Keleti Ujság, 1938. december (21. évfolyam, 272-298. szám)
1938-12-25 / 293-294. szám
40 mma A balázsfal „Petőfi koponya” segéde Hogyan került Petőfi Sándor állítólagos koponyája a balázsfalvi gimnázium történelmi emlékei között A legendás osztrák orvos, aki megtalálta és lefejezte Petőfi holttestét. Egykori tudósok s kortársak vitája a Petőfi-koponya valódiságáról A tudomány mai eszközeivel sem lehetne megoldani az állítólagos Petőfi koponya titkát Kolozsvár, december 24. A balázsfalvi görög katolikus gimnázium múzeumában érdekes emléket őriznek már több mint fél évszázad óta. Üvegszekrényben vörös bársonypárnán egy emberi koponya pihen s a szekrényen ez a felírás olvasható: ALEXANDRU PETŐFI. Petőfi Sándor koponyája. Ma már kissé nehéz tisztázni, hogyan került ez a különös ereklye a balázsfalvi görög katolikus gimnázium történelmi emlékeinek gyűjteményébe. Már akkor is legendák és mendemondák bűvköre szövődött a balázsfalvai állítólagos Petőfi-koponya köré, amikor a „Petőfi Társaság“ majd négy évtizeddel ezelőtt megkísérelte a koponya eredetét tisztázni. Tosszú hónapokon át tartott a tudósok és kortársak vitája a balázsfalvi állítólagos Petőfi-koponya felett, mégsem sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a koponya valóban Petőfié volt-e, de az ellenkezőjét sem. A vita végül lezárult s az állítólagos Petőfi-koponya továbbra is ott maradt a balázsfalvi gimnázium múzeumában. MEGTALÁLJÁK PETŐFI HOLTTESTÉT A FEHÉREGYHÁZI SÍKON Már 1901-ben, amikor a Petőfi-társaság megkísérelte a koponyavalódiságát tisztázni, sem tudták megállapítani, hogy a koponya mikor jutott a balázsfalvi gimnázium birtokába. A feljegyzések szerint egy Fischer Lujza nevű hölgy ajándékozta az 1370-es években a balázsfalvi múzeumnak. Ez a Fischer Lujza unokája volt a gimnázium Reichenberg nevű egykori orvosának, akit az 1848-as forradalmi időkben katonai szolgálatra rendeltek be. Reichenberg részt vett az 1849 július 31-én lezajlott fehéregyházi csatában, így szól a koponya köré szövődött legenda — és a csata után a halottaktól borított véres küzdőtéren megtalálta Petőfi Sándor holttestét. A fehéregyházi síkon lezajlott ütközetben tönkreverték Bem tábornok seregét s a szabadságharc sorsa Erdély számára eldőlt, Reichenberg tudta ezt s felfedezéséről nem mert jelentést tenni. Lemetszette a halott költő fejét, hazacsempészte Balázsfalvára s megfelelő kikészítés után évekig kegyelettel őrizte. De azt, hogy a fehéregyházi csatából hazahozott koponya Petőfi Sándoré volt, még családtagjainak is csak találós ágyán árulta el. A koponya addig íróasztalán állott ezzel a felírással: ,aehéregyházán elesett fel elit magyar.“ A koponya ezután egyik fiához került, de ez is megőrizte a titkot s eredetét csak az egykori gimnázium, orvos unokája, Fischer Lujza hozta nyilvánosságra, amikor Balázsfalváról való elköltözése előtt a koponyát odaajándékozta az iskolának, AKI BOROSKUPÁNAK HASZNÁLTA PETŐFI ÁLLÍTÓLAGOS KOPONYÁJÁT Így szól az állítólagos Petőfi-koponya körül szövődött egyik legenda, míg a másik szerint Reichenberg, a szabadságharc leverése után Balázsfalvára került osztrák sebész — gyűlöletből fejezte le a fehéregyházi csatában elesett nagy