Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-01 / 25. szám

2 elhelyezkedésit és életlehetőségeit. Sőt kihang­súlyoztam, mert már előre számítottam a ké­sőbb felmerülő vádakra, hogy népünk vezetői részéről tizenhat év alatt senki sem tapasztal­hatott olyan magatartást, mely gyanúra, vagy pláne megtorló intézkedésekre adott volna okot. Mindezek után nem tudom megérteni, kinek használ ez az állandóan visszatérő állítás, hogy a magyar kisebbség tekintete ma is Budapest felé lenne irányítva. Én azt hiszem, hogy még akkor is, ha egyik-másik vezető ember ilyenfor­mán beszélne, a román érdek azt követelné, hogy ezt tagadásba vegyék és elszigetelt lépés­nek minősítsék. Nekünk nincs semmi változtatni valónk a ki­sebbségi politikánkon és magatartá­su­nkon, mert ez a politika és magatartás mindig lojá­lis és észszerű volt és megegyezett azokkal a követelményekkel, melyeket jelenlegi helyze­tünk reánk szób. Az egész hadjárat alatt, mely néhány éve az antirevizionizmus zászlója alatt — sajnos — ellenünk is folyik, soha sem hivatkozhatott senki olyan cselekményre, me­lyet mi követtünk volna el s amely ilyen szempontból kihasználható lett volna. Nem a külpolitika kérdése . Mi tényleg szükségesnek tartottunk némi rendszerváltozást, de nem a mi, hanem a kor­mányzati szerveknek velünk szemben való ma­gatartásában. Igenis, kértük, hogy a kisebb­ségi politika függetleníttessék a nemzetközi viszonyoktól, de nem ismertük el, hogy mi tet­tük volna attól függővé. Ellenkezőleg. Amikor tiltakoztunk azon fájdalmas tény ellen, hogy minekünk, magyar kisebbségnek nap­­ról-napra jobban kell éreznünk a hely­zet növekvő feszültségét abban a mértékben, amint a nemzetközi viszo­nyok feszültsége növekszik. Ezért kértük erő­teljes hangon, hogy a velünk szemben folyta­tott politika kizárólag belpolitikai elvek és szem­pontok szerint vezettessék.­­— Azt hiszem, hogy következetes, lojális ma­gatartásunk felhatalmaz bennünket arra, hogy ezt kérhessük. Válasz famandinak — És ebből a szempontból foglalkoznom kell rövidesen lamandi miniszter úr egyes ál­lításaival is. A miniszter úr ugyanis a követ­kezőket mondta: — Akárhány lojális kijelentést tennének is a ma­gyar vezető emberek, nem változhatik meg a lelkük olyan gyorsan és politikai tájékozódásuk továbbra is Budapest függvénye marad. F­lamandi miniszter úr összezavart két dolgot: az érzelmi és a politikai magatartást. Kétségtelen, hogy egy nép, mely megérdemli ezt a nevet, soha sem fogja elfelejteni, megta­gadni eredetét, származását. Mindig szeretet­tel fogja magához ölelni fajtestvéreit, lelke mélyén mindig meg fogja őrizni a kegyelet érzéseit múltja iránt és mindig szeretettel fog csöndes őseitől örökölt kultúráján.­­- Hitvány emberek lennénk és nem érdemelnénk m­eg, hogy önök tisztele­tet tanúsítsanak irántunk, ha mi lelkes románoknak tüntetnénk fel magunkat, vagy éppen megvető és lekicsinylő szavakkal illetnénk azokat, akik és amik nekünk drágák és kedvesek voltak s most is azok és örökké azok kell hogy legyenek. Mikor azonban egy nép vezetői megszabják politikájuk kereteit, különösen, mikor valamely népkisebbség poli­tikájáról van szó, az érzelmi elvek mellett figyelembe kell venniük a földrajzi, néprajzi és számszerűségi valóságokat, a nemzet­közi lehetőségeket és bizonyos jogi és ténybeli adottságokat is. Az osztrák-magyar szövetség évszázadokon át tartott érzelmi ellentétek dacára is és a leg­utóbbi német-lengyel megegyezés is igazolja, hogy a politikai magatartást gyakran bizo­nyos realitások diktálják, melyek érvényesül­nek az érzelmek ellenére is. Elvárjuk fel­ül .. . — Mi hasonlóképpen megcsináltuk a mi számadásainkat s ezért mondottam itt e he­lyen önök előtt december 10-én, hogy mi le­vontuk az összes következményeket, amikor ennek az országnak polgárai lettünk. Elvárjuk tehát, hogy ezt a nyilatkoza­tunkat tiszteletben tartsák, ne vonják kétségbe és ezen, állítólagos gyanú ürügye alatt, ne tagadják meg tőlünk azt a bá­násmódot, amit megérdemlünk és ami megillet bennünket. Nemcsak