Keleti Ujság, 1936. július (19. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

­ Megtalálták az öt héttel ezelőtt eltűnt iskolásleány holttestét (Petrosani, június 29.) Mintegy öt héttel ezelőtt megírtuk, hogy Mária Nicolae tizen­hat esztendős leány a petrosanii „Scoala Pro­­fesionala" negyedik osztályos tanulója, akit egyik tanárnője valamilyen csekélységért megdorgált, nyomtalanul eltűnt otthonról. Hozzátarto­zói öngyilkosságra gyanakodtak és ezért jelentést tettek a hatóságoknak. A környéket kétszáz csendőr kutatta át, de az eltűnt leánynak, — bár országosan is körözték, — nem sikerült nyomára bukkanni. Már végképpen eredménytelennek látszott a kutatás, amikor most, öt hét múlva egy ha­lász jelentette a csendőrségen, hogy a régi ha­tárnál, két szikla között oszlásnak induló holttest fekszik- A megjelölt helyre kiszállt a csendőrség Ni­colae Maria hozzátartozóival. A szülők már csak a ruhájáról és a cipőjé­ről ismerték fel a több mint egy hónappal ezelőtt eltűnt leányt. A bizottság megállapította, hogy az életunt leány hat méter magasról ugrott a vízbe. A holttestet hazaszállították. Az öt héttel ez­előtt még viruló szép leányt nagy részvéttel temették el. * * Rendelet a cégtáblák és reklámok avia­tikai felbélyegzéséről magyarul dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Memorandului 24. Ara 10, vidékre 20 lej,­­ ■ jobbra fordul. Rendületlen hitét a történelem is­meretének és a nemzetközi szervezetekkel való érintkezésnek köszönheti. Az ír- és lengyelországi példák igazolhatják, hogy elnyomással, a jogok csorbításával, vagy megtagadásával a nemzeti ér­zést megsemmisíteni nem, ezt csak fokozni lehet. Nem azok tehát az igazi hazafiak, akik han­gos szóval, gyűlölködéssel rombolnak, hanem akik rendet, békét akarnak és tudnak teremteni. A mi közéletünkben is most egymást üldözik a nagy­hangú jobb, még jobb és legjobb hazafiak és a tör­ténelem logikája szerint közeleg az óra, amelyben megértik, hogy az igazi hazaszeretettől áthatott hazafi nem gyűlöletet hirdet, hanem békét akar és békét teremt. Az ország miniszterelnöke és a legnagyobb ellenzéki párt vezére egyaránt szükségét érzik an­nak, hogy felemeljék figyelmeztető szavukat ezek­kel a túlzó hazafiakkal szemben és beismerjék, hogy az ország állampolgárainak egy negyedét elpusz­títani nem lehet és proletárrá tenni bűn az állam­mal szemben és az ország állampolgárainak egy negyedét állampolgári és emberi joguktól meg­fosztani olyan törekvés, amely az egész művelt vi­­­ág megvetését hozza meg. Sajnos a beismerés, a hiírdetés és az ennek megfelelő cselekvés között­­hosszú az út és a miniszterelnök bevallott felfo­gása és a kormány tényei között még távolról sin­csen harmónia. Ennek azonban — úgy hiszi — el­sősorban külpolitikai okai vannak, A román-magyar viszony megjavításáért. Mi a magyar kisebbség tagjai fájdalommal látjuk, hogy a nemzetközi viszony Románia és Ma­gyarország között még mindig nem alakult olyan­­­ná, amilyenné mi óhajtanánk. Iorga professzor annak idején, amikor a ro­mán-jugoszláv iskola­egyezményt a szenátusban tárgyalták és Gyárfás szenátor azt kérte a kor­mánytól, hogy az abban a szerződésben lefektetett elvek a magyar népkisebbségre is érvényesüljenek, nyíltan megmondotta, hogy­ a népkisebb­ségiek helyzete attól függ, hogy a fajtestvéreik által al­kotott országokban és Románia között milyen a Willer József dr. ezután az országos párt­központ és Bethlen György gróf országos el­nök nevében üdvözölte új elnöki tisztében Ja­­kabffy Elemér dr.