magyar költőt. A véres fejet egy hátizsákban hurcolta magával heteken keresztül, míg végül alkalom adódott a kifőzésére. A koponyát később gyakran mutogatta ismerőseinek és mulatozás közben ivott belőle. Halála után elhövotke■ett az 1868. évi osztrák-magyar kiegyezés és fiai akkor már nem mertek a meggyalázott Petőf-koponyáról beszélni Csak akkor került ismét elő, amikor a család elköltözött Balázsfalváról s ekkor Reichenberg egyik unokája a koponyát odaajándékozta a gimnáziumnak. A gimnázium feljegyzéseiből azonban mindössze annyi tűnik ki, hogy az ajándékozót Fischer Lujzának kissák. EGYETLEN TÁMPONT: A RENDELLENES BAL SZEMFOG A balázsfalvi állítólagos Petőfi-koponya köré szövődött történetektől a múlt század utolsó évtizedeiiga állandóan hangos volt a sajtó a a Petőfi Hársasig végül 1901-ben úgy határozott, hogy megkísérli tisztázni a koponya eredetét. Flőbb Wlassics Gyula, akkori közoktatásügyi miniszterhez fordultak, hogy nyújtson segítséget a koponya szakszerű megvizsgálásához, mert vannak olyan jelek, amelyekből esetleg megállapíthatják a koponya valódiságát: a kortársak visszaemlékezése szerint ugyanis Petőfi Sándor bal szemfoga rendellenesen előreálló volt s ennek a nyoma a csontvázon is meg kell mutatkozzék. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter a Peldi-társaság kérésére ekkor táviratot intézett a balázsfalvi görög katolikus érsekhez, akinek fennhatósága alá a gimnázium iíykor tartozott és az érsek utasítására Domen D. Fiáva is, a gimnázium rajztanára több rajzot készített a koponyáról. A kánonvarasokat a Petőfi-társaság később eljuttatta Petőfi néhány kortársához s azokhoz a tudományos szaktekintélyekhez, akiket hivatottnak tartottak az állítólagos Petőfi-koponya valódiságának megállapítására, így bemutatták a rajzokat Jókai Mórnak is, valamint dr. Török Anrál és Semayer Vilibald egyetemi tanároknak. JÓKAI MÓR: „BATU KAN KOPONYÁJA IS LEHET" Itt fekszik előttünk az a szakadozott, sárguló lapkivágás, amely Jókai Mór válaszát közli* Nagy Miklósnak. Kedves Barátom■/ Az általad nekem megmutatott rangokra nézve elmondom őszinte, véleményemet. Ez a rajzban előttem levő koponya nem a Petőfié. Petőfi koponyája felül szélesedő volt, ez pedig keskenyedő; homloka magas volt, éré alacsony; az orrtól az ingcsontig az terez jóval hosszabb volt s a pofacsontok kiülök. Arcélban még jobban kitűnik az eltérés. Petőfi homloka erősen előre nyomult, ez adott arckifejezésének oly megható jelleget, az ábrán pedig a koponya hátranyomott. Minthogy a fogak teljesen hiányoznak a felső ingcsontból, azt az ismertető jelt, amiről megemlékeztem, a rendetlen fog-előreállást nem találhatom■ meg rajta, amiből a valószínűségre következtethettem volna. Minthogy az ábrák természeti nagyságban vannak megrajzolva, azt is határozottan állíthatom, hogy Petőfinek ennél nagyobb feje volt. Látva a koponya ábráját, azt hiszem, hogy ez valami rimetrium csontházából került egykori tulajdonosához, amilyenhez hasonlókat eleget láttam a kuriózumokat kedvelő ismerőseimnél, így Korin-czy Gábornál is egy hatalmas asztaldiszitő koponyát, amiről el kellett hinnünk, hogy az Bata káné volt. Ez a koponya is Batu káné lesz. Jókai