Keleti Ujság, 1937. január (20. évfolyam, 1-22. szám)

1937-01-02 / 1. szám

XX. ÉVF. 1. SZÁM. — 1937. JANUÁR 2 Keleti újség 99 Őfelsége 12jévi napiparancsa £2 katonákhoz (Bucuresti, december 31.) Az uralkodó tegnap a következő napiparancsot intézte a hadsereghez, haditengerészethez és légi csapa­­tokhoz: aá" A szárazföldi hadsereg, haditengerészet és légi haderők katonái! Az újév alkalmával első gondolatom felé­ik száll, hadseregem­ parancsnokai, tisztjei és atonoi s lelkem mélyéből fakadó legmelegebb üdvözletemet küldöm hozzátok. Napról-napra, amint egyre több alkalmam nyílik látni azo­kat, akiknek szent kötelessége védeni a hatá­rokat és a trónt, annál több öröm tölti el szí­vemet, látva a fokozott haladást. Büszke pél­dákra találtok a nemzet történetében, rájuk tekintsetek, hogy bármely pillanatban buzdít­sanak kötelességtek teljesítésére. Habozás nél­kül eleget téve a katonai erényeknek, a hit­nek, fegyelemnek, áldozatkészségnek és baj­­társiasságnak, mindenkor hivatástok magas­latán fogtok állani. Abban a meggyőződésben, hogy mindig ezt a szép utat fogjátok követni, katonáimnak kívánok. Boldog új esztendőt! Károly sk. Tegnap délben 12 órakor fényes keretek között ünnepelték Sinaiában az első hegyiva­dászezred felállításának huszadik évforduló­ját. Ennek az ünnepségnek keretében szentel­ték fel azt a hármaskeresztet, amit az ezred hősi halottjainak emlékezetére emeltek. Jelen volt az ünnepségen maga az uralkodó is, va­lamint mindazok a tisztek és altisztek, akik ennek ez ezrednek kötelékében vettek részt a világháborúban. A felszentelés után Focsa­­neanu ezredes mondott beszédet, amire a ki­rály válaszolt. Végül díszebéd volt, amelyen Károly király is részt vett az ezred jelenlegi, valamint volt tisztjeinek és altisztjeinek tár­saságában. Királyi beszéd és politikai nyilatkozatok az újévi ünnepségeken (Bucuresti, december 31.) Újév napján ki­rályi ünnepségek lesznek a fővárosban. A Szilveszter napján megjelent délutáni lapok politikai nyilatkozatok alapján jóslatokat kö­zölnek a jövő esztendő várható belpolitikai fejleményeiről. Megállapítják, hogy rendkí­vüli rendszerváltozásra nem lehet számmuta­­tni, az ország külpolitikája hozzá van kötve az­­ eddigi irányzathoz és a belpolitikai rendszer­nek, ha kormányváltozás lenne, akkor is ehhez az irányzathoz kell alkalmazkodnia. Diktatórikus, vagy ehhez hasonló átalakulások­ra nincsen kilátás. A parlamenti kormányzás rendszerét meg kell tartani. A hagyományos szövetségi kapcsolatok fenntartása nem is te­szi lehetővé ennek a rendszernek az elhagyá­sát. Sinaiai ünnepség Sinaiában Szilveszter napján felszentel­ték a királyi kastély szomszédságában felállí­tott fatemplomot, amit a Maros-mentéről vit­tek oda és építették fel. Az ünnepség a kolos­torban tartott Te Deummal kezdődött, onnan az ünneplő előkelő közönség a Take Ionescu sírjához vonult, majd féltizenegy órakor kez­dődött a fatemplomban az isten­tiszteles. Je­len volt őfelsége, Tatarescu miniszterelnök, Miron orthodox pátriárka. Újévi nyilatkozatok Újév napján délelőtt tizenegy órakor a pátriárkátuson kezdődik az istentisztelet, ame­lyen az uralkodó, a kormány tagjai, a kato­nai és polgári hatóságok fejei részt vesznek­. Istentisztelet után a király elvonul a díszszá­­zzad elölt, majd visszatér a királyi palotába, ahol fogadja a trónteremben az üdvözléseket. Az udvar nevében Baliff tábornok udvari tár­bornagy, a kormány nevében Tatarescu mi­niszterelnök és a diplomáciai testületek nevé­ben a pápai nuncius tolmácsolják az új évi üdvözleteket. A király beszédben fog válaszol­ni az üdvözlésekre s egyes politikai körök úgy tudják, hogy beszéde rendkívüli kijelentéseket fog tar­talmazni. A kormány tagjai Tatarescu vezetésével Stratianu Dinu pártelnökhöz vonulnak újévi üdvözlésre és itt is politkai nyilatkozatok fog­nak elhangzani. t Tovább zajlik a vita a magyar sajtóban a kisebbségvédelem új módszereiről A „Pesti Napló" szerint a kiscévilani­ államokkal való közvetlen tárgya­lások megindítása a legsürgősebb lépés . A „Pesti Hírlap“ azt ajánlja, hogy a Népszövetség előtt a hágai döntőbíróság véleményét is ki kell kérni Bethlen István grófot ajánlják Magyarország állandó népszövetségi képviselőjéül . (Budapest, december 31.) A „Pesti Napló“ mai kétoldalas vezércikkében a magyar kor­mánynak a kisebbségvédelem területén felme­rülő feladatairól is beszámol. A lap hangoz­tatja, hogy a kisebbségvédelem terén a ma­gyar kormánynak döntő