Keleti Ujság, 1937. április (20. évfolyam, 74-98. szám)
1937-04-01 / 74. szám
2 . A terméssel őrültre felfürkészhetetlen... lényegét, az ember számára megfejthetetlen titkokat a semmiből vetíti ki és nem mondja nekik, honnan jönnek és hová mennek. A színjáték mindig új, a legszebb találmánya az élet maga, de hogy mi az élet tulajdonképen, az talán örökre titok is fog maradni. És mégis ő minden, érez, örvend, dacol, jajgat, kacag, szenved, míg fel nem őrli gyenge akaratos idegeit és a betegségeknek sorozatos láncolatát teremti meg saját magának: u. m. gyomor, bél, epe, vese, májbajokat, valamint emésztési zavarokból keletkező idegességet, álmatlanságot. A világhírű GASTRO D. egy, Amerikában felfedezett gyógynövény kivonatával készül és minthogy közvetlenül a központi és vegetatív idegrendszerre hat — amelyek legtöbb esetben közvetlen okai az emésztőszervi megbetegedéseknek — fent felsorolt betegségeknél azonnali enyhülést okoz és rövid kúra után a gyógyulást biztosítja. GASTRO D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelhető 130 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucuresti, Calea Victoriei 124. össze. Az Orjunától elkezdve a Maticáig minden szélsőséges egyesület újabb területi hódításokat tűzött ki célul. Az olaszellenes agitációnak a főfészke a Jadrancska straza (őrszem az Adrián), főprogrampontja az Adriai tenger visszahódítása volt. Ezt az intézményt a kormány évente hatszázezer dinárral támogatta. Mindez természetesen a múlté. Streza után és különösen a francia-barát Jestics bukásával, új élet kezdődött úgy a jugoszláv belpolitikában, mint a külpolitikában. Amikor az abesszin háború befejeződött, Jugoszlávia vette fel legelőször a legbelterjesebb kapcsolatokat a hódító Olaszországgal. A két ország politikai háborúságának tízesztendős története tanúbizonysága annak, hogy még oly szenvedélyes ellenmondások után is megbékülhet két nemzet, ha érdekei úgy kívánják. * Nem érdektelenek azok a feltételek sem, amelyek mellett Olaszország és Jugoszlávia egyezménye létrejött. Olaszország a következő engedményeket kapta Jugoszláviától: Az abessziniai hódítások elismerése. 2. Jugoszláviának részleges csatlakozása a római jegyzőkönyvet aláíró államok gazdasági programjához. 3. Az albán status quo elismerése. 4. Az olasz határok formai garantálása. 5. Semlegesség egy harmadik állammal való konfliktusa esetén. Jugoszlávia tehát elismeri az abessziniai hódítást, amelyet pedig csak akkor tehetett volna meg, ha ezt a Népszövetség is ratifikálja. Csatlakozása a római egyezmény gazdasági pontjaihoz jelenti részint a tekintetbevételt Ausztria és Magyarország külkereskedelmével kapcsolatosan, de jelenti kivitelének növelését is és ezt a célt szolgálja egy új gazdasági szervnek létesítése a két állam között. Az egyezménynek idevonatkozó külön jegyzőkönyvét nem ismerjük, de jelentőséges az is, hogy Olaszország megszüntet minden olyan intézményt a területén, amely Jugoszlávia ellen bujtogat és lehetővé teszi az emigráns kérdésnek likvidálását. Már most mit fog kapni Jugoszlávia Olaszországtól? 1. A délszláv nyelvek szabad használatát az iskolákban és az egyházi szertartásokban. 2. Minden jugoszláv kisebbségi könyvnek és folyóiratnak terjesztését és nyomtatását, amelynek nincs politikai jellege. 3. Olaszország nem segélyezi többé a Rómában székelő Ustaza horvát-szlovén irredenta szervezetet és eltávolítja az Olaszországba menekült jugoszláv állampolgárokat, illetve emigránsokat. 