Keleti Ujság, 1935. szeptember (18. évfolyam, 199-224. szám)

1935-09-01 / 199. szám

2 A világhírű „Gastro­n“ hatása az autonóm idegrendszerre és a mirigyek életére Az autonóm idegrendszer olyan idegekből áll, me­lyek a szimpatikus ideghez hasonlóan a központból megszakítással haladnak a perifériához, mindegyik egy-egy ideg­dúcban (ganglion) megszakítást szen­ved, e mirigy előtti és utáni ideg­dúc ideg­rostokkal lesz ellátva. Az autonóm idegrendszer a közép- és hátulsó agy, valamint a keresztáji gerincvelő dúcokból eredve a nervus oculoo motorius, a vagus facialis glasopha­­rymgeus és palvicus törzsével haladva beidegzi a mi­rigyeket, a szívet és a sima izmokat. A vegetatív szerveink kettős beidegzéssel bírnak, az autonóm idegeken kívül mindegyik a szimpatikus­tól is nyer impulzusokat (cselekvés közvetítésre szóló parancsokat). Ezek mindig ellentétes irány­ban befolyásolják szerveink működését, mint az auto­nóm idegek által közvetített impulzus. Az autonóm és szimpatikus idegek között állandó harc folyik, bármelyik túlsúlyba jutása azonnal zavarokat idéz elő a szervezetben. A világhírű ,Gastro D.‘‘, amely újonnan felfede­zett amerikai gyógynövény kivonatából készül — a­mint ilyen, hatástani szempontból egyedülálló a gyó­gyászatban — olyan ható­anyagot tartalmaz, mely úgy a központi agykéreg állományára, valamint a ve­getatív idegrendszer hálózatára olyan hatással bír, hogy képes bármily eredetű idegzavarokat, melyek szervezetünket károsan befolyásolják, megszüntetni s a megbolygatott egyensúlyt helyreállítani, ami által a betegségek okát szünteti meg. Belső szerveink emésztő aparátusunk, májunk, vesénk, szívünk és az egész szervezetünk kivétel nél­kül idegrendszerünk ideghálózatával összeköttetésben állanak egymással, érthető tehát, hogy bármilyen el­változás és megbetegedésnél a világhírű „Gastro D.“ úgy az idegsejteken keresztül, mint a vérbejutása által, az egész szervezetre gyógyítóan hat és azért vannak ezek a nagyszámú és gyors eredmények régi idült gyomor, vese, epe, stb. megbetegedéseknél, ami a gyógyszer nevét világhírűvé emelte. A bécsi, berlini klinikákon elért nagy eredmé­nyek, melyek világviszonylatban is első helyen álla­nak, csak még jobban, megerősítik ennek a nagyha­tású gyógyszernek kiválóságát. Dr. Félegyházi Tihamér. de a be nem avatkozás kérdésénél szilárdan megmaradt álláspontja mellett, hogy a Habsburg restauráció nemzetközi kérdésnek te­­kintendő. Ezt a felfogását diplomáciai útán részletesen a francia kormány elé terjeszti. Az olasz-abesszin kérdésben a kisantant ta­nácsa a szabadkéz politikája mellett foglalt állást azzal, hogy megvárja Anglia végleges állásfogla­lását. Ami a Szovjethez való kapcsolatokat illeti, Benes ismertette moszkvai útjának eredményeit.­­Jugoszlávia, mielőtt ebben a kérdésben új lépésre határozná el magát, biztosítékokat követel arra­­nézve, hogy Jug­ozláviában a Szovjet nem foly­tat kommunista propagandát. Sem restauráció, sem­ Anschluss (Bucureşti, augusztus 30.) A Lupta Bledbe kiküldött tudósítója hosszú tudósítást közöl a kisantant tanácskozásairól. Rámutat arra, hogy a kisantant tanácsa megvizsgálva a jelenlegi nemzetközi helyzetet, azt rendkívül súlyosnak tartja és­ komoly bonyodalmaktól tart. Megőrzi azonban teljes tárgyilagosságát a béke fenntar­tása érdekében és megmarad hagyományos irány­vonala mellett. Az olasz-abesszin viszály semmi­­­esetre sem fogja megzavarni a kisantant