Keleti Ujság, 1937. június (20. évfolyam, 123-145. szám)

1937-06-02 / 123. szám

r**' / egyetemi Könyvtár olvasóterme Szerda, 1937 Június 3. , szeged­i^d­nai , Ára if lej 0­ 0 V - r • -Twc* postai* plátitá in numer&r: No 24.256—1927. IE TlUjSUG « Előfizetési árait belföldön: Egész évre 800, félévre 400. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy YY rvvníVAIlf ion d­ahe Karon 1. Pop u. 5. szám. Telefon: 15-08. — Levélcím: évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 E V V UL l­VUl. í&a. SóAlu. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felein szerkesztő: Szász Endre. küld vissza és nem is őriz meg szerkesztőség. Alméria bombázásával felett a német kormány a „Deutschland” elleni spanyol támadásra Hétfőn 5 óra 30 perckor érkezett egy német páncélos és négy torpedóromboló Alméria elé és 5 óra 50 perckor kétszáz robbanó lövedék kilövése után távozott a megtorlásra kivezé­nyelt német hajóraj­­ Az olaszok is erélyes lépésre készülnek a „Barletta“ bombázása miatt Összehívták a be nem avatkozási bizottságot Közel egy éve folyik már a spanyol pol­gárháború, amely az első hónapokban csak­ugyan csak spanyol alattvalókat állított egy­mással szembe, lassanként azonban egy silány­lag kis területre korlátozott világháborúvá nőtte ki magát, mert a két kezdőfélnek haté­kony támogatói akadtak, egyrészt az olaszok­ban és németekben, másrészt az oroszokban. Szinte a csodával határos, hogy a világnézeti harcok két ellenpólusát képviselő külföldi ál­lamoknak a spanyol ügyekbe való tényleges beavatkozása mindmáig nem fajult el még­­,jobban s a három külföldi állam, amely nem­csak hadianyaggal, hanem önkéntesek cinje alatt Spanyolországba küldött sorkatonaság­gal is támogatta a maga védencét, a be nem­­avatkozási bizottságban elvi vitákat folyta­tott és folytat egymással. Ezt a látszólagos „békét”­ most egyszerre felborította az a saj­nálatos esemény, hogy köztársasági repülők bombákat dobtak az Ibiza sziget közelében horgonyzó „Deutschland44 nevű német hadi­hajóra. Ez a hadihajó a benema­tatkozási egyezmény értelmében a spanyol partok el­lenőrzése céljából tartózkodott a Földközi-ten­geren, német és semleges források szerint sem­miféle harcias szándéka nem volt, így igazán villámcsapásként hatott tényleg is, de képle­tesen is a spanyol repülők váratlan bombatá­madása. Szombaton történt a „Deutschland*4 elleni támadás, amely azonnal megölt huszonhá­rom tengerészt, nyolcvanhármat pedig megse­besített, de a világ nem sokáig latolgathatta, hogy a váratlan bombázásnak milyen követ­­k­ezményei lesznek, mert hétfőn hajnalban is német kormány máris foganatosította a sú­lyos eseményhez mért erélyes megtorló inté­­kedést. Húsz percen keresztül német hajóegy­ségek vették ágyutűz alá a Gibraltár melletti, köztársasági kézen lévő Alméria kikötőt s bár a Parti ütegek igyekeztek védekezni, nem tudták megakadályozni, hogy a megtorló el­járás emberben és anyagiakban óriási káro­kat ne okozzon Alméria város lakóinak. Alméria bombázása után a ném­et hajók visszavonultak, de ezzel még nincs elintézve a spanyol polgárháború megkezdése óta leg­súlyosabb és következményiekben szinte kiszá­míthatatlan konfliktus. Német kérésre össze­hívták a benem avatkozási bizottságot, egy­előre tehát a diplomácia vette át a fenyegető helyzet irányítását, remélhetőleg a békéltetés komoly