóztattak le, állítólagos röpirat­­terjesztés miatt. Az újságoknak nem volt sza­bad egy szó sem írni az esetről. Az új iskola­tör­vények veszélyeztetik a megmaradt ukrán kö­zépiskolák fenntartását, a magániskolákat rend­őri felügyelet alá helyezik, úgyszólván lehetet­lenné teszik az ukrán népiskolákból a középis­kolákba való átmeneteit. Ebben az évben az uk­ránok szenvedtek a legtöbbet, de az új sovén hul­lám sokat ártott a német, fehér­orosz és litván népkisebbségeknek is. A kisebbségi helyzet nem mutat javulást az utódállamokban sem. Csehszlovákiában, ahol állítólag a németeknek jó dolguk van, a német birtokokból 560 ezer hektár, tehát a német bir­tokállomány harminc százaléka úgyszólván tel­jesen cseh kézbe ment át. A németek nagyon pa­naszkodtak, hogy állami szállításoknál és szük­ség­munkálatoknál állandóan háttérbe kerültek. A csehszlovákiai magyarok ebben az ügyben főképp azért panaszkodtak, mert minden Ma­gyarországról bejövő irodalmi terméket előzetes cenzúra alá vettek. A csehszlovákiai oroszok pa­nasza a népszámlálási visszaélésekre terjed ki- Jugoszláviában a németek panaszai jórészt is­kola­ügyi természetűek. Német iskola egyesegye­dül Zilliben létesülhetett, de ott is csak a legna­gyobb nehézségekkel tudja fönntartani magát. A jugoszláv kormány tervbe vette, a német anya­nyelvű állami iskolák létesítését, de igen nagy a hiány a németül beszélni tudó tanerőkben. Egy német tanítóképző intézetnek létesítését ugyan elvben a jugoszláv kormány megengedte, de a nagybecskereki tanintézet felállítására megindul gyűjtést a hatóságok szabotálták A jugoszláv nacionalizmus odáig ment, hogy egyes helyeken a német ajkú gyerekeket be­­kényszer­ít­ették a szláv szokásokba. Külön pont a jugoszláviai magyarság ügye Rettenetesen panaszkodnak a diktatúrának minden mozgás­­szabadságot megakadályozó rendeletei miatt. Több magyar újságot a jugoszláv kormány be­tiltatott, a többieket cenzúra alá vette. A jugo­szláv törvények­ teljesen lehetetlenné teszik, hogy a nemzet­kisebbségek politikai pártokba tömörüljenek. A jugoszláv választási törvény olyan, amelynek alapján csak egy magyar és egy német képviselő tudott bejönni. A magyar tanerőket az utóbbi évben százszámra bocsátot­ták el és olyanokkal pótolták, akik nem tudtak magyarul.. A kultuszminiszter még csak elvben sem engedélyezte egy magyar tanítóképző-inté­zet fölállítását. Az összes kisebbségi célokat szolgált alapítványokat elkobozták és ezeket az összegeket ismeretlen célokra fordították. Az újabban kisajátított földet kizárólag­osan szlá­voknak adták oda. Magától értetődik, hogy ilyen kisebbségi-politikai rendszer mellett a bul­­gárok is rém sötétnek látják Jugoszláviában helyzetüket és fölpanaszolják, hogy nem szabad nekik az óceán bulgárul sem beszélni, a bulgárul írott leveleket pedig a posta megsemmisíti. Bul­gar kultúra, sport, vagy színházi vendégszerep­léseket egyszerre és mindenkorra betiltottak. A kisebbségek helyzete Romániában. Ami — (a jelentés szerint) — a magyar kisebbségek sérelmét illeti, sérelem tárgyát képezi, hogy a Iorga-kormány konverziós törvénye elsősorban a kisebbségi tőkét érinti. A román pénzintézetek veszteségeit az állam pótolni fogja, a kisebbségi