jellegű lépéseket kell tennie. Mindenben helyesli Bethlen Istvánnak a „Pesti Napló" karácsonyi számában közölt kisebbségvédelmi javaslatait. A magyar kor­mánynak, írja a cikk, először is a k­isantant­­államok kormányaival való közvetlen tárgya­­lások útján kell törekednie a magyar kisebb­ség helyzetének megjavítására. Ha ez nem ve­zet eredményre, a magyar kormánynak a nagyhatalmakhoz kell fordulnia és ha lépésé­nek így sem lesznek következményei, csak ak­kor vigye az ügyet a Népszövetség elé­ A „Pesti Hírlap“ azt ajánlja, hogy a Népszövet­ség előtt a hágai döntőbíróság véleményét is ki kell kérni. A kisebbségi szerződés, írja a „Pesti Hírlap", kimondja, hogyha jogi, vagy ténybeli kérdésben vita merül fel, a kisebb­ségi jogvédelemre kötelezett ország kormá­nya és a népszövetségi tanács valamelyik tag­ja között, úgy ez nemzetközi vitának tekin­tendő és az illető tanácstag kérheti az ügynek a hágai állandó bizottság elé való terjesztését. Magyarországnak mindenesetre szüksége van a Népszövetség előtt egy nagytekintélyű em­berre, hogy ő töltse be Magyarország népszö­vetségi képviseletét. A lap szerint Bethlen István, mint nagy tapasztalata és nagytekinté­lyű államférfi volna a legalkalmasabb ennek a feladatnak megoldására. újév alkalmával bemutatja” '—— Mi ART szenzációsan jól IwAIll VVvrKlll sikerült vígjátékát AZ EXTRAVAGÁNS Mr. DEEÓS A női főszerepben a szép J0Q.I1 ArtllIH* Műsoron kivül hangos pótkép 9 — Elefántfejű tengeri szörny hulláját találták meg. Bordeauxból jelentik. Az egyik bordeauxi lap híradása szerint a francia ten­gerparton Lamelie és Soulac között egy hat méter hosszú, öt méter kerületű tengeri szörny hullájára találtak. A szörnynek feje mellett két egy-egy méter hosszú uszonyán a farka mellett egy másik, másfél méter hosszú uszony van. Feje ormány nélküli elefántéhoz hasonlít. Alsó állkapcsa igen fejlett és hosszú, erős fo­gai vannak.­­ Megörült, a második emeletről leugrott, életben maradt öngyilkosjelölt Satumaret tudósítónk jelenti: Német Márton, a faipari iskola volt szakácsa, mint megírtuk, leugrott a kórház második emeletéről és súlyos belső sérüléseket szenvedett, azonkívül mind­ng két lába eltört. A szerencsétlen ember a fájdalmak következtében eszét vesztette. Letépte magáról az inget és bántalmazta betegszoba­társait. A kórház igazgatósága ezért az elme megfigyelőbe helyezte át. Onnan a sigheti elmegyógyintézetbe vezet a szeren­csétlen ember útja. Német Márton azért követte el az öngyilkosságot, mert néhány héttel ezelőtt elbo­­csájtották állásaiból. 3 Bethlen István gróf újabb nyilatkozata (Budapest, december 31.) Bethlen István gróf volt magyar miniszterelnök a budapesti „8 Órai Ujság“-nak hosszú nyilatkozatot adott Magyar­­ország általános politikai helyzetéről. — Magyarország külpolitikai helyzete, mond­ja a nyilatkozat, jelenleg jobb, mint az előző év végén, a magyar kisebbségek helyzete azon­ban nem kielégítő. Szükségesnek tartom — mondja Bethlen — a Romániával való közvet­len tárgyalások megindítását, mert nem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy mindenáron európai üggyé akarunk tenni egy olyan­ kérdést, amely bizonyos jóindulattal két állam közt is megoldható. Ha ez nem sikerül, a nagyhatal­makhoz kell fordulnunk, amelyek annak idején garantálták a békeszerződést. El kell tökélve lennünk, hogy ezt az akciónkat teljes erővel folytatjuk. MA ÉN IS VAL VAGYOK KIFÉNYESÍTVE 193­ ÉVRE Bethlen gróf ezután cikkében foglalkozik Rosenbergnek a „Völkischer Beobachter“ -ben meg­jelent cikkével. — Rosenbergnek azt, a vádját, írja Bethlen, hogy a magyar politika nem eléggé mérsékelt, nem vállalhatjuk. Nem lehet azt mondani, hogy Németország a katonai és pénzügyi kötelezett­ségek alól való felszabadítása ügyében, továbbá az Ausztri­ával való egyesülés kérdésében vég­eredményben azzal a túlzott önmérséklettel járt volna el, amelyet Rosenberg Magyarországtól kíván. Belátó angol részről és utóbbi időben igen előkelő osztrák részről sem találkoztunk ilyenfajta szemrehányással és csodálkoznunk kell, hogy éppen a német nemzet fiától halljuk ezt a vádat. Hiszem, hogy a hivatalos német álláspont más. Bethlen István gróf nyilatkozata további ré­szében hosszasan szól a magyar kormány műkö­déséről s azt belügyi téren eredményesnek mondja. Nagy és sorsdöntő alkotmányjogi reformok és nagy külső kérdéseit megoldása előtt állunk — mondja — és ezeknek megoldása egészségesebb fej­lődés útját nyitja meg.

Next