-t és az uj tisztikart. Vá­zolta azt a nehéz munkát, amelyet a parla­menti csoportnak kell végeznie. Nem lehet kicsattanó sikerekkel dicsekedni ott, ahol ki­mondottan az a cél, hogy a magyar elemektől megtisztítsák a tisztviselői kart. Pedig az ezt k iső nemzetközi viszony. Bármennyire nemzetközi szer­ződésekbe ütközik is ez a felfogás, sajnos az ta­pasztalható, hogy egész Európában zsinórmérté­kül szolgál. Sem a mi kormányunk, sem a magyar kormány nem veheti szerénytelenségnek, ha han­got adunk annak az óhajunknak: keressék és ta­lálják meg a megegyezés lehetőségének útját, hogy a mi ,,Prügelknabe“ szerepünkben egy kissé eny­hébb bánásmódhoz jussunk. A főtitkári jelentés, Páll György dr. olvasta fel ezután főtit­kári jelentését. Először a kisebbségi helyzet általános rosszabbodását állapította meg, majd a belső munkára tért át és a követke­zőkben foglalta össze a párt alapelveit. 1. A nemzeti eszme. 2. A keresztény valláserkölcsi felfogás, amely a szeresd felebarátodat, mint tenmagadat elvnek a megtestesülése. Ezt az elvet nem keresztény tagjaink is készséggel vallják. 3. A szociális igazság. 4. Demokrácia. Ezután elhangzottak a pénztári és ellen­őri jelentések is, melyeket a közgyűlés tudo­másul vett. Az új tisztikar. A jelentések elfogadása után az új tiszti­kart választották meg. Még­pedig egyhangú közfelkiáltással a következőket: Elnök dr.Jes­­kábffy Elemér. Ügyvezető elnök: dr. Unyár Adolf. Alelnökök: dr. Kakuk János, dr.Szath­­máry Lajos, dr. Gyulay János. Főpénztáros: Bogma Gyula. Ellenőrök: Lőrincz István és Tóth Sándor. Az elnöki tanácstagokat titkos szavazás után választották meg. Dr. Aczél Oszkár, Becsky István, Becsó István, Debreczeni Ist­ván, Demkó Géza, Dóczy Árpád, dr. Hajdú Frigyes, Horváth Antal, Jancsó Károly, Ke­resztes József Koppány Rezső, Kubán Endre, dr. Kun Ferenc, Lázár László, dr. Lizsék Zol­tán, Lukács Jenő, Martzy Mihály, Péter Já­nos, dr. Raskó Sándor, Reed G. Géza,­­dr. Oberszt Zoltán, Szappanos Gyula, Takács Kál­mán, Teleki Endre, Tóth Benjámin, Valkai György, Városi Kálmán, dr. Veterány Viktor, követő nyomor, az elszenvedett igaztalanság érzése, elképzelhető milyen nyomokat hagy a lelkekben. El kell már egyszer hinniük a román kormányoknak, hogy a magyar képvi­selők, mint a kisebbségi kérdés komoly szak­értői, konstruktív gondolatokkal, jó szándék­kal és építő munkával akarnak az ország és népkisebbségük javán dolgozni. Elég szomo­rú, hogy ebben a munkában a testvér kisebb­ség lépten-nyomon rajtunk köszörüli ki a ké­sét és a megértés helyett a gyűlölködés fegy­veréhez nyúl. A fővárosi eseményekkel kap­­csolatban megállapította, hogy azok mögött mélyreható hatalmi kérdések bújnak meg. Ezektől az eseményektől minekünk még kri­tikailag is messze kell állatunk, mert soha­sem szabad két verekedő közé harmadiknak belépni. Szabó Béni: „Csak önmagunkra számíthatunk!" Szabó Béni arra mut­atott rá, hogy a ma­gyar tömegeknek egyszer már reá kell jön­niük arra, hogy a reázúdult nehézségekből csak saját erejükből tudnak kijutni. Ebben a nagy kialakulásban mindenkinek ki kell ven­nie a részét és nem lehet azt várni, hogy a vezetők csináljanak meg mindent. A jogos kritikát mindenkor szívesen fogadják, de en­gedjék meg, hogy a jogos kritika fegyverével ők is élhessenek. Vájjon a magyar tömegek megteszik-e a kötelességüket, meghozzák-e azokat az áldo­zatokat, amelyeket kisebbségi sorsuk reájuk rótt? Különösen azok, akiket helyzetük akár képességeiknél, akár vagyoni helyzetüknél fogva a vezetésre predesztinál. Nem lehet kí­vánni, hogy egyes emberek pénzt, idegeket, munkát, mindent adjanak, míg mások csak a kritika könnyű fegyverével éljenek. Éppen ezért megfelelő anyagi erőkkel kell megtöl­teni a kereteket és különösen általános gaz­dasági átépítésre van szükség. Ezután gyakor­lati felvilágosítást adott az új törvény alap­ján az iparjogról és ipartörvényről, melyet a