Keleti Ujság, 1937. július (20. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
4 A katolikus mgnyyűlés harmadik napja • • Ötezer ember vett részt Brassóban a keddi tábori misén Az erdélyi magyar katolikus szellem gyönyörű megnyilatkozása volt a nagyszabású műsoros estély és a katolikus Népszövetség díszközgyűlése (Brassó-Brasov, június 29.) Hétfőn délután a Katolikus Népszövetség szociális szakosztálya tartotta meg közgyűlését. A gyűlés elnöke dr. Boga Alajos kanonok volt s első szónoka P. Domby József dr., aki „A kommunizmus áttöréséről a gazdasági életben“ címmel tartott előadást. A következő előadó Sulyok István dr., aki hosszú, mindvégig érdekes előadásában a kommunizmus gazdasági rendszeréről mondott bírálatot. Utána Balázs Béla ismertette a keresztény gazdasági társadalom szervezkedését, öt órakor a művelődési szakosztály tartott ülést Lestyán Endre pápai prelátus elnökletével. Az ülés első szónoka Bíró Venczel dr. volt, aki „A történelem és a keresztény kultúra“ címen tartott érdekes előadást. Utána Heszke Jéna főgimnáziumi tanár adott elő „Krisztus és az antikrisztus szerepe az irodalomban“ címen. Utána dr. Csiky János beszélt a kato-FM számként az énekkarok Nagy István vezénylésével a „Glória szálljon“ című közös kánont adták elő. Az énekesek egy része a színpadon, további dal kiscsoportok pedig a nézőtér első, illetőleg második emeletén helyezkedtek el s így különböző helyekről kapcsolódtak bele az énekbe. Az újszerű előadási móda fivnnvoltakra nagy hatást tett s a közös kánon osztatlan tetszést aratott. Bartók és Kodály szellemében Ezután Márton Áron kolozsvári kanonok-plébános költői lendületű ünnepi beszédben méltatta Bartók és Kodály munkásságát s a két nagy magyar- zeneszerzőről megemlítette, hogy új szint hoztak az elerőtlenedett nyugati zenébe A tartalmas és magas színvonalú beszédet a hallgatóság nagy tapssal fogadta. Ezután a kolozsvári Mariánum leánynevelő intói énekkara jelent meg a színpadon s Bárdos „Himuutz szent Cecíliához", majd Kodály „Lengyel László" című művét adta elő. A hibátlanul előadott énekszámok, melyeket Domokos Pál Péter vezényelt, nagy tetszést arattak. A Mariánum énekkara a következő számot a marosvásártrelti kar, gimnázium és tanítóképző énekkarával együtt adta elő. A két énekkar mély átérzéssel tolmácsolta Kodály „Angyalok, pásztorok" című művét. Szalay Mátyás sepsiszentgyörgyi plébános, az ismert papköltő, két nagyhatású versét olvasta fel, majd ismét a marosvásárhelyi rém, kat. gimnázium és tv.njtóképző énekkara szerepelt. A két énekkar Kodály „Jézus és a kufárok“ továbbá Kodály ,,Székely keserves" című szerzeményeit adta elő. Ezután az összes énekkerük a „Glóriát szálljon" című kánonhoz hasonlóan csoportokra osztottan adták elő Sarkady Erik vezényletével Bárdos „Szálljon a dal" c. művét. Szünet után az összes énekkarok Domokos Pálikus orvos szerepéről a keresztény kultúra szolgálatában, majd Albert Vilmos tanár ismertette a bolsevizmus terjedését a nép között. Hat órakor a tanügyi szakosztály ülésezett. Ezen a gyűlésen Vorbuchner Adolf és Fiedler István püspökök is részt vettek. Dr. György Lajos egyetemi tanár a katolikus tanítóság új útjairól beszélt, utána Márton Áron, a hitvallásos iskolák helyzetéről számolt be. Domokos Pál Péter, a közoktatásügyi szakosztály szervezkedéséről szólott és jelentette, hogy a szakosztálynak már több mint kétszázötven tagja van. Fiedler István püspök rövid beszédében kitartásra biztatta a katolikus tanítóságot, azután Vorbuchner Adolf dr. püspök berekesztette a közoktatási szakosztály gyűlését. Hétfőn este tíz órakor kezdődött meg a nagyszabású kulturünnepség az Astra mozgó termében. A magas színvonalú műsoros estélyről az alábbiakban számolunk be. Páter vezényletével a „Nyár" c. kánont énekelték, majd M. Lévay Honika, az országoshírű kolozsvári operaértestő Zsizsmann Rezső művészi zongorakis erőjével Verdi-, Wagner- és Heióay-dalokat adott elő Ugyancsak nagy sikerrel szerepelt a műsoros estélyen a lövétei jegyeskar Molnár vezénylésével, továbbá a Kovács Ignác vezényelte Zernesti községbeli vegyeskar, amely Bárdos „Három út"-ját szólaltatta meg Külön szint kölcsönzött a mindvégig lekötő estélynek az a tíz-tizenkét eredeti székely tánc, amelyet népviseletbe öltözött gyergyószentmiklósi gyermekek sejtettek. Az országos nagygyűlés harmadik napja Az országos katolikus nagygyűlés harmadik napja kedden reggel általános misézéssel folytatódott. A Cenk alatti város összes katolikus templomait megtöltötte a hívek ájtatos serege Délelőtt 11 órakor a hivők a katolikus gimnázium udvarára, ünnepélyes tábori misére gyűltek össze. A hatalmas udvaron mintegy ötezer ember gyűlt egybe s a tábori mise lefolyását hangszórók továbbítottak