Keleti Ujság, 1936. március (19. évfolyam, 59-74. szám)

1936-03-13 / 59. szám

2 Krimtosit, 1936. MÁRCIUS 13.XIX. IVF. 59. SZ. A francia, angol és olasz álláspont A Havas­ ügynökség szerint a megbeszélé­sek során Fl­and­in kijelentette, hogy­­.együttes eljárást óhajt kezdeményezni a lo­­carnói szerződés és a népszövetségi alapok­mány alapján. Franciaország egész külpoliti­kája ezen a két okmányon épült fel. Ha a tanács megállapítja Németország szerződésszegését, Franciaország szá­mít a hatalmak teljes támogatására, mégha katonai természetű rendszabá­lyokat kellene is alkalmazni. Franciaország el van szánva arra, hogy igény­be veszi a két okmányban foglalt összes eshe­tőségeket abból a célból, hogy a Rajna vidé­ken az előbbi helyzetet helyreállítsa. Az angol delegátusok inkább arra igye­keztek,­ hogy Franciaország helyzetét írják körül, minthogy saját álláspontjukat fejtsék ki. Az­­­ngol lapok szerint Edennek az volt az álláspontja, hogy szerződésszegés történt, de még nem t­örtén­t támadás semmiféle terület el­len. Megtorlásokról viszont csak akkor lehet szó, ha valamely állam ellen tá­madás történt Az olasz nagykövet megfigyelői szerepre i­zoritkozott. Nem fér kétség hozzá, hogy a római kormány teljesíteni fogja kötelezettsé­geit, amelyek a locarnói szerződés aláírásából illetve annak garantálásából reá haramiá­nak, azonban nagyon kényes helyzetben lenne, ha megtorlá­sokat léptetnének életbe Németország ellen­ A francia politikusoknak is az a véleményük, hogy a két kérdés között szoros összefüggés van. — Miért Londonban? (London, március 11.) Angol politikai kö­rök örömmel fogadták a hírt, hogy a Népszö­vetség tanácsülését Londonban tartják meg. A Times" szerint főképpen azért választot­ták Londont, mert adott pillanatban szükség lehet arra, hogy egy német kiküldöttet is meghall­gasssel Tflik, aki viszont könnyebben és szívesebben jelenik meg Londonban,­­ 11 mint Genfben. A helyzet súlyosságára való tekintettel is kí­vánatos, hogy az angol miniszterelnök bár­mely pillanatban résztvehessen a vitában. (Paris, március 11.) A francia sajtó meg­van elégedve a tegnapi értekezlettel és meg­állapítják, hogy Edent és Halifaxot meggyőzték Flan­­dimi érvei. Különösen mély hatást keltettek azok az ada­tok, amelyeket a francia vezérkar szolgálta­tott a rajnai területre bevonult német csa­patokról és amelyek bizonyítják, hogy a Raj­­na-vidéket, amelynek védenie kellene Fran­ciaországot és Belgiumot, német csapatok cso­portosulási területévé tették. A szovjet teljesen osztja a francia álláspontot (London, március 11.) Az angol külügymi­nisztériumban megjelent a szovjet nagykövet és kormánya nevében kijelentette, hogy Oroszország nem­­ tárgyal Németor­szággal mindaddig, amíg az a rajnai területet a szerződés ellenére meg­szállva tartja.­­ Az orosz kormány kész résztvenni minden olyan határozat végrehajtásában, amelyet a Népszövetség a jelenlegi helyzettel kapcso­latban hoz­ A „Daily Telegraph" szerint Szovjetorosz­ország súlyosnak tekinti a helyzetet, mert úgy véli, hogy a Rajna-vidék német részről tör­tént megerősítése kelet felé szabadabb műkö­dést biztosít Hitlernek. Vita a német fegyverkezésről Churchill és Lloyd George között az a­ngol alsóházban (LONDON, március 11.) Az angol alsóház keddi ülésén Churchill tartott nagy beszédet a nemzetvédelmi tervvel kapcsolatban. Han­goztatta, hogy Anglia rosszul tette, amikor nem valósította meg fegyverkezési program­ját azonnal, mihelyt tudomást szerzett Né­metország nagyarányú fegyverkezéséről, te­­hát még 1932-ben és 1933-ban. A hitlerista korszak kezdete óta Németország másfélmil­­liárd fontot költött a háborús előkészületekre. A német katonai kiadások a múlt évben nyolc­százmillió fontot tettek ki. A német vezetők nem tudják a fegyvergyárakban ezt a tevé­kenységet a végletekig fenntartani. Rövide­sen választaniuk