Keleti Ujság, 1937. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1937-03-01 / 49. szám

2 rozott kijelentését, hogy Németország minden körülmények között tiszteletben tartja Svájc sérthetetlenségét, mivel Svájc fennállását európai szükségességnek tekinti. A „News Chronicle“ szerint, Mastny berlini csehszlovák követ érdeklődött a német külügyi hivatalnál, nem tehetne-e Hitler kancellár hasonló h­iva­­talos nyilatkozatot Csehszlovákia semlegessé­­géről is! A követ hangoztatta, hogy Prágában a legsúlyosabb aggodalmat keltik azok a hi­tek­, amelyek Németországnak Csehszlovákia ellen irányuló szándékokat tulajdonítanak. Csehszlovákia területi sérthetetlenségének ál­landó fenyegetése veszélyezteti nemcsak Kö­­zépeurópa, hanem egész Európa békéjét is. Végül célzott arra, hogy Csehszlovákia öröm­mel fogadná, ha Hitler kancellár fogadná a prágai kormány valamelyik tagját, vagy a csehszlovák követet s kijelentené előtte, hogy Csehszlovákia fennállását európai szükséges­ségnek tekinti. Ku­ltiTtUMKG 1937. MÁRCIUS 1. — XX. ÉVF. 49. SZÁM ) Nemulbfizi efiryexnép a belga határok biztosítására (London- február 27.) Jól értesült angol körökben azt állítják, hogy az utóbbi idők diplomáciai eseményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy Belgium határainak és területi sért­hetetlenségének biztosítására francia—angol­­belga—német egyezményt kössenek. Hat orosz hajó m meg­y át a Dardanellákon (Isztambul, február 27.) A péntek reggeli török lapok szerint az orosz kormány közölte a török kormánnyal, hogy a szovjet hajóhad több egysége át fog haladni a Dardanellákon, összesen hat orosz hajóról van szó. A raon­­treauxi egyezmény aláírása óta ez az első ilyen természetű orosz közlés. Szétrombolt egy Zágrábban a­­ gyászoló csoport (ZÁGRÁB, február 27.) Szombaton délelőtt a zágrábi ferencrendi templomban gyászisten­tiszteletet tartottak Szarcsevics Ante paraszt­vezér halálának negyvenéves évfordulója al­kalmából. Az istentisztelet után egy fiatalem­berekből álló csoport arra kényszerítette a környékbeli üzlettulajdonosokat, hogy a gyász jeléül üzleteiket zárják be. A csoport ezután a llrvac­ki D név ni­k szerkesztősége elé vo­nult és követelte, hogy a nyomdaszemélyzet és a szerkesztőség hagyja abba a munkát. Be­hatoltak az épületbe és mindent össze-vissza törtek, majd amikor a rendőrség innen kiűzte őket, több üzletbe hatoltak be és a kereske­dőket­ inzultálták. A rendet csak nehezen le­hetett helyreállítani. A zavargásnak, tizenöt sebesültje van. Blum azzal az indokolással kért bizalmat a­­francia kamarától, hogy ha a néparcvonal meginog, parancsuralom következik A francia képviselőház bizalmat szavazott a Blum-kormánynak, de a jobboldali sajtó szerint a néparcvonal fegyelme megingott (Páris, február 27.) Beszámoltunk már Ilonáin volt miniszterelnöknek a francia kama­ra pénteki ülésén elmondott nagy beszédéről, amely kezdetét jelenti a Blum-kormány elleni ellenzéki ostromnak. Flandin után Fernand Laurent arra kérte a kormányt, akadályozza meg, hogy naponta körülbelül kétszázmillió frank aranyat vigyenek ki az országból. Vincent Auriol pénzügyminiszter közbe­szólt és kijelentette, hogy ez a szám nem fon­tos. Paul Reynaud, volt pénzügyminiszter arra mutatott rá, hogy a francia iparral a külföld könnyen felveszi a versenyt, mert olcsóbb munkaerővel termel. Franciaország arannyal fizeti a nyersanyagot és ez kincstára kimerü­lését vonja maga után.­ A kormány nevében Blum miniszterelnök válaszolt. Hangoztatta, hogy a világkiállítás idejében kész lesz. A társadalmi tervek meg­valósításában általa kért szünetre szükség van pénzügyi lélegzetvétel végett s azután a kormány folytatni fogja a néparcvonal mun­katervének megvalósítását. A gazdasági és pénzügyi helyzet szerinte sokkal jobb, mint a jelenlegi kormány uralomrajövetele idején volt. A munkanélküliséget csökkentették. Az arany kimenekítése a mostanihoz hasonló mér­tékű volt Lovai és Flandin alatt is. A kor­mány meg fogja akadályozni az árak felveré­sét. Amikor a tőke majd visszatér Franciaor­szágba és a felhasználatlanul heverő összege­ket ismét forgalomba hozzák, a fellendülés végleges lesz. A miniszterelnök ezután újabb társadalmi és gazdasági intézkedések beveze­tését jelezte, de erélyesen tagadta, hogy a kor­mánynak más párt befogadásával való átszer­vezését tervezné. — Kérem a képviselőket, — fejezte be be­szédét, — gondolják meg, ha nem volna nép­arcvonal és az nem működne együtt az általá­nos munkásszövetséggel, eltűnne a köztársa­ság és a demokrácia, a parancsuralom venné át a hatalmat és ez megszüntetné a parlamen­­tarizmust. Az éjjeli ülésen Herriot közölte, hogy a képviselőháznak döntenie kell a napirend elfo­gadása felett A szavazás során a Blum-kor­­mánynak kétszer is bizalmat szavaztak. Az el­lenzék napirendi javaslatát a képviselőház el­vetette és 361 szamzattal 209 ellenében a kor­mány javaslatát fogadta el.