kilátásával. Mert, ha nem sikerül az immár igazán általános háborút ígérő vi­szályt diplomáciai formák közé szorítani, be­­következhetik, amiről hónapok óta rettegve be­szélnek Európában, hogy a suba alatt segélyt (Berlin, május 31.) A német fővárosban szombaton késő éjjel futótűzként terjedt el a h­ír, hogy szombaton a Földközi tengeri Ibiza sziget közelében spanyol köztársasági repülő­gépek bombákat dobtak a „Deutschland“ né­met hadihajóra. A bombák eltalálták a „Deutschlandot*” és a legénység közül huszon­három ember meghalt és nyolcvanhárom megsebesült. Tizenkilenc sebesült állapota vál­ságos. A Hitler vezetése alatt tan­ácskt­ózó minisztertanács közleménye Hitler kancellár Münchenben, — ahova a mezőgazdasági kiállítás megnyitására érke­zett meg, — szerzett tudomást a „Deutschland*4 bombázásáról. Azonnal megbeszélést folyta­tott Neurath külügyminiszterrel és Boeder tengernaggyal, majd velük együtt Berlinbe utazott. Délután hat órakor a kancellár elnök­lete alatt a német kormány tagjai tanácskoz­tak és ezután a következő közleményt ad­ták ki: — Május 29-én a „Deutschland44 német hadihajó lehorgonyzott Ibiza kikötője előtt, mint a nemzetközi ellenőrzésben résztvevő hajóraj egyik egysége. Szombaton délután hat és hét óra­ között két spanyol köztársa­sági repülő jelent meg és a hajót, amelynek legénysége védtelenül pihent kabinjaiban, bombázni kezdte. Egyik bomba a személyzet társalgótermébe csapott le. Húsz matróz éle­tét vesztette, hetvenhárom megsebesült. (A későbbi jelentések szerint úgy a halottak, mint a sebesültek száma nagyobb­) A hajót nyújtó külső hatalmak között beáll a nyílt szakadás s vele együtt a második, a nyílt vi­lágháború- Berlinben egyébként hangoztat­ják, hogy a német kormány most is elkövet mindent, hogy a békét megőrizze a megelég­szik azzal, hogy Alméria­ bombázásával meg­mutatta: szuverenitásának megsértése esetén habozás nélkül él a megtorlás rendelkezésére álló fegyvereivel, amely a támadás után is utazásra és harcra alkalmas állapotban volt, Gibraltárba ment, hogy sebesültjeit partra tegye. A „Deutsch­­land“ nem lőtt rá a támadó repülőkre­ A közlemény ezután hangoztatja, hogy ez az újabb bűnös merénylet, arra kötelezi a német kormányt, hogy megfelelő intézkedé­seket tegyen és az esetet haladéktalanul a londoni be nem avatkozási bizottság tudomá­sára hozza. A valenciai kormány megoldolása (Valencia, május 31-) A valenciai kormány első jelentésében azt közölte, hogy az „Adud­ra! Scheer** nevű német páncélost érték a köz­­társasági repülők bombái és a spanyol repülők csak azután léptek működésbe, mikor a né­met hadihajó megtámadta őket. A német hajó spanyol vizeken tartózkodott, mondja a valen­ciai jelentés és nem tízmérföldnyire a parttól a be nem avatkozási egyezmény előírásainak megfelelően. Egyébként a német páncélos nem is tartózkodhatott hivatalos minőségben a szó­­banforgó helyen, mert a Földközi tengeri szi­getek mellet, francia hajók végzik az ellen­őrzést. Berlin „bolsevista légi kalózoknak”4 nevezi a támadó repülőket (Berlin, május 31.) Az egész német sajtó nagy felháborodással tárgyalja a „Deutsch­­land“ ellen intézett támadást és azt a spanyol vizeken ellenőrzést gyakorló hatalmuk jogai, megsértésének tekinti. A „Deutscher Dinenst­­korrespondenz4* felveti a kérdést, milyen te­ Szombaton történt a „Deutschland" elleni támadás

Next