Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-01 / 97. szám
Kedd, 1931. május 1. KntTiUfsm m Dobai és Schwartz. Így hívják a Jugoszlávia csapata ellen győzelmet aratott román válogatott góllövő játékosait. Az egyik magyar, a másik zsidó. És ha a diadalmas román csapat nemzetiségi összetételét firtatjuk, az is kiderül, hogy a győztes, de legelőbb is szerencsés 11-ből öt a román, a többi pedig — tehát a többség — kisebbségi. Eszünk ágában sem volna ilyen statisztikákat összeállítani, ha viszont más alkalommal, amikor egy ilyen fontos nemzetközi mérkőzés kevesebb szerencsével záródik, mértföldes cikkeket nem olvasnánk a bukaresti lapok sportrovataiban a „megbízhatatlan“ és feltétlenül kiküszöbölendő kisebbségi játékosokról. A román sportsajtónak megvan erre már a maga formulája. Siker esetén megveregetik a magyarok vállát, kudarcnál pedig ők a bibibakok. Azt mondják, hogy egy csepp vízben is benne van a világmindenség. Ebben az apró esetben is megláthatjuk kisebbségi életünknek egész természetrajzát. Mindig az a kifogás ellenünk, hogy nem alkalmazkodunk a változott viszonyokhoz, nem veszünk részt egész szívünkből Románia életében, ha pedig a köz javára felajánljuk készségünket, a társadalmi és közigazgatási élet intézéséből részt kérünk, azt vágják az arcunkba, hogy : kisebbségek, hátrább az agarakkal, Romániában élünk, a románok nem tűrhetik, hogy a kisebbségek döntő szerepet kapjanak. Vajjon elhihető-e, hogy amikor a futball-csapat játékát balszerencse üldözi, a magyarok, svábok, vagy zsidók rosszindulattal elgáncsolnák a román sikert, amikor íme, bizonyíték van rá, hogy a legnagyobb lelkesedéssel harcoltak a győzelemért. Így fele el végre, hogy a sportban épp úgy, mint a közigazgatásban és a parlamentben mindig jószándék vezeti a kisebbségeket és ne azt nézzék, hogy nem többségiek, hanem, hogy helyes és ésszerű e az, amit javasolnak, vagy tesznek. * Amióta Tatarescu került a kormány élére, elsőidben látogat el Kolozsvárra. Olvassuk, hogy a miniszterelnök elsősorban a móc kérdést szándékszik tanulmányozni, aztán bejárja a közeli vármegyéket, hogy meghallgassa a helyi panaszokat. Mostanában nagyon sokszor esik szó arról a parlamentban, hogy az erdélyi városok kisebbségi jellegűek. Mi ugyan úgy hatjuk, hogy a többségiek és kisebbségiek arányszáma évről-évre a mi rovásunkra tolódik el, de a mai türelmetlen közszellemet ez sem elégíti ki és azt szeretné, hogy a városok lakossága máról-holnapra kicserélődnék és rövid időn belül is maga se legyen itt magyaroknak. A helyzet azonban mégis csak az, hogy a népszámlálás kimutatása szerint is a Kolozsváron elvegyülő különböző anyanyelvű lakosság többsége magyar. Ezek a magyarok, ha keservesen és nagy megerőltetéssel is, súlyos adókat fizetnek, részt vesznek az állam terheinek hordozásában, a legbékésebb polgárai az országnak, összeesküvéseken, titkos lázadásokon sohasem törik a fejüket és nincs más vágyuk, minthogy élni hagyják őket és még megmaradt kulturális intézményeiket fenntartani tudják. Az ország általános érdekeit nézve, túl a szélső nacionalizmus szempontjain, bizonyára az volna a kívánatos, hogyha az állam támogatná kisebbségeit békés törekvéseikben. Ehhez azonban szükséges volna még valami. Az tudniillik, hogy békés életükben ne zavarja meg mindegyre őket valami. Látogasson el tehát a miniszterelnök a kisebbségi iskolákba, győződjék meg arról, hogy ott nem irredentizmus tanyázik, hanem a rend és fegyelem szelleme. Létkérdésünk az iskola. Ne csodálkozzék tehát rajta, ha félő szeretettel óvjuk ennek a nyugalmát. Az állam sokfelé néző, sok minden, figyelemmel