és Olasz­ország közötti jó viszonyt. Megerősíti azt a hír­adást, hogy a frania és az olasz kormányok a dunai paktum megkötésére vonatkozólag javas­latot küldöttek a kisantantnak és hogy a be nem avatkozás kérdésénél a kisantant ellenjavaslatot készít oly értelemben, hogy adjanak biztosítéko­kat a Habsburg-restauráció és az Anschluss megakadályozására vonatkozólag. Javasolni fog­ja továbbá, hogy a dunai egyezménynek adja­nak gazdasági alapot is. A továbbiakban rámutat arra, hogy a ju­goszláv körök nagy jelentőséget tulajdonítanak az Oroszországgal való kapcsolatok kérdésének. A belgrádi „Pravda“ először közöl olyan cikket, amelyben hangoztatja, hogy a kisantant-politika teljes sikere érdekében szükség van a jugoszláv - orosz kapcsolatok felvételére. A szombaton Bled­be érkező Arras török külügyminiszter szintén­­tárgyalni fog ebben az ügyben Sztojadinovics­­csal Pénteken délután a kisantant-értekezletet KiitriBjsm SZEPTEMBERI- - XVIII. ÉVF.109-SZ. befejezik, de Titulescu Bledben marad, hogy a török külügyminiszterrel találkozzék. Bukás előtt a Sztojadinovics­­kormány ? (Zágráb, augusztus 30.)­ Horvát körök rá­mutatnak arra, hogy a kisantant bledi tanácsko­zásai vontatottan haladnak. Titulescu és Benes tartózkodnak végleges jellegű megállapodások kötésétől, mert a Sztojadinovics kormányt nem tartják hosszú életűnek. Ugyanis Zsifkovics tá­bornok bármely pillanatban megbuktathatja a mai rendszert. A horvátok nem tartják magukra nézve kötelezőnek olyan egyezmények betartását, amelyet nem a népakaraton alapuló kormány köt meg. A kisan­t­an­t-s­aj­tó­értekezlete (Bled, augusztus 30.) Csütörtökön délelőtt ült össze a kisantant sajtóértekezlete Dzsivancse­­vics elnöklete alatt és délután be is fejezte ülé­seit. Megszavazták a szervezet alapszabályait mó­dosító tervezetet. Lukovics, Dragu és Kopetzki felszólalásaikban­ méltatták a sajtó fontosságát a kisantant-államok tevékenységének támoga­tása körül. Popescu Necsesti, Svihovszki és Dzsi­­vancsevics megelégedésüket fejezték ki az elért eredmények felett és hangoztatták, hogy a három állam sajtója szoros együttműködésben a béke­­szerződések fentartása érdekében kifejtett mun­kájával a béke ügyét fogja szolgálni. Végül az értekezlet táviratot intézett a három állam fe­jeihez. »■»»»»■»♦»» (Bucureşti, augusztus 30-) Weber német újságírónak kiutasításával a kormány az egész ügyre pontot tett ugyan, a fővárosi la­pok azonban nem térnek fölötte napirendre. A főváros német köreiből nyert értesülés sze­rint Webernek határozott utasítása volt Ber­linből, hogy Romániában való tartózkodása alatt semmiféle belpolitikai vonatkozású ügyé­­be bele ne avatkozzék. Szerintük Weber mint újságíró ment el a besszarábiai cázista nép­­gyűlésre, ahol hatalmas tömeg vonult el a ve­zetőség tribünje előtt. A tribünön állók kar­­felemeléssel fogadták az elvonuló tömegnek a tisztelgését és Weber csak annyit csinált, hogy ő is felemelte a karját. Tény azonban az, hogy a felvonuló tömegben résztvevőknek a karján horogkeresztes kar­szalag volt. Ez azonban nemcsak németországi jelvény, hanem ez a román, párt is állandóan ezt használja­ A Dimineaţa újból rohamot intéz az állí­tólagos romániai hitleristák ellen s legújabb közleményében Weber személyét összefüggés­be hozza valami besszarábiai mozgalommal, aminek állítólagos neve „fehér ukrán­ mozga­lom“. Ezek a fehér ukránok a lap szerint ber­lini irányítás alatt állanak és az