Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-01 / 75. szám

4 Az erdélyi rokkant tisztek Bukarestben keresik a szenátusban megakadt igazságukat A pénzügyminiszter előtt Wilfer József tárta fel az erdélyiekkel szembeni eljárás méltatlanságát A kitagadott rokkanok nyugdíjigénye (Bukarest, március 31.) Az erdélyi rokkant katonatisztek a h­áború befejezése óta hiába kérik az egyenlő elbánást a regáti, sőt a bessz­­arábiai sorstársaikkal, akik már régen élvezik a rokkant tiszti nyugdíjat és kedvezményeket. A képviselőház már pár esztendővel ezelőtt megszavazta az erdélyi rokkant tisztek helyze­tét szabályozó törvényjavaslatot, mely azonban sajnos még ma sem tudott törvényerőre emel­kedni, mert a javaslat a szenátusban megre­kedt. A javaslat akkori tárgyalása idején és azóta is, a Magyar Párt sokszor tett lépéseket az eredmény érdekében. Pár nappal ezelőtt az erdélyi rokkant tisz­tek egy küldöttsége kereste fel a szenátusban Sándor József magyarpárti szenátort, meg­kérve arra, hogy az illetékes miniszternél jár­jon el ismét törvényes kérésük érdekében. Sándor József a legmelegebben karolta fel a kérdést és azonnal érintkezésbe lépett­­­. K. Ioanitescu miniszterrel. A miniszter sze­rint Mad­gear­u pénzügyminiszter hatáskö­rébe tartozik a végleges döntés. A rokkant tisztek küldöttsége a képviselő­­házban dr. Wiler József képviselőt kereste fel, előtárva neki azt a mérhetetlen igazságta­lanságot, amely az erdélyi rokkant tiszteket érte regáti bajtársaikkal szemben. Wilier a küldöttség emlékiratát átvette és azonnal fel­kereste Madgearu pénzügyminisztert, aki előtt súlyos szavakkal ecsetelte az erdélyi rokkant tisztek szomorú helyzetét és ember­baráti köte­lességre hivatkozva, kérte a kérdés sürgős el­intézését. Madgearu szemmel láthatóan megindulva hallgatta Wilter előterjesztését, jegyzeteket­, készített az adatokról és megígérte, hogy ma­gáévá teszi az ügyet. A Magyar Párt egyelőre azt tartja jóérdek­­nek, hogy a képviselőház által már megszava­zott törvényjav­aslatot a szenátus is tűzze napi­rendre és sürgősen szavazza meg, mert a pro­bléma pénzügyi oldalának elintézésére majd találnak módot és megfelelő alkalmat, ha már a javaslat törvényerőre emelkedett. A szenátusban Sándor József és dr. Gyár­fás Elemér fognak sürgősen lépéseket tenni, hogy a javaslatot a szenátus soron kívül letár­gyalja és azzal az eddig oly mostohán kezelt rokkant tisztek szomorú sorsán enyhítsen. A szegedi színházi háború meglepetésszerűen dőlt el Janovics Jenő ellen döntött ugyan a városi tanács, de a közgyűlés tagjainak többsége és a magyar kultuszminisztérium Janovics meg­hívását támogatta . Az utolsó pillanatban Janovics Jenő visszalépett a pályázattól azzal az indokolással, hogy egy évig még Erdélyben kell maradnia (Szeged, március 31.) Szeged város közvéleményét és városi köreit hetek óta élénken foglalkoztatja a vá­rosi színházra kiírt pályázat sorsa. Mint ismeretes, Ja­novics Jenő kolozsvári színigazgató is megpályázta a szegedi színházat, a városi tanács azonban nem Janovicsnak, h­­­­nem Sziklay Jenőnek, az ismert szülésznek ítélte oda a szegedi színházat. Janovics Jenőnek azonban lelkes­eivel vannak szege­den, akik nem nyugodtak bele ebbe a határozatba, megfellebbezték, úgy volt, hogy a színház kérdése vég­leges döntés céljából a városi közgyűlés elé került vol­na rövidesen. Mint ilyenkor már szokásos és természetes, az in­trikák szálai keveredtek össze a megüresedett színház­igazgatói alias Körül. Janovics ellen leginkább azzal ér­veltek, hogy a kolozsvári és a többi vezetése alá került színházban mozielőadásokat tartott, azt azonban el­hallgatták, hogy a gazdasági válság lezüllése állította kényszerhelyzet elé. Janovicsnak lelkes támogatói közé tartozik Fürey-Szánt­ó Imre miniszteri tanácsos, a ma­gyar kultuszminisztérium szinazi osztályának veze­tője, aki kijelentette, hogy a minisztérium megnyugvás­sal látna, ha Janovics Jenő