kell a belső, vagy külső ka­tasztrófa között. A német kormány borzalmas választás előtt áll: ha a fegyverkezés jelen­legi méreteit folytatja, úgy csődbe jut, ha be­szünteti, óriási munkanélküliség következik be. Ha a jelenleg csak részben felfegyverzett Németország úgy cselekszik, ahogyan a leg­utóbbi napokban tette, hogyan fog fellépni akkor, amikor háborús előkészületei elérték a tetőpontot. Az angol Fehér Könyvben foglalt nemzetvédelmi terv elégtelen. Újjá kell szer­vezni az angol ipart és hatalmas hajóhadat kell építeni. A következő szónok Lloyd George volt: — Nem vagyok egy véleményen Churchil- l­ól — mondotta — a német erők becslése te­kintetében. Anglia harcolt Németország ellen akkor is, amikor számos szövetségese volt, most ellenben teljesen el van szigetelve. Ausztria katonai szempontból alig jöhet tekin­tetbe, a katonailag erősen felkészült Csehszlo­vákia nincs Németország mellett, Oroszor­szágnak pedig majdnem tizennyolcmillió fő­nyi jól kiképzett hadserege van és erős repü­­lőraja. A maga részéről bízik Németország huszonötéves megnemtámadási szerződésre t­ett ajánlatában. Németország kétségtelenül megszegte a szerződést, de viszont Franciaor­szágnak sincs joga panaszkodnia, mert ő sem akart leszerelni. Neville Chamberlain felvilágosításokkal szolgált a párisi tárgyalásokról. Megállapí­totta ezután, hogy az ipar átszervezésénél szem előtt kell tartani azt, hogy minél előbb végrehajthassák a jelenlegi nemzetvédelmi tervet és hogy az ipar abban a helyzetben le­gyen, hogy azonnal szállíthassa a hadianya­gokat, ha háború törne ki. Az angol alsóház ezután a munkáspárt javaslatát, amely szembehelyezkedett a kor­mány határozati javaslatával, báror a százhet­­venhat szavazattal százötven ellenében eluta­sította és a bizalmat, ami egyet jelent az új Fehér Könyv elfogadásával, háromszázhet­venegy szavazattal százötvenhat ellenében megadta a kormánynak. Hitler újabb nyilatkozata (London, március 11.) Hitler interjút adott a „Daily Mail" tudósítójának, a németbarát Ward Pricenak­. Azt a javaslatot, — mondotta a német kancellár, — hogy Németország keletre és nyugatra megnemtámadási szerződéseket haj­landó kötni, egyetemesnek kell tekinteni, mely nem tartalmaz kivételeket és vonatkozik úgy Csehszlovákiára, mint Ausztriára. Ezeket a szerződéseket a leghatályosabban az érdekelt kormányok közti közvetlen tárgyalások útján lehetne létrehozni. Kívánatos lenne, hogy azok az államok, amelyek a biztonsági szerződések­ben tekintetbe jönnek, elsősorban a szerződé­seket garantáló államokkal tárgyalják meg a kérdést. Németország nagyban óhajtaná, ha egy másik nagyhatalom, mint például Anglia vállalná a közvetítő szerepét és javaslatokat tenne a kérdés gyakorlati megoldására. A né­met kormánynak nincs semmi oka arra, hogy javaslatait határidőhöz kösse. Ha azonban ezeket is, mint az előző javaslatokat elutasít­ják, vagy egyszerűen nem veszik figyelembe, a német kormány nem fogja zavarni Európát újabb ajánlatokkal. Hitler az újságíró kérdésére a következő­­ket mondotta: — A hadmentesített zónában helyreállítot­tuk a békének megfelelő létszámú helyőrsége­ket pontosan úgy, mint az ország többi részé­ben, sem többet, sem kevesebbet. Ward befejezésül megjegyzi, hogy beszél­getése folyamán azt a meggyőződést szerezte, hogy Hitler el van határozva arra, hogy fen­tartja azt, amit tett. Tisztújító magyarpárti közgyűlés három bánsági községben (Timisoara, március 11.) A Bánság három községében tartottak tisztújító közgyűlést a magyarpárti tagozatok, melyeken a bánsági pártközpont részéről dr. Gyulai János alelnök, dr. Páll György főtitkár, Kubán Endre és Czábor László vettek részt. Detta községben a következő tisztikart vá­lasztották meg: elnök Scheffer Dezső ny. fő­szolgabíró, alelnökök Büchl Antal ügyvéd és Balázs Mihály szabómester, titkár Eihardt Ferenc