Keleti Ujság, 1936. július (19. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

. Nagy sikerrel zajlott le az országos tiszti és űrlovas­­verseny (Cluj, június 29.) Ünnepélyes keretek között folyt 17 vasárnap és hétfőn a helyi sporttelepen a szokásos évi tiszti és urlovas verseny. A versenyeket nagy érdeklődés előzte meg s a látottak teljes mértékben igazolták az előlege­zett érdeklődést. A jól sikerült verseny keretében szebbnél-szebb lovak és kitűnő lovasok mutatták be tudásukat. A vasárnapi verseny első száma a Cluj város díjáért folytatott akadályverseny volt, amelyet izgalmas­ küzdelem után Stoenescu, tizenegyes hu­szárfőhadnagy nyert meg hibapont nélkül, máso­dik és harmadik Popescu tüzérfőhadnagy és Pur­­derea huszárfőhadnagy lettek, szintén hibapont nélkül. Az első hat helyezett között tízezer lej ju­talmat osztottak ki. A verseny második száma az „Ardeal“ lovasszövetség által felajánlott díjért folytatott küzdelem volt. Ebből Stoian egyes hu­szárfőhadnagy került ki győztesként Sissi nevű lo­ván, második Codreanui egyes huszárszázados, har­madik Andrei tizenhatos huszárszázados lett. A rendezőség a győztesek között tizenötezer lej pénz­díjat osztott ki.­­ A nap legérdekesebb versenyszáma az úrhöl­­gyek versenye volt. Mindössze két jelentkező ne­vezett be, közülük első és második díjat Rutcovsky Hedviga úrnő nyerte Princ és Ilderin lovaival, a harmadik díjat pedig Pacuraru főhadnagyné. A vasárnapi műsor bezáró száma a magasugrás volt, amelyből győztesként Purcherea huszárfő­hadnagy került ki, míg második Niculescu ötös huszárhadnagy, a harmadik Toescu huszárhadnagy lett. A versenyek tízezer lejes díját Cluj várme­gye ajánlotta föl. Hétfőn fél négy órakor kezdődtek meg a döntő versenyek az „Ardeal" lovasszövetség húszezer lejes díjáért, amelyet izgalmas küz­delem után Stoian egyes huszárhadnagy nyert meg Dahomana nevű lován. Második­nak Purcherea huszárfőhadnagy, harma­diknak Urianu tizenegyes huszárhadnagy került ki a versenyből. Ezután került sor a VI. hadtest harmincezer lejes díjáért kitűzött verseny lebonyolítására. A verseny érdekessé­gét az is emelte, hogy­ a győztes a pénzdíjon kívül az ,,U­niversal“ ezüstserlegét is meg­nyerte. A szerencsés győző Codreanu egyes huszárszázados volt, aki Ardeal nevű lovával hibapont nélkül győzte le a rendkí­vül nehéz akadályokat. A verseny második és harmadik díját Purcherea huszárhad­nagynak és Stoian egyes huszárhadnagy­nak ítélte a zsűri. A hétfői verseny befejező és egyben legérdekesebb száma a dr. Hafiega­­nu Emil által felajánlott „Ardeal" vándorku­páért folytatott csapatverseny. A küzdők hár­mas csapatokba vonultak fel és izgalmas lát­vány volt, amint a három ló óraműszerű pon­tossággal egyszerre ugrotta az akadályokat. A rövid félórás küzdelem végülis a H­i­n­t­e­a főhadnagy, Toescu főhadnagy és Iliescu kapitányból álló bánáti lovasszövetség csapa­ta nyerte meg a versenyek végeztével a győz­tesek és a közönség a pályára vonultak. Fl­o­­r­e­s­c u tábornok, VI. hadtest parancsnoka üd­vözlő szavak kíséretében kiosztotta a díjakat. Külön elismerést érdemel Planiceanu I. tábornok, a második lovas brigád parancsno­ka, aki a sajtó bevonásával fáradhatatlanul dolgozott az előkészítő munkálatokon. — Zogu albán király Arad megyében fog nyaralni. Aradról jelentik. Amint a lapok megírták, Ah­med Zogu albán király ország­részünk egyik gyógyfürdőjére érkezik több­heti nyaralásra. Ez a gyógyfürdő az Arad kö­zelében levő Moneasa, ahol már megtették az előkészületeket az albán király fogadtatására. Zogu király a közeli napokban tíz tagú kísé­­retével fog megérkezni. KEn­THfrsm 1938.­­JÚLIUS 1. - XIX. IVF. 148. SZÁM Százötvenmillió lej kár okoztak az egész országban dúló zivatarok Három nap alatt tizennyolc embert ölt ae® a villámcsapás Az OM kiáradásától tart a cizsoi lakosság (BUCURESTI, június 29.) Amint a Radar jelenti, néhány nap óta hatalmas viharok, zivatarok és jégesők dúlnak országszerte. A felhőszakadás és jég igen nagy károkat okozott a termésben. A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint a kár meghaladja a százötven­millió lejt. ' ‘ i*»l l**i! A három nap óta tomboló zivatarok számos emberáldozatot is követeltek. Villámcsapás következtében tizennyolc ember vesztette életét az országban. Veszélyben az alciuci takarmánytermés (Mercurea-Ciuc, junius 29.) Szokatlanul zivataros nyara van Mercurea-Ciucinak és kör­nyékének. A város fölött hatalmas felhőszaka­dás vonult át s a sokat ig érő gabonatáblákat valósággal földig törte. Ezzel a gazdáknak igen jelentős kárt okozott. Jég szerencsére nem volt, néhány kisebb patak azonban kilépett medréből és a környéken a veteményeseket le­­iszapolta. Paulini