kerülne a szegedi színház élére. A minisztérium ezt a kiváltságát közölte Szeged polgármesterével is. Ezekben a napokban Janovics igazgató is Szegeden tartózkodott és meg lehet állapítani, hogy Janovics mellett igen kedvező hangulat alakult ki, s valószínűnek látszott, hogy a város köz­gyűlése az ő megbízatása melett fog dönteni. Janovics közben elutazott. Az akciók és ellenakciók azonban tovább haladtak a maguk utján s annál na­­­gyobb rettenést keltett, hogy az a levél, amelyet Ssaitry József dr. Szeged helyettes polgármestere kapott, amely­­ben legnagyobb meglepetésre Janovics bejelentette, hogy a pályázattól kényte­len visszalépni, mert egy évig még Erdélyben kell maradnia. Kijelenti azonban, hogy a jövő év tavaszán abban a helyzetben lesz, hogy át­menet Magyarországra és akkor kész örömmel vállalná a szegedi színház vezetését. A Janovics-levél után most már feleslegessé vált mindennemű további lépés, mert a szegedi színügyi bi­zottság három héttel ezelőtt Sziklay Jenő székesfehér­vári színigazgató meghívása mellett döntött s a városi tanács is Sziklay megbízását határozta el. s Nem lehetetlen, hogy a szegedi színház körül tá­madt viharok még ezek után sem csillapodtak le, mert a város közgyűlésének tekintélyes tagjai országos pá­lyázat kiírását kívánják. Hír szerint a pályázók között volna Góth Sándor, a kitűnő budapesti színész is, aki a budapesti vígszínházzal afférba keveredett s aki ilyenformán akarja valóra váltani azt a kijelentését, hogy a vígszínházban egyelőre nem szándékszik fellép­ni. De Góth Sándoron kívül is akadnak még pályázók toros számmal, fennék kozott Csonthy Marna, a nép­szerű budapesti primadonna, aki mögött természetesen férje, sebestyén Dezső, és sógorai, Sebestyén Géza és Sebestyén Mihály állanak. Ez az utóbbi kombináció azonban egyáltalában nem nyerte meg a szegediek tet­szését, tekintve, hogy a Sebestyén-család nagyszámú tagjai annyi színházat buktattak meg az utóbbi évek-­ben, hogy szegeden méltán aggodalmaskodnak amiatt, hogy a szegedi színház sem végezné jobban. KntnDjsxe * XVI. ÉVF. 75. SZÁM. Kolozsvári mozgó színházak műsorát CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Szombat Új gépek szerelése miatt zárva. Jövő héten ünnepélyes megnyitó, Gál Franciska filmje: Paprika kisasszony. Titokzatos asszony. Mélyen megható epizód a vi­lágháború kémjeiről Marlene Dietrich. -- Parancs az pa­rancs. Mulattató vígjáték. Fritz Schuitz, Ralph A.Robert "­Ma szombaton. Nappal én, éjjel te. .. Zenés vígjátéksláger. Nagy Kató és Willy Fritsch. Garda Kálmán temetése Ezrekre menő hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára az erdélyi magyarság nagy halottját (Nagyenyed, március 31.) Óriási részvét mellett, a kiváló embereknek kijáró gyásza megható megnyilvá­nulásai mellett temették el Garda Kálmán dr.-t, a Bethlen kollégium főgondnokát, a Hangya központi igazgatósági elnökét. Tizenegy órakor volt a gyászház­nál a temetési szertartás, melyet Kováts Pál nagy­­enyedi lelk­ész végzett. A gyászszertartás befejezte után, hatalmas tomeg kísérte fel a halottat a többszázéves ref. templomba, ahol a felravatalozás után a hivatalos küldöttségek fejezték ki részvétüket a gyászoló család­nak, élükön ugrón István ref. egyházkerületi főgond­­nokkal, ki egyházkerülete és a zsinat részvétét tolmá­csolta. A ref. egyházmegye küldöttségét Kiró Lajos es­peres, az egyházközséget Kováts Pál enyedi lelkész, az unitárius egyházközseget pedig Barabás Miklós lelkész vezettek. A volt megyei tisztviselők részvétet tolmácsol­ta m­eghatott hangon az elhunyt egykori kollegája, dr. Inczeny­­i­ Kr.man­onon, Alsófehervarmegye volt alis­pánja. Ezután következtek az ügyvédi és bírói kar, dr. Kosun­cz Jenő, a Magyar Kaszinó és a megyei Magyar Fárt tagozat, dr. Asztalos Kálmán, a Lakatosárugyár, dr Jeney Elek, a szőlőbirtokosok Pincegazdasága, Szi­­gety Béla a Hangya Központ, dr. Harmath János és végül az árván maradt nagy család, a Bethlen kollé­gium elöljárósága, tanárikéra és ifjúságának küldött­sége Horváth Pál kon.