intézetek pótlásukra nem számíthatnak. Panasz­kodnak az erdélyi szászok is, hogy az anyanyelv kérdése és részvételük a közigazgatásban, vala­mint a szász egyetem problémája, még mindig megoldatlan. Az agrárreform bűneit nem hozták lícionSiTárs mozgfé­sztok­usok műsora: CORSO Előadások 3, 5, 7 és 9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5, 7 és 9-kor müon Előadások 3, 6 és 9-kor VOYAL Előadások 3, 5, 7, 9 és 11-kor Vasárnap Árkidia hercege Lyane Hard, Willy Forest: Stolz zene. Rendezte Karl Hartl. vasárnap d. e. 11-kor: Szerahm és becifisek. A főszerepben: Charles Farrell. Hétfőn : 3,5 és 7-kor : Farrell, Elissa Landi és Myrna Loy. M Malec megmenti Európát. A legújabb és legmulatságosabb hangos burleszk. Fő­szereplő Malee. 2. Heu­dre paran­csolat. Dráma. Fősze­replők Jeane­­ Gaynor és Charles Farrell. Ma premier Al­assiaSicetyár Willy Fritsch-el. Vasárnap d. e. U-kor matiné: Leánykára*­kedtek Ditta Pario-val Mulasson­­ újév­i Greta elsőnapján Garbo Jean John Llyon Walla Lewis Wick­ Crawford Barrymore e! Barrymore de Berry és Stone-val Baum Grand Hotel-jében ! a Select Moziban. Előadások naponta 3, 5, 7 és 9 órakor JANUÁR 1-ÉN, VASÁRNAP AZ ELŐ­ADÁSOK D. E. 91 ÓRAKOR KEZDŐD­NEK LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT illillllllli@llliilllliill[l]|||llllll!!l@lllll!lii!ll[i}|lillil|,r helyre. Panaszkodnak a romániai zsidók is. A jelentés e része ismét Iorgával foglalkozik, aki­nek személye súlyos kiábrándulás a zsidóságra. A jelentés felemlíti a sorocai zsidók meggyilko­lását és a Iasii pogromtervet. Az oroszok azért panaszkodnak, mert nincs egyetlen egy iskolá­juk vagy templomuk sem és kiélesedett hadjá­rat indult meg a besszarábiai orosz szervezetek ellen. A romániai bolgárok politikai, gazdasági és kulturális elnyomtásukat sérelmezik. A kuco­­románok betelepítése Dobrudzsába kikényszeríti a bolgárok kivándorlását. Stefanov volt bolgár szenátort Dobrigban a kuco­ románok meggyil­kolták. Nem rózsás a kisebbségek helyzete Olaszor­szágban sem. A családi nevek elolaszosítása, a múlt évben továbbtartott, a szlovén és horvát iskolai oktatást végleg megszüntették, rengeteg politikai per, súlyos börtönbüntetésekkel. A szlovének múlt év februárjában politikai perből kifolyólag összesen 330 évnyi börtönt kaptak. Egy vádlott a vizsgálati fogságban megőrült. Az utolsó szlovén lapok folyóiratát a görzi pre­­fektúra betiltotta. Igen súlyos helyzetben val­­nak a déltiroli németek is, akiknek még az el­múlt esztendőben sem sikerült német anyanyel­vű óvodákat sem létesíteni. Múlt évben rákény­­szerítették a német ifjúsági szervezeteket, hogy lépjenek be a fasiszta kötelékekbe. A bozeni törvényszéki elnök elrendelte, hogy az ügyvé­dek a törvényszéki épületben még magánbeszél­getéseiknél sem használhatják a német anya­nyelvet. Lehetne folytatni a seregszemlét még sokáig, de ízelítőnek elég ennyi is. Úgyszólván egy egész nemzedék nőtt már f­el a világháború le­zajlása óta és ez a nemzedék még ma sem érzi, hogy bizonyos nemzetközi jogoknak kell érvé­nyesülni a világban, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki egyformán fejthesse ki kultú­ráját. BERET VAS PASZTILLA “ ,CK“!“A fejfájást is elmulasztja­­!

Next