Keleti Ujság, 1937. június (20. évfolyam, 123-145. szám)
1937-06-02 / 123. szám
r**' / egyetemi Könyvtár olvasóterme Szerda, 1937 Június 3. , szegedi^dnai , Ára if lej 0 0 V - r • -Twc* postai* plátitá in numer&r: No 24.256—1927. IE TlUjSUG « Előfizetési árait belföldön: Egész évre 800, félévre 400. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy YY rvvníVAIlf ion dahe Karon 1. Pop u. 5. szám. Telefon: 15-08. — Levélcím: évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 E V V UL lVUl. í&a. SóAlu. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felein szerkesztő: Szász Endre. küld vissza és nem is őriz meg szerkesztőség. Alméria bombázásával felett a német kormány a „Deutschland” elleni spanyol támadásra Hétfőn 5 óra 30 perckor érkezett egy német páncélos és négy torpedóromboló Alméria elé és 5 óra 50 perckor kétszáz robbanó lövedék kilövése után távozott a megtorlásra kivezényelt német hajóraj Az olaszok is erélyes lépésre készülnek a „Barletta“ bombázása miatt Összehívták a be nem avatkozási bizottságot Közel egy éve folyik már a spanyol polgárháború, amely az első hónapokban csakugyan csak spanyol alattvalókat állított egymással szembe, lassanként azonban egy silánylag kis területre korlátozott világháborúvá nőtte ki magát, mert a két kezdőfélnek hatékony támogatói akadtak, egyrészt az olaszokban és németekben, másrészt az oroszokban. Szinte a csodával határos, hogy a világnézeti harcok két ellenpólusát képviselő külföldi államoknak a spanyol ügyekbe való tényleges beavatkozása mindmáig nem fajult el még,jobban s a három külföldi állam, amely nemcsak hadianyaggal, hanem önkéntesek cinje alatt Spanyolországba küldött sorkatonasággal is támogatta a maga védencét, a be nemavatkozási bizottságban elvi vitákat folytatott és folytat egymással. Ezt a látszólagos „békét” most egyszerre felborította az a sajnálatos esemény, hogy köztársasági repülők bombákat dobtak az Ibiza sziget közelében horgonyzó „Deutschland44 nevű német hadihajóra. Ez a hadihajó a benematatkozási egyezmény értelmében a spanyol partok ellenőrzése céljából tartózkodott a Földközi-tengeren, német és semleges források szerint semmiféle harcias szándéka nem volt, így igazán villámcsapásként hatott tényleg is, de képletesen is a spanyol repülők váratlan bombatámadása. Szombaton történt a „Deutschland*4 elleni támadás, amely azonnal megölt huszonhárom tengerészt, nyolcvanhármat pedig megsebesített, de a világ nem sokáig latolgathatta, hogy a váratlan bombázásnak milyen következményei lesznek, mert hétfőn hajnalban is német kormány máris foganatosította a súlyos eseményhez mért erélyes megtorló intékedést. Húsz percen keresztül német hajóegységek vették ágyutűz alá a Gibraltár melletti, köztársasági kézen lévő Alméria kikötőt s bár a Parti ütegek igyekeztek védekezni, nem tudták megakadályozni, hogy a megtorló eljárás emberben és anyagiakban óriási károkat ne okozzon Alméria város lakóinak. Alméria bombázása után a német hajók visszavonultak, de ezzel még nincs elintézve a spanyol polgárháború megkezdése óta legsúlyosabb és következményiekben szinte kiszámíthatatlan konfliktus. Német kérésre összehívták a benem avatkozási bizottságot, egyelőre tehát a diplomácia vette át a fenyegető helyzet irányítását, remélhetőleg a békéltetés komoly kilátásával. Mert, ha nem sikerül az immár igazán általános háborút ígérő viszályt diplomáciai formák közé szorítani, bekövetkezhetik, amiről hónapok óta rettegve beszélnek Európában, hogy a suba alatt segélyt (Berlin, május 31.) A német fővárosban szombaton késő éjjel futótűzként terjedt el a hír, hogy szombaton a Földközi tengeri Ibiza sziget közelében spanyol köztársasági repülőgépek bombákat dobtak a „Deutschland“ német hadihajóra. A bombák eltalálták a „Deutschlandot*” és a legénység közül huszonhárom ember meghalt és nyolcvanhárom megsebesült. Tizenkilenc sebesült állapota válságos. A Hitler vezetése alatt tanácsktózó minisztertanács közleménye Hitler kancellár Münchenben, — ahova a mezőgazdasági kiállítás megnyitására érkezett meg, — szerzett tudomást a „Deutschland*4 bombázásáról. Azonnal megbeszélést folytatott Neurath külügyminiszterrel és Boeder tengernaggyal, majd velük együtt Berlinbe utazott. Délután hat órakor a kancellár elnöklete alatt a német kormány tagjai tanácskoztak és ezután a következő közleményt adták ki: — Május 29-én a „Deutschland44 német hadihajó lehorgonyzott Ibiza kikötője előtt, mint a nemzetközi ellenőrzésben résztvevő hajóraj egyik egysége. Szombaton délután hat és hét óra között két spanyol köztársasági repülő jelent meg és a hajót, amelynek legénysége védtelenül pihent kabinjaiban, bombázni kezdte. Egyik bomba a személyzet társalgótermébe csapott le. Húsz matróz életét vesztette, hetvenhárom megsebesült. (A későbbi jelentések szerint úgy a halottak, mint a sebesültek száma nagyobb) A hajót nyújtó külső hatalmak között beáll a nyílt szakadás s vele együtt a második, a nyílt világháború- Berlinben egyébként hangoztatják, hogy a német kormány most is elkövet mindent, hogy a békét megőrizze a megelégszik azzal, hogy Alméria bombázásával megmutatta: szuverenitásának megsértése esetén habozás nélkül él a megtorlás rendelkezésére álló fegyvereivel, amely a támadás után is utazásra és harcra alkalmas állapotban volt, Gibraltárba ment, hogy sebesültjeit partra tegye. A „Deutschland“ nem lőtt rá a támadó repülőkre A közlemény ezután hangoztatja, hogy ez az újabb bűnös merénylet, arra kötelezi a német kormányt, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen és az esetet haladéktalanul a londoni be nem avatkozási bizottság tudomására hozza. A valenciai kormány megoldolása (Valencia, május 31-) A valenciai kormány első jelentésében azt közölte, hogy az „Adudra! Scheer** nevű német páncélost érték a köztársasági repülők bombái és a spanyol repülők csak azután léptek működésbe, mikor a német hadihajó megtámadta őket. A német hajó spanyol vizeken tartózkodott, mondja a valenciai jelentés és nem tízmérföldnyire a parttól a be nem avatkozási egyezmény előírásainak megfelelően. Egyébként a német páncélos nem is tartózkodhatott hivatalos minőségben a szóbanforgó helyen, mert a Földközi tengeri szigetek mellet, francia hajók végzik az ellenőrzést. Berlin „bolsevista légi kalózoknak”4 nevezi a támadó repülőket (Berlin, május 31.) Az egész német sajtó nagy felháborodással tárgyalja a „Deutschland“ ellen intézett támadást és azt a spanyol vizeken ellenőrzést gyakorló hatalmuk jogai, megsértésének tekinti. A „Deutscher Dinenstkorrespondenz4* felveti a kérdést, milyen te Szombaton történt a „Deutschland" elleni támadás