­gondnok vezetésével. A kondoleálások tartama alatt és­­után a Bethlen­­kollégium ifjúsága állott aiszürséget Garda Kálmán koporsója mellett. A délelőtti szertartás a kondoleálá­­sok befejezése után véget ért, a gyászszertartás ide­je délután 4 órára volt kitűzve, de már 3 óra után zsúfo­­­sig megtelt a reformátusok nagy temploma. A bevezető és a kollégium főgimná­ziuma énekkarának gyászéneke után Vásárhelyi János ref. püspökhelyettes ment fel a szószékre és könnybe­­fakadt szemekkel méltatta az elhunyt érdemeit és bú­csúztatta el meghatott hangon családjától és a vezetése alatt állott intézményektől. A gyászszertartás végezté­vel ezrekre menő tömeg kísérte Garda Kálmánt a ref. temetőbe, ahol a Bethlen-kollégium által adományo­zott díszsírhelyen, a nyitott sir felett elhelyezett kopor­sónál búcsúzták el szivbemarkoló szavakkal a külön­böző küldöttségek. volt tanárai és a volt megyei tisztviselők nevében Fogantás Albert nyug. rektor-prof. búcsúzott kereset­len szavakkal a kiváló tanítványtól, a ki tanára lett ta­nárainak". Az igazságszolgáltatás, a birói kar, az ügy­védi kamara s a helybeli ügyvédkollégák nevében dr. Szabó András tette le román és magyar nyelvű beszé­dében a hódolat koszorúját dr. Garda Kálmán nyitott sírja előtt, a lesújtott család, a rokonok, kartársak és jóbarátok serege fölött, mindezeken kívül valaki még jelen van itt a nyitott sír előtt — mondotta — egy fen­­séges gyászvendég, Juszticia istenasszony, az igazság szimbóluma. Az élet nagy vásárján, a rikoltó nóták és olcsó portékás sátrak között dr. Garda Kálmán szinte magában álló érték volt. Az Ő lelkében eszményként nemg tartó kalauzként lebegett a törvény és az igaz­sághoz vezető ösvény, mely szűk ugyan és tövises is néha, de amelyik egyedül vezet a legfőbb Igazság, az Isten elé." A városi tanács nevében dr. Albint Aurel, M­agy­­enyed város polgármestere búcsúzott el a legjobb, a legigazibb tanácsadójától. Dr. Händel Béla aradi ügy­véd, a Gazdák Biztosító K. T.-nak ügyésze, intézmé­nyének nevében mondott istenhazádot. A Hangya ne­vében dr. Hármann János vezérigazgató búcsúzott a fáradhatatlan munkástól és szeretett elnöktől, kit a vállalat mindig mintaképül fog tekinteni. A különbözó küldöttségek, búcsúztatói után követ­kezett az árván maradt nagy családnak, a Bethlen­­kollégiumnak rektor-professzora, Dóczy Ferenc, aki el-elcsukla hangon, megrázó erejű beszédet mondott. „— A vezéri zászló — mondotta — kihullott kezed­ből, de vezérlő szellemed közöttünk marad. Szemeid biztató, bátorító, megnyugtató tekintetét nem látjuk többé, de lelked le fog nézni reánk a mennyből s mi megérezzük azt. Hangodat, amellyel tanácskozásainkat vezetted, nem halljuk ezután, de emléked lelkünkön keresztül szólni fog hozzánk. Halhatatlan szellemed vonjon sátort felénk, mint gondviselés. Fedezze be a kollégiumot, hegyet, halmot, erdőt, mezőt, hogy ne kér­jük hiába istentől ezután se a mi mindennapi kenye­rünket és folytathassuk a munkát, amelyben Te voltal vezérünk. Mi, árván maradt sereged, fogadalmat te­szünk itt a sírodnál, hogy úgy fogunk élni az immár tőled is ránk maradt drága örökséggel, hogy hű sáfá­rokként számolhassunk be­ln­eked egyen-egyen a vi­szontlátáskor. Addig szeretett főgondnokunk, isten veled a szép beszédet az egész natxumos tömeg, rem­ák nők és gyermekek zokogása kisérte. Néhány perc múl­va pedig a koporsóra hulló nehéz földgöröngyök beta­karták, eltemették az erdélyi magyarság egyik legne­mesebb vezéralakjának his­ő porait Óriási irodalmi, tudományos és műszaki könyvakció Lepagenál Kvár. — Kérje az akció teljes jegyzékét. Pl. Bébel: A nő és szocializmus 270 lej helyett 72 lej. Knut Ham­sun : Éhség 130 lej helyett 21 lej stb., stb. — Postán utánvéttel és portóval. Beküldve portó­mentes. — Kérje a nagy jegyzéket. (N. C. A.) Lepagetól azonnal.

Next