Mór.. K&jETjUjStjS 1938. KARÁCSONY. — XXL ÉVF. 294. SZ. Azscsomi, vagyy magas homloka volt-e Petőfinek? így ír az egyik kortás és barát. Jókai véleményét azonban nem minden Petőfi kortárs vállalja. Lauda Gusztáv, az 1901-ben már nyolcvanharmadik évében járó író és újságíró, Petőfi egykori barátja, a következőket írja: Petőfit, midőn hírneve és dicsősége tetőpontján járt, nálam jobban alig ismerte valaki. Mikor még Szendrey Juliskának csak udvarlája volt, valahányszor Erdődön járt,mindig nálam volt szálláson. Jókai Mór úgy nyilatkozik, hogy Petőfinek triogas homloka volt. Én szerintem azonban a nagy költő inkább a kisebb és keskenyebb homlokú emberek közé sorozható. Amiről a koponya talán megismerhető volna, annak valódiságát bizonyíthatná a baloldali, kissé görbülten kihajló szemfog és a mellette levő jelentékenyen kisebb szemfog, amelyről Petőfi sokszor előttem tréfásan nyilatkozott, hogy ha a természet a két fogat barátságosai kiegyenlítette volna, a legtökéletesebb fogsorral dicsekedhetnék. TÖRÖK AURÉL DR.: „SEM MELLETTE, SEM ELLENE NINCS BIZONYÍTÉK." A kortársak nem tudtak megegyezni a Petőfi-koponya körüli vitában, de nem tudtak határozott véleményt mondani a tudósok sem- íme Török Aurél dr. egyetemi tanár nyilatkozatának néhány részlete: " Eddigelé a tudományos buvárlat még nem haladt annyira, hogy lehetséges volna egyedül a csontos koponya Mákjából és körrajzából az életben volt fejek alakját kétséget kizáróan megállapítani. Életben a fej csontvázát lágy képletek fedik, amelyeknek általános és viszonylagos fejlettsége adja meg az emberi fej olyan, egyedialakjellegét, amelyről az illetőt emlékezet után is felismerjük. Török Aurél dr. ezután azt fejtegeti, hogy a tudomány akkori állása szerint csak azt lehetett volna teljes bizonyossággal megállapítani, ha a koponya nem volt Petőfi Sándoré. Nehéz azonban tisztázni, hogy a koponya valóbanPetőfi Sándoré volt-e, mert még halotti maszk sem áll rendelkezsre a mérésekhez és összehasonlításokhoz. A festmények és rajzok pedig nem megbízhatóak. SCHILLER ELVESZETT KOPONYÁJA Török Aurél dr. ezután összehasonlításképpen emlékeztet a weimari Schiller-koponya történetére. Schiller Frigyest 1809 május 17-én éjjel temették el a weimari Szent Jakab kápolna sírboltjában. Tizenhét évvel később a sírbolt megtelt és 1826-ban a hatóság a sírbolt teljes kiürítését rendelte el, kimondva, hogy az ott talált csontokat közös sírban kell elföldelni Az akkori weimari polgármester, egy dr. Selmaire nevű orvos, aki Schillernek jó barátja volt, nem akarta, hogy a nagynémet költő csontjai is a közös sírba kerüljenek és Goethe társaságában titokban leszállott a sírboltba, hogy Schiller csontjait megkeressék. A csontvázat bizonyos jelek alapján fel is ismerték, de a koponya hiányzott. Goethe erre kiválasztott egyet a sírboltban heverő koponyák közül, amelyben a Schillerét vélte felismerni s ezzel a koponyával helyezték el később Schiller holttestét a weimari uralkodó-hercegi család mauzóleumában. A koponyát azonban néhány évvel később megvizsgálták , összehasonlították a ■Schillerről már életében készült halotti maszkkal és kiderült, hogy méretei nem egyeznek az eredetivel. Legjobb V^<BACSI\AL\