a mi érdekünk, hanem Románia érdekei is megkívánják ezt. VI'AgfdtrUP@lás* m­árka óriási válásainkban ICun Mátyás Fia RT. Cluj, Cn­na Harecítai Foch 3. Köszörü­lések, va­itások, nikkelezések elvállattatnak A beszédet a szenátus megtapsolta és amint jelentettük, Iorga adott rá visszhangot, a kormány nevében pedig Nistor miniszter beígérte a választ. Most várjuk, hogy mi lesz ebből az ígéretből s ha jön a válasz, mit tar­talmaz. KeieMissuo WWIM­W «TIT—N­PIIIill XVIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM, uamum« mti­m n Visszaengedik-e a jugoszláviai magyarokat? A belgrádi lapok szerin­t m megszentedték a visszaköltözésüket, budapesti forrás szerint csak huszonötön­­kaptak engedélyt (Belgrád, jan. 301 A jugoszláv lapok azt írják, hogy a belgrádi kormány intézkedett az országból kiutasított magyarok sorsáról. Há­romezer kiutasítottnak már megengedte a Ju­goszláviába való visszatérést s ezek közül ezer már vissza is tért. Magyar részről megállapít­­ják, hogy ezek a híradások tévesek, mert a ki­utasított magyarok közül mindössze huszon­­öten kaptak visszatérési engedélyt s ez az en­gedély is csak harminc napra szól- ÚJ TECH­NI­KÁVAL a vegytisztítás Czinknél nem drágább, csak jobb, mint bárhol! Kratochwill altábornagy a székely land­­osztály visszavonulásának körülményeiről beszélt a Rákosi-tárgyaláson (Budapest, január 30.) A Rákosi-bűnper szer­dai tárgyalásán Kratochwil Károly nyug. altábor­­nagyot hallgatták ki, aki Erdély kiürítésének s a székely hadosztály visszavonulásának körü­lményei­ről tett részletes tanúvallomást. Elmondotta Kra­­tochwil, hogy amikor Linder hadügyminiszter ren­deletet adott Erdély kiürítésére, ő ezt a rendele­tet nem közölte a katonákkal. A székely hadosz­tály katonái azonban már a lapokból értesültek arról, hogy el kell hagyniok Erdélyt s ezért ma­guktól szétszéledtek. Kratochwil november 22-én rendelkezést kapott, hogy menjen Kolozsvárra. Kolozsváron négy nemzeti tanács is volt s mind­egyiknek külön nemzetőrsége. A hadügyminiszter elrendelte, hogy székely hadosztály vonuljon visz­­sza a Kolozsvár—Zilah—Szatmárnémeti vonalra s ezeket a pontokat tartsa megszállva. Kratochv­il elrendelte az öt legfiatalabb korosztály mozgósítá­sát is, azonban akkor már annyira meglazult a fe­gyelem, hogy a mozgósítottak nem jelentkeztek. Ezután még néhány parancs érkezett, hogy a ro­­mán hadsereg előnyomulása esetén minden vér­ontás kerülendő, ha a székely hadosztályt le akar­ják fegyverezni, akkor tiltakozzék ez ellen s tilta­kozásáról készítsen jegyzőkönyvet Ezután Németh Ödön törvényszéki orvosszak­­értő kihallgatására került sor, aki azt mondotta, hogy Rákosi Mátyás betartja a konvencionális for­mákat, bár általában igen fölényesen viselkedik. Semmi beteges tünetet nem lehet észlelni rajta, s mind most, mind pedig a vádiratban felsorakoz­tatott bűncselekmények elkövetésekor teljesen be­számítható volt. Az elnök ezután déli szünetet rendelt el. IWWWWWWHIWtiHQ * Akar ön egészségesen étkezni? Akkor keresse fel a „Diéta“ vegetávius éttermet, Str. N. Iorga 2. szám alatt, ahol a legizletesebb és legtisztább ételeket a legolcsóbban élvezheti. Kedvező abonoma-rendszer. Ebéd 3 fogásos 20 lej, vacsora 2 fogásos 20 lej külföldi regények soro­alában megjelent bármely könyv kötet­­e kapható a Keleti Újság Kiadó Hivatalába Kvár. Baron L. Pop ucca 5 sz. B. S, Aldrich....... Temple Thurston r» * )< Ludwig Wolff.... Elisabeth fíusseh Hall Kalne............ C. F. Cash man... Rider Haggard... Rudolf St ratz...... / W Maxwell.., Riearda Huch..... Io Vom Ammers. Ela kisasszony Az álmok városa Számo­­s regény A meg nem értett asszony Bessel doktor feltámadása Fel a fejjel, Charley! Sinarra Szín arin hercegnő Ketten az ég alatt Csak hat hónap még az élet Verőfény Ver­s lázon Az új szegények A tudás leánya­i Meghalok érte ! Felettünk A Deruga eset Tantalus Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltségbeküldése esetén azonnal szállítjuk. 150 lejt meghaladó rende­lésnél portót mi viseljük. Utánvét nincs.

Next