nyugalmazott erdész, pénztáros Bálint Fülöp, ellenőrök Szakáll Mátyás és Somogyi ►Sándor. A közgyűlés bizalmat szavazott a régi választmánynak s igy tagjai megmaradtak tisztségükben. Dejan községben szintén tisztújító köz­gyűlést tartott a magyarpárti tagozat. Elnöke ifj. Kelemen Mihály gazda lett. Alelnökök Krizsa János és Mulicz János, titkár Tóth Pál, jegyzők Orgonán József és Mészáros András, pénztáros Mészáros Lajos, ellenőrök Mohári Mihály és Füzes István lettek­ Ugyancsak tisztújító közgyűlést tartottak Omor községben is, ahol elnökké egyhangúlag Mák Sándort választották, míg a vezetőség többi tagjai a régiek maradtak. A bánsági pártközpont kiküldöttjei a tiszt­újító közgyűléseken ismertették a Magyar Párt politikai és kulturális helyzetét és öröm­mel állapították meg, hogy úgy a magyar munkásság, mint a gazdálkodók kitartanak a Magyar Párt mellett és semmi el nem tánto­ríthatja őket attól a párttól, ahova vétség és meggyőződés szerint tartozniuk kell. A FIU áldoz­­ató a magyar ifjúságért Noha a szegénység, a gond és mindennapi életküzdelem alaposan meglátogatta az erdélyi magyarságot, az adakozás szelleme nem halt ki belőle. A városunkban megrendezett Ma­gyar Diákbál alkalmából egész Erdély terüle­téről érkeztek adományok. Az erdélyi magyar­ság öntudatos és a viszonyokhoz képest még mindig tehetősebb része tudja, hogy az erdé­lyi magyar diákság továbbtanulási lehetősége, megélhetése és jövője egyet jelent magyarsá­gunk jövőjével. Elismeréssel s a magyar ifjúság nevében mondott köszönettel nyugtázzuk a befolyt ado­mányokat• Az 1936. évi elnyi Magyar Diákbál anyagi sike­réhez hozzájárultak: Albar­ megye, Aiud, Ambrus De­zső, Kováts Pál, U. Kovács András 200 lej, Weinr­cin Károly 150 lej, Datky Béla, Elekes Viktor, Graef Jenő, dr. Harmath János, dr. Mü­ller Zoltán, Nagy Pál, dr. Szabó András, dr. Szabó Ferenc, Szigeti Béla, dr. Torkos Géza, Winkler Gyula, Winkler István, Málnásai Károly, özv. Vincén­ti Lajosné, özv. U. Ko­vács Józsefné, Nagy Sándor, dr. Nagy Endre, Vita Zsigmond, dr. Müller Jenő, Pogány Károlyné 100 lej, dr. Muzenay László 75 lej, Csefó Sándor 70 lej, Böhm Sándor 50 lej, Molnár Gyula, Bodrogi János 50 lej, Szabó Mihály 40 lej. Alba­ Iulia: Dr. Bitay Árpád, Ba­lázs Ferenc, Kárpiss János 100 lej, dr. Baráth Béla 200 lej. Teluij: Oláh Dániel 100 lej. Ighlu: Dr. Eöry István 100 lej. Arad­ megye. Arad: Dr. Andrényi La­jos 500 lej, dr. Neuman Ede 300 lej, dr. Posgay Ist­ván, dr. Paretz Béla 200 lej. Ing. Alex. Schartner, Tü­dős István, dr. Paretz György 100 lej, Jahn Hermann dr. Varga József, Forgó Lajos, Nagy Imre, dr. Pro­­hászka László 50 lej. Curtics: Takácsy Miklós 200 lej. Odvas: Konopi Kálmán 200 lej. Páncota: Dr. Rosti Rezső 100 lej. Socodor: Balázs Mózes 50 lej. Bihar­­megye. Oradea: Dr. Thury Kálmán, Glacz Mihály 100 lej. Brasov­ megye. Brasov: Ullmann Géza 500 lej, Szabó Béni 400 lej, dr. Szántó Samu, dr. Szele Béla, Nikodémusz Károly, Sárossy Ödön, Kenyeres Károly, dr. Szabó Zoltán, Walter Ferenc 200 lej, Kovács Fe­renc, Csia Pál, Kovács Lajos, dr. Kupcsay Bernnt, Kies Jenő, Lusztig Miklós, dr. Dobay Béla 100 lej. Ciuc­ megye: Miercurea-Ciuc: Dr. Hirsch Hugó 200 lej, Löffler Marcell, dr. Tauber József 150 lej, dr. Ábra­hám József, Albert Vilmos, dr. Boga Lajos, dr. Búzás Márton, dr. Csipak Lajos, Vogel Jakab, dr. Gál József. 100 lej. Ruszell Gyula, Szőcs Lajos, Ádám János 50 lej. Gheorgheni: Szabó György, apát plébános 200 lej. Sándorvnk­: Domokos László 500 lej, dr. Karda István 100 lej. Tomesti: Bálint Vilmos 100 lej. Cária: Sass Antal 100 lej. Kemeten: Hollanda János 50 lej. (A névsor közlését jövő számunkban foly­tatjuk.) Vicky Baum: Keddtől szombatig című új műve díszes vászonkötésben 66 lejért kapható kiadóhivatalunkban Cluj, Str. Báron L. Pop 5. Vidékieknek portóval 76 lej. .■—I“ UJj-11"'"1........... "■ «———

Next