Keleti Ujság, 1936. január (19. évfolyam, 1-21. szám)
1936-01-01 / 1. szám
2 nyen kívül állókká minősít minket s ennek szemében indokolttá, sőt népszerűvé tesz minden kormányintézkedést, mely gyöngítésünkre tör. Az irredentizmus vádját eddig is hallottuk felelőtlen politikusok és szélsőséges sajtóorgánumok részéről- A parlamentben is itt-ott megkockáztatta egyik-másik tájékozatlan képviselő. A kormány padjaiból s pláne a külügyminiszter szájából most hangzott el először. Az Universul fel is ujongott: ime láthatjátok, nem csak mi mondjuk ezt rég, ez a Titulescu nézete is. Ez teszi a vádat különösen súlyossá s ezért kell ennek komolyan szemébe néznünk-Meggyőződésem, hogy Titulescu maga sem gondolhatta át e vád egész horderejét s alaposabb megvitatás és megfontolás után azt ő maga sem fogja fenntartani. Szenátusi beszédeim során nekem is többször meg kellett ütköznöm e váddal, melyet közbeszólások alakjában harsogtak felém s amelyre mindenkor ez volt a feleletem. A romániai Magyar Párt a békeszerződések ratifikálása után alakult s céljául a romániai magyarság politikai, kulturális és gazdasági érdekeinek védelmét és érvényesítését tűzte ki. Soha e pártnak egyetlen felelős tagja egy hanggal vagy egy gesztussal sem jelölt meg ezen túlmenő célokat. Sőt — ámbár az alkotmánytörvény megszavazásában részt nem vettünk s annak számos intézkedései ellen tiltakoztunk — az alkotmány által teremtett jogi helyzetet mindenkor elfogadtuk politikai adottságnak s célkitűzéseinket és törekvéseinket ennek kereteihez alkalmaztuk. Az utolsó évtizedben, hat választáson keresztül, tisztán saját erőnkre utalva, a romániai magyarság százezres tömegeinek szavazatával kerültünk mindenkor a parlamentbe, minthogy pedig a szavazók száma tapasztalat szerint mintegy ötöde a lakosságnak, ez azt jelenti, hogy a mi politikai felfogásunkat és magatartásunkat Románia lakosságának milliós tömege helyesli és támogatja. Érdeke-e Romániának, hogy szemben a mi mindenkor lojális magatartásunkkal, ilyen alaptalan vádaskodással azt a benyomást keltsék, akár befelé, akár kifelé, hogy az ország lakosságának milliós tömege államellenesen érez és cselekszik? Érdeke-e csak azt is állítani, hogy a választásról-választásra milliós tömegek támogatását élvező pártvezetőség ekként érez, gondolkodik és cselekszik? Meggyőződésem, hogy senki román hazafi ezt az ország érdekében állónak nem tekintheti, sőt ha mi magunk hirdetnénk ilyesmit, le kellene ezt az ország érdekében tagadniok, izolált megtévelyedésnek kellene minősíteniök. Ellenben, meggyőződésem szerint elsőrendű érdeke Romániának, hogy mindenkor kiemelve hivatkozhassék — bárhonnan jövő törekvésekkel szemben — az itteni magyarság hivatalos politikai szervezetének e szempontból is mindenkor kifogástalan magatartására. Hiszem, hogy ennek az érvelésnek helyességét alapos megfontolás után maga Titulescu is be fogja látni, amint ezekkel az érvekkel szemben eddig is mindenkor elnémultak a vádaskodások. Ha pedig ez így van, akkor mennyiben befolyásolhatja Magyarországnak a népszövetségi szankciók kérdésében tanúsított magatartása, azt a panaszjogunkat, melyet az alaptörvény-jellegű békeszerződések biztosítanak számunkra? S feltételezhető-e a Nemzetek Szövetségéről sértés nélkül, hogy egy nemzeti kisebbség panaszát aszerint bírálja el, hogy egyik önálló tagállama valamely konkrét kérdésben milyen álláspontot foglal el? Érdeke-e Romániának, hogy egyik milliós kisebbségének lelkében azt a hitet keltse, hogy az ő jobb vagy rosszabb sorsa egyik külföldi állam ilyen vagy amolyan magatartásától függ? Nyilvánvalóan nem.Mindezeket így és más változatban sokszor elmondtuk már a parlamentben. Meg is értették, el is hallgattak ilyen vádakkal. Joggal mondhatta tehát Willer József, a néma miniszteri padokra mutatva, hogy Titulescu azért beszél úgy, ahogy beszél, mert az utolsó évtizedet külföldön töltötte és nem ismer minket. Akik ismernek, azok már e vádakkal elő sem hozakodnak. S itt érkeztem el ahhoz, amit az erdélyi magyarságnak az új esztendő hajnalán különös figyelmébe akarok ajánlani. Tibescu támadásának hatása alatt ismét felbukkan többfelől a rezignált, keserű kiáltás: letenni a mandátumokat, kivonulni a parlamentből. A legelsők közt voltam, akik 1920—21-ben a parlamenti aktivitást sürgettem s a legutolsók között leszek, akik a passzivitásba bele tudnak nyugodni. Nemcsak azért, mert a küzdőtér elhagyása a csatavesztés, hanem elsősorban azért, mert a parlamenti szószék s a képviselői szólásszabadság ma nálunk úgyszólván az egyetlen ut és eszköz, melyen keresztül a román néppel érintkezhetünk s rágalmazókkal és gyűlöletszitókkal szemben meggyőzhetjük a jószándékunkat, hogy kik vagyunk és mit akarunk. Erdély földje