levő szempontjai mellett az felsőrangú érdek, hogy kisebbségei meg legyenek elégedve. És hogy ez a cél eléressék, ez beletartozik a miniszterelnök feladatkörébe.. mmtmrzsmmtmmmmgm Cadum szappan A bőr egészséges volta és a legfinomabb bőrre is Elkasteint szépsége a pipereszap más, még a csecsemők oly pontól függ. Cadum szappan, érzékeny bőrére is. Hosszú mely szigorúan tiszta és semeszárítós minden nedvességet legel, alaposan megtisztítja, kivont belőle. Ez az oka, tonifikálja és üdévé teszi a hogy a Cadum oly sokáig bőrfelületet Cadum szabad tart. Hatásosabb pipere- és lúgtól teljesen mentes, a fürdőszappan nem létezik. — Kapható gyógyszertárakban és drogériákban — BffetewwiiMTmi mini 1 iiiiniaiiiriivviPjiiiBaiOTrTtiiiMBTWBaminrTnwBWWMBmMBBWMWiWi (aelence és Korom! a szenátusban TIzbeány g gyermeket véresre vert az állami iskola igazgatója» A tanfelügyelő „salamoni“ ítélete (Bukarest, április 30.) A székelyföldi iskolasérelmek két kirívó esetét tette szóvá a szenátusban két magyar szenátor: Sándor József és Gyárfás Elemér. Sándor József, a gelencei iskolabezárás megdöbbentő körülményeit adta elő- Elmondotta, hogy hasonló eset talán még nem is fordult elő a romániai magyarság 15 éves történetében- Egy közel 5000 szinszékely lakosú nagyközségnek, a község főútján fekvő 306 éves,jól épült és jól felszerelt, négy tanerős iskoláját, a gondnokság minden előleges vagy egyidejű értesítése nélkül, főszolgabírói telefonrendeletre, csendőrsegédlettel rövid uton bezárták A 176 ártatlan, kis magyar gyermeket ugyanígy kizárták az iskolából és annak udvaráról. Mit ér, mondta Sándor József, ha itt folyton a valláserkölcsi nevelés szükségéről, az atyai bánásmódról és a közigazgatás emberies viselkedéséről beszélünk, ha ugyanakkor ez a gyakorlat a lelki terheltség és anyagi nyomorúság mai általános világában! Kéri a két minisztert, hogy bár az illetékes egyházi főhatóság és a Magyar Párt megyei tagozatának elnöke, báró Szentkereszthy Béla képviselő, haladéktalanul megtették a szükséges lépéseket, siessenek a jóvátétellel, mert még alig négy hét választ el az évzáró vizsgától, ami a hitvallásos iskolákban tudvalevőleg mindig ünnepélyesen szokott lefolyni. Nagy megnyugtatás volna, ám a kormány a parlament előtt kedvező nyilatkozatot tenne ebben a kérdésben. Sándor József felszólalására a jelen levő Iuca belügyi államtitkár azonnal felelt, hogy tudomásuk van az esetről, sietni fognak a megoldással s erről a szenátort kárban fogják értesíteni. Gyárfás Elemér szenátor interpellációja azt adta elő, mi történt a székelyföldi Korpnd községben? Bota János állami iskolai igazgató tízéves leánygyermekeket véresre veri, mert nem hoztak szövetet, hogy a május 10-i ünnepre nemzeti ruhát csináljanak az iskolaleánynövendékeinek. A szülők orvosi látleletet vetettek fel a leánykák sérüléseiről és panaszt tettek a brutális igazgató ellen a tanfelügyelőségnél Margineanu tanfelügyelő — mondotta Gyárfás szenátor — vizsgálatot indított Bota iskolaigazgató ellen és salamoni ítélettel orvosolta a székely szülök panaszát. A tanfelügyelő úgy döntött, hogy a leánygyermekeket súlyosan inzultáló iskolaigazgató fizesse meg a szülőknek az orvosi látlelettel felmerült tizenhatlejes bélyegköltséget, a szülők pedig nyugodjanak meg abban, hogy az igazgató testi fenyítéket alkalmazott a gyermekekkel szemben- Gyárfás Elemér erélyes vizsgálatot és megtorló intézkedéseket kért a brutális iskolaigazgató ellen. A miniszteri pádból azonban nem kapott választ interpellációjára. Budapesti Nemzetközi Vásár május 4—14. 50°16-os utazási kedvezmény igazolvány felmutatása ellenében