közgyűlésnek különösen iparos tagjai hall­gattak nagy figyelemmel. Az ifjúsági szakosztály javaslata. A Magyar Párt bánsági tagozatának if­júsági szakosztálya a következő határozati javasatot terjesztette a közgyűlés elé: Mondja ki a Magyar Párt, hogy nem­zeti létünk és anyanyelvünk megvédése ér­dekében, népünk valláserkölcsi megerősí­tését a jövőben fokozott mértékben áll ke­resztény egyházaink mellé és minden erejéből támogatja azok tevékenységét. Mondja ki továbbá a Magyar Párt, hogy a jövőben minden erejéből a magyar­ság gazdasági beszervezéséhez fog és tevé­kenységének legfontosabb irányvonalául a gazdasági megerősítés célkitűzését követi. Az ifjúság indítványát a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Végül Jakabbfy Elemér dr. a közgyűlést lelkes hangulatban berekesztette. * Vasárnap délután 3 órakor a Sörgyár udvar nyári helységében nagy nyári ünnepség kezdődött, amelyen a magyarság ezrei vettek részt. Az ünnepség méreteire jellemző, hogy három zenekar szogáltatta a zenét. Este az ifjúság rendezésében táncmulatság volt hétfő hajnalig. WáSI©r: «Ne várjunk kicsattanó sik­ereket ott, alsól a tisztviselői kar „megtisztítása“ a cél !» 1936.­­JÚLIUS 1. - XIX. ÉVF. 148. SZÁM A közigazgatási választások sürgős kiírásáért indított harcot a diciosanmartini Magyar Párt (Diciosanmartin, június 29.) Szombaton tartotta az Országos Magyar Párt tarnava­­mica­ megyei tagozatának intézőbizottsága ren­des félévi ülését. Első ízben folyt le az ülés a diciosanmartini új hivatalos helyiségben. Az intézőbizottsági tagok nagy számban vettek részt a gyűlésen. Pekry Géza vármegyei intézőbizottsági elnök mindenek előtt dr. Bor­nemissza János volt vármegyei árvaszéki el­nök- intézőbizottsági tag haláláról emlékezett meg. Az elhunyt érdemeit az intézőbizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ezután gróf Bethlen György országos elnökről emlékezett meg Pekry Géza. Az intézőbizottság megbízta Pekry Géza elnököt, hogy tolmácsolja a tago­zat jó kívánságait gróf Bethlen Györgynek, aki már tíz éve viseli az országos elnök nehéz tisztségét és biztosítsa őt a tagozat változatlan szeretetéről és bizalmáról. Pekry Géza elnök ezután ismertette az épí­tendő magyar közművelődési ház érdekében megyeszerte megindult mozgalom eddigi ered­ményeit- A folyó ügyekről dr. Vajda Béla fő­titkár tett jelentést­ Az intézőbizottság ezek­­után a július 18-án Sft- Gheorghen rendezendő országos nagygyűlésre jelölte ki a következő kiküldötteket: Gvidó Béla- Gál Béla, gróf Béldi Gergely, d­r. Vajda Gyula, gróf Haller István, dr- Barabás Béla- gróf Bethlen Ádám és Szathmáry Gyula. Részletesen megtárgyalták a Pekry Géza elnök és dr. Vajda Béla főtitkár által előter­jesztett kérdéseket s az intézőbizottság megadta a szükséges utasításokat az elnöknek- Ezek kö­zül a kérdések közül, mint országos jelentőségű, kiemelkedik az időközi bizottságok kérdése­ Az intézőbizottság a megye közigazgatásának időközi bizottságokkal való vezetése ellen most ismételten és erélyesen tiltakozott, utasította az elnökséget, hogy az országos központ és a parlamenti csoport útján minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel szorgalmazza a me­gyei, városi és községi választások mielőbbi el­rendelését. Felkéri a­z intézőbizottság a párt­központot, hogy terjessze elő a kérdést a sft­­gheorghei nagygyűlés­­elé­ Az intézőbizottság megállapította, hogy az 1936 március 27-i új közigazgatási törvény 137-ik szakasza szerint az időközi bizottságok működése legfeljebb négy hónapra terjedhet, így az intézőbizottság tiltakozik az ellen, hogy a közigazgatási vá­lasztásokat a törvény világos rendelkezésének bármilyen félremagyarázásával ismét elha­lasszák.

Next