4. Jugoszlávia olyan gazdasági előnyöket kap, amelyekkel eddig nem rendelkezett. , Tudnunk kell, hogy Olaszországban körülbelül hatszázezer szlovén és horvát él, akiknek kollektív jogai fölszívódtak a totalitás kizáró légkörében. Az olaszországi horvát kisebbségek nem ismerték az anyanyelvű oktatást, jugoszláv nyelvű lapokat nem adhattak ki. Olaszország mindig azzal érvelt, hogy ő sohasem írta alá a kisebbségek nemzetközi védelmét, tehát nincs kötelezve a szerződés betartására. Ciano és Sztojadinovics tárgyalásai most ennek a kérdésnek lojális rendezésével fejeződtek be. Az új kisebbségi jogszerzők túlnyomó részben szlovének, akiknek vezetőit (Cluj, március 30.) Megrendítő öngyilkosság történt hétfőn délben Clujon. A Takarékpénztár és Hitelbank főtéri palotájának negyedik emeletéről levetette magát Grósz Ferencz cluji droglista 51 éves felesége. A szerencsétlen úriasszony azonnal meghalt. Grószné évek óta súlyos idegbajban szenvedett.Azért költözött be a család Petrosaniból Clujra pár hónappal ezelőtt, hogy Grószné idegbaját itt rendszeresen kezeltethessék. Grószné naponta feljárt dr. Porsche ideggyógyász rendelőjébe, kisérő nélkül azonban sohasem engedték ki a lakásból és hétfőn is férje akarta elkísérni. Grósznak azonban váratlanul dolga akadt a városban és a cselédleányt bízta meg, hogy feleségével menjen el az orvoshoz. Grószné azonban nem engedte, hogy a lány elkísérje és egyedül indult el. Előbb céltalanul ő döngött a városban, aztán bement a Hitelbank épületébe, mely szomszédos lakásukkan. A szolgálatos házfelügyelő látta bemenni Oroszaiét, de az úriasszony viselkedése nem tűnt fel neki, s azt hitte, hogy valamelyik ismerősét akarja meglátogatni. A hölgy csengetett a felvonó után és felvitette magát a negyedik emeletre. A liftesfiú sem talált viselkedésében semmi különöset, bár az asszony a felvonóban már ideges volt s a virágcsokrot, melyet a kezében szorongatott, szó nélkül a gyerek kezébe nyomta. Aztán sietve megindult a folyosón. A negyedik emelet egyik lakója látta Grósznét) amint ott állt a folyosón s a korláton áthajolva, a mélységbe bámult. Alig fordult be az ajtót, velőtrázó sikoltás visszhangzott végig a lépcsőházon s utána olyan hatalmas zuhanást hallott, hogy azt hitte, az egész felvonó leszakadt Rémülten rohant a lépcsőházba s akkor már ott tolongott a ház valamennyi lakója az összeroncsolt holttest mellett, lesz nelkessajpihenni". .. A házfelügyelő telefonált a rendőrségre s a szolgálatos Oanea kapitány szállt ki a helyszínre. A halott mellett heverő kézitáskában különféle apróságok: zsebkendő, tükör, fésű és egyebek között. Porsche dr. egyik receptjének hátlapjára írva megtalálták a pársoros búcsúlevelet: „Nagyon szerettem ezt a két embert: az uramat és a fiamat, — így szól a kuszakásos rövid búcsúlevél, — családomat. Ne haragudjanak, jobb lesz nekem pihenni “ A vizsgálat megállapította, hogy a halál pillanatok alatt következett be. A hatalmas zuhanás következtében a szerencsétlen asszony koponyája teljesen szétroncsolódott. Grósz Jakab tizenegy óra tájban érkezett haza. Amikor megtudta, hogy felesége egyedül ment az orvoshoz, rosszat sejtett s utána inmárcius 25-én a szerződés aláírása napján kibocsátottak a börtönökből. * Végül fönmarad a kérdés: hogyan fogadta Európa az új egyezményt és minő következményei lesznek? Az első megállapítás, hogy az egyezmény a legcsekélyebb mértékben sem érinti Jugoszláviának a kisantanttal való viszonyát. Valószínűtlen tehát az a feltevés, hogy Jugoszlávia, bármilyen formában „ki akarna ugrani"* a kisantantból A francia sajtó sem lát ellenséges lépést a szerződésben. A Havasügynökség szerint „Olaszország közeledése Jugoszlávia, illetőleg a kisantant felé, örvendetes következményekkel járhat Középeurópa békéjének a megteremtése felé". A magyar sajtó magatartása ismeretes, Magyarország és Jugoszlávia