az óriási tömegnek, ugyancsak hangszórók közvetítették az udvarra a templomban felzendülő orgonaszót is. A tábori misét Fiedler megyéspüspök celebrálta, Márton Áron kanonok pedig ünnepi beszédet mondott. A Katolikus Népszövetség díszközgyűlése Fél tizenkettőkor az Astra helyiségében a Katolikus Népszövetség tartotta meg díszközgyűlését. Az egyházi és világi előkelőségek sorában ott láttuk Vorbuchner és Fiedler püspököket, Gyárfás Elemér dr. szenátort, az Egyházmegyei Tanács világi elnökét, Mircea Ioan alprefektust. Voicu Virgil főjegyzőt, Hodarnau brassói kát. esperest és más egyházi és világi kitűnőségeket. Gyárfás Elemér dr. elsősorban a hétfőn elküldött üdvözlőtáviratokra érkezett válaszokat olvasta fel, köztük Cassulo Andreas pápai követ és Majláth püspök táviratait. Ezután az országos katolikus nagygyűlés résztvevőinek nevében köszönetet mondott Brassó városának a vendéglátásért. Mircea alprefektus kijelentette, hogy a bolverizmus ellen folytatott küzdelemben a kormány vállvetve harcol az egyházakkal, majd a prefektus nevében üdvözölte a jelenlévőket. Voicu főjegyző a város üdvözletét tolmácsolta. Hodaman gor kát, esperes örömmel jelentette be, hogy Niculescu metropolita őt küldte ki az országos katolikus megmozdulásra, majd azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a bolsevizmus ellen az összes egyházaknak együttesen kell harcolniok. " „Mintha riadót fújnának**... A hallgatóság általános figyelme közepette Vorbuchner püspök emelkedett ezután szólásra: — Mintha riadót fújnának, olyan a hangulat — kezdte nagyhatású beszédét a püspök, — mert szellemi téren közeleg a veszély. Mozgósítani kell erőinket a védelem érdekében. A világosság és sötétség közötti évezredes harc fordulóponthoz érkezett. Erőszakkal, vérrel és támadással akarják megdönteni Isten országát! Azért jöttünk ide, hogy válaszoljunk és védekezzünk, de miként feleljünk és hogyan harcoljunk? A krisztusi szeretet legyen a fegyverünk. Szeretnünk kell azokat is, akik bántanak és keresztre feszítenek. Vorbuchner püspök beszéde során az oroszországi állapotokra is rátért. Kifejtette, hogy a szovjetben a hivők ezreit gyilkolták meg, de csak testüket tudták megölni, mert az eszme ma is él. A püspök azzal fejezte be beszédét, hogy az a harc, amelyre itt felkészültek, az az ország, egyház és társadalom harca. Végül Isten áldását kérte a megjelentekre. Gyárfás Elemér nagyhatású beszéde Felszólalt a Katolikus Népszövetség díszközgyűlésért Gyárfás Elemér dr. is. A szónok elsősorban a bolsevizmusnak hadat üzenő pápai körlevelet ismertette, amely az államot is a bolsevizmus elleni küzdelemre kötelezi. Kötelessége tehát az államnak, hogy küldettse teljesítésének érdekében minden egyháznak megfelelő szabadságot adjon. Csipak dr. csikszeredai kanonok azzal kezdte beszédét, hogy az egyház már sok támadást kivédett. A kommunizmus eredetileg gazdasági céllal indult, később azonban elferdült az irányvonala s az Istennek is hadat üzent. A „Divini redemptoris" minden vallásnak szól s azt mindenkinek el kellene fogadnia. Kém az a kommunista, — folytatta beszédét a szónok, — aki szegény, mert akkor mindnyájan kommunisták volnánk. A „Divini redemptoris" a proletárok érdekében tiltakozik a kommunizmus ellen. Más a Mars-elmélet és más a valóság. Madách sem álmodta volna A szónok ezután kitért arra, hogy mit művelt Sztálin Oroszországban és kijelentette, hogy Sztálin óta a szovjetben a félelem és a kényuralom ütött tanyát. Nem lehet milliókkal társadalomtudományi kísérleteket folytatni. Még Madách sem álmodta volna meg azokat a szörnyűségeket, amelyek most Oroszországban folynak. Csipak dr. ezután a munkásság helyzetéről beszélt s kijelentette, hogy a munkásoknak nem alamizsnát, hanem fizetést kell adni. A kommunizmus és a keretszínűsség között az a különbség, hogy a kommunizmus megfosztja javaitól azt, akinek van, a kereszténység viszont ad annak, akinek nincs. Ezután kifejtette, hogy a most meginduló harcban egyházi és világi embereknek közösen kell küzdeniük, mert lehetetlen az, hogy Erdély egymillió katolikusa közül csak huszonötezer legyen tagja a Népszövetségnek. Küzdeni! Ka, mé’ki! — fejezte be beszédét Csipak kanonok A magvas beszéd a népes hallgatóság köriben óriási tetszést aratott. A díszközgyűlést Fiedler püspök zirécsavai rekesztették be. Isten áldását kérte a közönségre, a kormányra és Őfelségére, majd a jelenlevők elénekelték a pápai himnuszt s ezzel az ünnepélyes díszközgyűlés véget ért. A díszközgyűlés napirendjén egyébként indítványok is szerepeltek volna. Gyárfás Elemér dr. azonban kijelesttette, hogy ezek az indítványok az intézőbzottság elé tartoznak. Nagyszabású műsoros estély HTrrwn Uwffi 1997. JÚLIUS 1.XX. ÉVF. US. SZÁM.