orosz szovje­tek ellen dolgoznak. Weber a német kormány­tól kapta volna az utasítást, hogy megszervezze ezeket a fehér ukránokat. A mozgalom vezetője Szkoropacky volt, kozák hetman, aki a Kelet-Európa felé irá­nyuló német törekvések egyik előretolt sze­mélyisége volna- Német körökben semmit sem tudnak ilyen mozgalomról, illetőleg arról, hogy ilyen mozgalomnak romániai vonatkozá­sai lennének. A Curentul című­ lap azt jelenti, hogy a Weber újságíró kiutasítása zavaró hatással volt a Románia és Né­metország közötti gazdasági tárgya­lásokra. A román kormány bizottsága Berlinben ked­vező légkörben tárgyalt az utóbbi napokban, amikor azonban a német lapoknak a kiutasí­tásról szóló cikkei megjelentek, a német dele­gátusoknak a magatartása megváltozott. Leon államtitkár azt jelentette Berlinből a kor­mánynak, hogy tárgyalásai újabb nehézsé­gekbe­ ütköznek.­ ­Weber kgolasitásai miatti i*­ nek­en cseppek merültek fel a német -román cgazdaszá­ji tárgyaláson Horogkeresztes kargzalaggal vonultak feln besszaráb­iai cuzis* Ink­ — A fehér ukránok Ecommnm­isi «»ellenes mozgalmáról 45 román repülőgép zuhant le ebben az esztendőben A légügyi államtitkár magyarázó statisztikája : Az esetek nyolcvan százalékában a pilóták voltak hibásak (Bucuresti, augusztus 30.) Garanfil lég­ügyi államtitkár hivatalos nyilatkozatot adott a sajtó számára az utóbbi időben sűrűn elő­fordult repülőszeren­csétlenségekről s nyilat­kozatában statisztikát közöl a szerencsétlen­ség okairól is. Nyilatkozata igen érdekes meg­állapításokat tartalmaz. Végső következtetés­ként azt szögezi le, hogy a légügyek igazga­tása számára sokkal több pénzt kivon, mint amennyit az állami költségvetésből és a re­pülőbélyegek bevételeiből eddig kapott. Ebben az esztendőben eddig negyvenhárom repülőszerencsét­lenség volt. Ezek közül néhány a katonai pilóta-iskolánál történt, amiket — egy kivételével — nem tart fontosaknak azért, mert a pilóta­növendékeket most tanítják a kettős vezetésről egyszerű­ ve­zetésre való áttérésre s az előfordult balesetek ennek az oktatásnak a következményei. Csak két baleset volt itt súlyos, az egyik alkalom­mal két repülőgépnek az összeütközése idézte elő a szerencsétlenséget. A katonai repül­őosztagoknál összesen huszonkét szerencsétlenség történt, nyolc halálos esettel, három­ sebesülés­sel s kilenc gépnek a megsemmisülésével Az ARPA magánintézménynél az egyik szerencsétlenséget Cojan kapitánynak a szív­baja idézte elő, a többi huszonkét baleset kö­zül hatot — tehát huszonhét százalékát az eseteknek — a gépek anyagi hibái, a többit pedig a pilóták mulasztásai, vagy helytelen magatartásai idézték elő. Az összes balesetek közül húsz százalékban a géphibák, a többi részben pedig a helytelen kezelés voltak a sze­rencsétlenségek okai. Az államtitkár közli, hogy az eddigi esz­tendőkben igen kevés pénz állott a repülésügy igazgatása rendelkezésére, a kormány azonban ezt az összeget emelte s újból felemeli. Szep­tember 1.-ére száz új polgári műszaki alkal­mazottat állítanak szolgálatba. A Nemzeti Bank 15 millió lej értékű devizát bocsátott május 15-­e óta az államtitkár rendelkezésére, de Garanfil ezt rendkívül kevésnek tartja, mert nem tud ebből elegendő külföldi anyagot rendelni. Nagyon kevesli azt az összeget is, amely repülőbélyegekből befolyik. — Az új adótörvény magyar fordítása. kapható Dr. Mandel Forditó Irodában. Cluj, Memorandului 24. A*a 50, vidékre 60 lej. - ^

Next