között különben is a békülékenységnek szálai szövődnek. A cseh sajtó is kedvezően fogadta az egyezményt és bár látszólagosan a Schuschnigg—Krofta-féle tengely másfele mutat, Benes köztársasági elnöknek dúlt. Az orvosnál közölték vele, hogy az aszszony aznap nem járt ott. Azután a városban lakó rokonokat járta végig, de feleségét sehol sem látták. Mikor visszafelé jövet a Piata Univeim, a Hitelbank palotája előtt elhaladt, feltűnt neki a ház előtt izgatottan várakozó embertömeg s a legközelebb állót megkérdezte, mi történt. Zokogó férfi a hollle* *! mellett — Egy asszony leugrott az emeletről — hangzott a válasz. Grósz már tudta, hol kell keresnie szerencsétlen feleségét. Berohant a kapun, félrelökte a bejárat előtt álló rendőröket és belépett a lépcsőházba. Egyetlen pillantást vetett csak a földön heverő halottra, mely körül már ott állott a hivatalos bizottság, aztán zokogva borult rá. — A feleségem, — ismételgette egybe, — a feleségem. A zokogó férfit a rendőrök és az időközben odaérkezett hozzátartozók és szomszédok, vezették el. Ha az ügyészség eltekint a holttest felboncolásától, ami valószínű, a tragikus véget ért úriasszonyt szerdán temetik. A temetésre Bucurestiben tartózkodó fia is hazaérkezik, akinek csak annyit táviratozott a család, hogy jöjjön azonnal, mert édesanyja súlyos beteg. Csak itthon fogja megtudni, hogy szerencsétlen édesanyja már nem beteg többé.. Leugrott a negyedik emeletről és szörnyetliést egy droguista idegbeteg felesége Egy receptra írt pár Bárban búcsúzott családjától . Mire a fór/ rosszat sejtve felesége keresésére indult, mér megtörtént a tragédia ÉLETYWÍTSÉG 1937. ÁPRILIS 1.XX. ÉVF. 74. SZÁM Egy odorheiui pénzügyi tisztviselő visszataszító botránya (Odorheiu, március 30.) Húsvét másodnapján kellemetlen és visszataszító botrány játszódott le Odorheiu nyílt uccáján, s a református kultúrház udvarán. Jurca pénzügyi hivatalnok ittas állapotban megtámadta az uccán Benkő József vendéglőst. Egy hatalmas kapukulccsal úgy fejbevágta, hogy a szerencsétlen ember megrepedt koponyával, vérző fejjel, eszméletlenül esett össze. Jurca ezután a református kulturház udvarára rontott be, ott először Metz István harangozót ütötte fejbe a kapukulccsal, majd a játszadozó kisfiúkra és lányokra vetette magát. Amikor pedig meglátta Vajda Ferenc református esperest, nekirontott és a kapukulccsal őt is arcul ütötte. Ekkorra már megjelent a rendőr is és a részegségtől félőrült embert be akarta kisérni a rendőrségre. Jurca azonban a rendőrrel is dulakodni kezdett. Csak nagy nehezen tudták megfékezni, szekérre tenni és a rendőrségre vinni. A hetvenéves, köztiszteletben álló esperes durva bántalmazása általános megbotránkozást keltett, kilátásba helyezett látogatása Belgrádban azt a cseh óhajt fejezi ki, hogy az új változásokba Csehszlovákiát is bevonják. Ami pedig a német magatartást illeti, emlékeztetnünk kell az olvasót az „Observer“-nek egyik márciusi számában megjelent cikkére. Az „Observer“ azt írja, hogy amikor Göring Rómában járt, Olaszország és Németország megállapodást kötöttek befolyási vonzási körük szétválasztására a Balkánon és Középeurópában. Olaszország Bulgáriát, Magyarországot, Ausztriát és Jugoszláviát tartotta fenn magának, Németországnak pedig átengedte Romániát és Csehszlovákiát. A tilzott német befolyásróldaló lemondást tehát megelőzte a március 25-iki egyezmény Hogy azután mi lesz a jövőben, a Róma—Berlin átló, mint gerinc mit akar majd magához tapasztani és hogy várjon ez az egyezmény siettetni fogja-e a dunai államok blokkjának megalakítását, mindezt előre megjósolni az európai meglepetések szüntelen korszakában — egyelőre lehetetlen.