községben becsapott a villám László György gazdálkodó házának kéményébe. A vil­lám szétrombolta a kéményt s kidobta helyük­ről a füstöt vezető kályhacsöveket. Az egyik szobában tartózkodott a gazda leánya. Az ijedtségtől elájult, majd mély álomba merült és csak hosszas alvás után tért magához. A villám nem gyújtott fel semmit Armenesi községben is több helyen becsa­pott a villám. Egy gazda házának egyik olda­lát szétrombolta, az épületet azonban nem gyújtotta fel a villámcsapás. Az egyik armesenti gazda teheneivel együtt hazafelé tartott, amikor lecsapott a villám s a gazdát teheneivel együtt a földre sújtotta. A gazdának az ijedtségen kívül semmi baja nem történt és az állatok is épen maradtak- Ciucban meglehetősen szokatlan ez a viharos időjárás. A gazdák attól tartanak, hogy az egyre növe­kedést mutató Olt kiönt és az egész fel- és al­­ciuci medence takarmány termését tönkreteszi. Zivatarok Aghircs és Jibon fölött. Amint heji tudósítónk jelenti: Aghires köz­ségben óriási vihar dühöngött az elmúlt dél­után. A vill­ám Csor­oka Tivadar házába ütött be. A ház teljesen leégett. A kár körülbelül 90 ezer lej.­­ Ugyancsak heves zivatar vonult el Jibon fölött is, ahol a villám a gróf Béldy-féle malom udvarán lévő disznóólba csapott bele. A villámcsapás következtében öt sertés szénné égett. Véres here volt Palesztinában az angol rendőrök és az arabok között (London, június 29.) A Jeruzsálemből ér­kező hírek arról számolnak be, hogy az ara­bok forradalmi tevékenysége egyre vakme­rőbb merényletekben mutatkozik meg. Prabi­san közelében az arabok maguk közé csaltak két ismert rendőrközeget és megölték. Beisan közelében egy angol rendőrcsapattal az ara­bok felvették a küzdelmet. Mindkét részről heves tüzelést indítottak. Majd az arabok visz­szavonultak és nem hagytak hátra halottat és sebesültet. Az angol rendőrök közül három­nak a sebesülése életveszélyes. Valószínűek tartják, hogy az arabok közül estek el, de ma­gukkal vitték a halottakat és sebesülteket. Darabokra tépett a halálsorompó­nál a vonat egy öngyilkos vasúti asztalosmunkást Két pohár azsverősktőt ivott Szalkay Péter, mielőtt a halálba ment . „Egész regény ennek az embernek az élete.. (Cluj, június 29.) Hétfőn délután borzal­mas öngyilkosság történt a Dermata gyár kö­zelében lévő hírhedt ,,halálsorompó“-nál. Szal­­kay Péter Strada Nadasel 27. szám alatt lakó vasúti asztalosmunkás ráfeküdt a sínekre és az átrobogó vonat végzett is vele. A kerekek mindkét lábát levágták s a sze­rencsétlen ember, mielőtt segítség jött vol­na, még a helyszínen kiszenvedett, öngyilkosságának oka ismeretlen. A helyszínen, mikorára odaérkeztünk, már csak a véres köveket és síneket találtuk, néhány óbégató kéztördelő öregasszonnyal. Lementünk a Strada Nadasel 27. szám alá is. Sehol senki, aki Szalkay Péterről valami fel­világosítást adhatna. — Menjenek kérem a gabonapiacra Feke­te Janihoz — mondta végre egy szomszéd — ő mindent tud. Korcsmája van, ott töltötte Szal­kay a legtöbb időt, meg lakója is volt néhány hónapig. Ide csak a napokban költöztek. Elmentünk Fekete Jani korcsmájába. Fe­kete az öngyilkosságról a következőket mon­dotta: — Még tavaly került össze egy hetvenöt esztendős asszonnyal. Először itt a szomszéd­ban laktak, aztán eladták a házat. Ide költöz­tek az udvarra. Szalkay valósággal szórta a pénzt. A ház árával, a kétszázhetven­ezer lejjel nem vettek más házat. Egy ideig mondom itt éltek az udvaromon, az öregasszony azonban állandóan kesergett, hogy ő itt nem tud lakni. Fájt neki, hogy a szo­mszédház nem is olyan rége­n az övé volt. Úgy költöztek el aztán az írisz-telepre, a Na­­dasel-uccába. — Mire költötte el Szalkay azt a kétszáz­hetven ezer lejt, ha semmit sem vásároltak? — kérdezzük a korcsmárost. Azt mondják, maga mindent tud. — Amit tudtam, elmondtam. Nálam ma sem ivott csupán egy pohár gabona­pálinkát. Menjenek az Oituz korcsmába. Ott volt leg­többet. Az Oituz korcsmában sem tudnak semmit a szerencsétlen Szalkay Péterről. — Itt, kérem, ma is csak egy pohár sört ivott — mondta a korcsmáros, — de Fekete Janinak tudnia kell mindent. Talán a hatóságok kinyomozzák majd az öngyilkosság okát. Fáik: Liszt breviárium 8 műmelléklettel könyvnapi ára 92­— lej, később fl mi A-nál ! Postán utánvéttel-113 lej. ^PagColus | Kérjen teljes jegyzéket Lepagetól. Habsburg-összeom­lás Brúnó Briban megrázó történelmi regé­nyei (­ A Habsburg-Monarchia tragédiája.) „így kezdődött — April és Ester* 408 lap Lei 172 „A kétfejű sas lehull" 436 lap......... Lei 172 Nagy alakban, pompás kiállításban. Ugyanígy ! Mirko Jelusich : CAESAR 451 lap. Lei 172 I FPOI2F’nál I Postán utánvéttel. — Kérje az uj HUL cluj. I könyvszenzációk teljes jegzékét

Next