­­ A szombat reggeli jobboldali francia la­pok szerint a kamarai vita a néparcvonal fe­gyelmének lazulását mutatta. Blum miniszter­­elnök feltűnően ideges volt Flandin beszéde alatt és később a jobboldaliak közbeszólásai kihozták sodrából. A jobboldali képviselők hangoztatják, hogy a Blum-kormány csak ad­dig marad uralmon, ameddig pénz van az ál­lamkasszában, vagy amíg külföldről pénzt tud szerezni. Flandin a kamara folyosóján kije­lentette, azt hiszi, hogy ez az idő nagyon rö­vid lesz és semmi esetre sem tarthat májuson túl. Általános az a vélemény, hogy a Blum­­kormány fel akarja oszlatni a képviselőházat és új választásokat akar kiírni. Blum már célzott is erre, amikor az egyik jobboldali köz­beszólónak azt válaszolta, hogy bármikor haj­landó a választók elé menni. — HUSZONNYOLC ÉVI SZOLGÁLAT UTÁN... Oradeai tudósítónk jelenti: Pénteken dél­előtt az oradeai városi tanács végzését kézbesíte­t­­ték ki Dénes Ignác dr.-nak, az oradeai járvány­kór­, a­ orvosának s ebben közölték vele, hogy állá­­sát id fölmentik. Dénes dr. több, mint huszonnyolc éven át teljesítette szolgálatát a legnagyobb vlcs­­mrzés mellett és most minden nyugdíj nélkül bo­csátották el. A házsongárdi temetőben végre megpihent a sokat szenvedett Gaál Piri (CLUJ, február 27.) Gaál Pirit, a Tárgymuresen néhány nappal ezelőtt öngyilkossá lett színésznőt tegnap délután öt órakor helyezték örök nyugalomra a házsongárdi családi sírboltban. A szomorú körülmé­nyek között, fiatalon elhunyt színésznőt a közönség osztatlan részvéte kísérte sírjába. Megjelentek a te­metésen a cluji magyar színtársulat művésznői és művészei s a frissen nantolt síron ott zöldélt a szo­morú véget ért színésznő volt kortársainak koszorúja. Gaál Piri a tárgymuresi állomáson lejátszódott dráma előtt a székelylakta városban kétizben kísérelt meg öngyilkosságot. Másfél héttel ezelőtt nagymeny­­nyiségű­ mérget vett be, de gyomormosással megmen­tették az életnek. A kábítószerrel átitatott szervezet­nek különben sem ártott nagyon a méreg... A második öngyilkossági kísérlet szerdán történt, néhány órával azelőtt, hogy Gaál Piri a vonat elé vetette magát. A színésznő egy autóbusz elé dobta magát, a hatal­mas társasgépkocsit azonban sikerült lefékezni, mielőtt baj történhetett volna. A harmadik kísérlet aztán „sikerült ... Az életunt, idegileg teljesen tönkrement színésznő, négy órával azután, hogy felszedték a vas­úti sínekről, kiszenvedett a kórházi ágyon. Bár a vo­nat mindkét lábát levágta, s tudta, hogy meg fog halni, ritka lelkierőről tett tanúságot. Egészen az utolsó pillanatokig öntudatánál volt, sőt beszélgetett is orvosaival. Kérte, hogy engedjék meghalni... Annak idején, amikor a sajnálatos öngyilkosságról beszámoltunk, megemlítettük, hogy a szerencsétlen színésznőnek incidense volt a Târgymuresen rendezett polgári bálon a M. S., a bál egyik főrendezője leírha­tatlan szavak kíséretében utasította ki a teremből. Utólag megállapították a való tényállást, amely sze­rint a bálon nem történt semmiféle kínos jelenet. Gaál Piri szerepelt a bál műsorán, amit egy vidéki színész rendezett. A színésznőnek nem fizették ki já­­randóságát s emiatt a főrendezőtől a kelleténél han­gosabban követelte pénzét. M. S. erre csak annyit mondott, hogy „tessék kimenni s ott kiabálni!" Ez a mondat semmi esetre sem érinthette annyira Gaál Pirit, mint azt előzetesen jelentették. — REMÉNYI DEZSŐNEK HÍVJÁK A RE­MÉNY­IK SÁNDOR NEVÉVEL SZÉLHÁMOS­­KODÓ IDEGENT. Tegnapi számunkban megír­­tuk, hogy egy rongyos külsejű, züllött és­­­szál­as ember szélhámoskodik a városban. Főként jobbmó­dú iparosokat keres fel Reményik Sándornak, a nagynevű transsylvániai magyar költőnek mondja magát s egy almanach kiadás ürügyével kisebb-na­­gyobb pénzösszegeket csalt ki áldozataitól. A soro­zatos eseteket lapunkban nyílt feljelentés formájá­ban adtuk tudtára a rendőrségnek, felhiva figyel­mét a süllői ember garázdálkodásaira. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy közelebbi adattal is szolgálhatunk. Timisoaráról, ahol a je­lek szerint jól ismerik a kérdéses szélhámost, kap­tuk ma a következő szövegű táviratot: „Remény'.A szélhámos azonos Reményi Rezső züllött, rovotmúl­­tu tmisoarai hirdetési ügynökkel." 2 .4 távirato­t dr. Páll György, a Magyar Párt bánáti tagozatá­nál, főtitkára küldte.

Next