fölött az utolsó században három-négyszer változott az uralmi helyzet. Bármilyen változások történjenek is a fejünk fölött, ezek semmit sem változtathatnak azon a tényen, hogy a mi népünk itt él, beékelve az erdélyi románságba s nyugodt, boldog élete mindkettőnek csak úgy lehet, ha megértik egymást. Ezért kell nekünk a parlamenti szószék, hogy ezt Titulescunak s mindenki másnak, ha kell, százszor is elmondhassuk s igy a szebb, boldogabb uj esztendők alapkövét megvethessük RUETIUISJSims. JANUÁR 1. - XIX- IVF. 1. SZÁM. (Tudósítás eleje az első oldalon.) Kába szállították, ahonnan a nemzetközi Vörös Kereszt központjához táviratozott. Deszte herceg a Vörös Kereszt-különítmény bombázását ugyancsak táviratban közölte az abeszszin fővárossal. A nemzetközi Vörös Kereszt Egylet tiltakozó táviratot küldött Génibe.llafeaié felé Addisz-abebai jelentés szerint Muogets hadügyminiszter, Kassza és Széjum hercegek csapatai előnyoulóban vannak Makalé irányában. A legutóbbi napok harcaiban huszonhárom olasz tiszt vesztette életét. A franciákat aggasztja a vasútvonal bombázása (Páris, december 31.) Francia köröket aggasztja az a lehetőség, hogy az olasz repülők az Addisz-Abeba és Dzsibuti közötti vasútvonalat közelebbről bombázni fogják. Hétfőn a vasútvonal közelében több repülőgép keringett, bombákat egyelőre nem dobtak le. Dzsibutiban nagymennyiségű hadianyag vár elszállításra Abesszínia felé s most a muníciós vonatokat csak éjszaka merik indítani. Mérges gáz és dunaduin (Dosszié, december 31.) Ameri herceg, aki az utóbbi napok abesszin támadásait vezette, kijelentette, hogy december 23-án Dagabur bombázásakor az olasz repülők mérges gázzal teli bombákat használtak. (Genf, december 31.) Al ősi báró, Olaszország népszövetségi kiküldötte egy korábbi táviratára hivatkozva hosszabb levelet intézett a Népszövetség főtitkárságához és ebben újból közli, hogy az abesszinek duridum lövedékeket használnak. Leveléhez számos bizonyító anyagot, fénykép és röntgen-felvételeket mellékelt Menet katonákat, jövet sebesülteket szállítanak az olasz hajók (Portsaid, december 31.) Az elmúlt héten az olasz csapatszállítások a Szuezi csatornán keresztül újra nagyobb méretben folytak. Kilenc nagy személyszállító haladt át, összesen 15.000 olasz katonával. Ezenkívül számos teherhajó, amelynek főképpen repülőgép-alkatrészeket, benzint és cementet szállítottak. Az olasz hajók vissza Európa felé június 25 és december 25 között 35.600 beteg és sebesült katonát, illetve munkást vittek magukkal). Ezalatt az idő alatt Olaszország 1 millió 423 ezer 508 angol font csatornadíjat fizetett a Szuezi csatorna részvénytársaságnak. Angol és olasz kommentárok Mussolini beszédéről (London, december 31.) Mussolininek a hétfői olasz minisztertanácson megtartott beszédét élénken kommentálják az angol lapok. A „Times" kifejezést adva az általános benyomásnak, megállapítja, hogy a beszéd a helyzet olasz részéről való világosabb megértésének bizonyítéka és beismerése annak, hogy az abessziniai műveletek igen súlyos terhet jelentenek Olaszország számára. A „Daily Telegraph" azt állapítja meg, hogy Mussolini szavai a túlzó olasz reményeket kétségtelenül mérsékelték. (Róma, december 31.) Az olasz sajtó főképen azt emeli ki Mussolini nyilatkozataiból, hogy Olaszország a legkevésbé sem felelős a párisi javaslatok sikertelenségéért. A „Corriera dela Sera“ megállapítja, hogy a hadműveletek változatlan erővel folynak és Keletafrika elfoglalása végleges jellegű. Érdekes az „Azione Coloniale“ című lap cikke. Előrebocsátvaazt, hogy nem képvisel hivatalos álláspontot, felvázolja, hogy milyen alapokon lehetne megoldani az olasz-abesszin viszályt. Olaszország semmi esetre sem mondhat le az Eritrea és Olasz Szemai közti kapcsolatról. Ogaden tartományának kérdése már megoldódott azzal, hogy a lakosság az olaszok oldalán fegyverekkel száll szembe Abesszíniával. Hasonló a helyzet Tigreben és Godjam tartományban. Asszadnál Olaszország hajlandó szabad kikötői zónát adni Abesszíniának és előre láthatólag Akszum kérdése sem legyőzhetetlen akadály. VÉGRE ITT A SEGÍTSÉG JAVUL az egyetlen biztos hatású szer a REUMATIKUS BÁNTALMAK, IDEGESSÉG. .. , GRIPPA és HÍJLÉS ellen! Kapható minden gyógyszertárban 1 doboz Cset 3tablettával D tudobtaMus kezelési módszere! Dr. Ed. Lávai Párisból a következőket írja: „Umckatoabo" a tuberkulózis leghatásosabb gyógyszere, úgy a tüdő mint csont-, mirigy és a nemi- és húnyszervek tuberkulózisának. A legtöbb esetben tapasztalt kitűnő eredmények, melyek a klasszikus kezelést mindenben felülmúlják — bátorítanak a a fentek állítására. Romániai vezérképviselet: „Umcka" S. A. R. Stirbey Voda 108. Bucuresti. Az Umckababot a franciaországi munkásbiztosítók is elismerik.