Keleti Ujság, 1939. április (22. évfolyam, 74-98. szám)

1939-04-01 / 74. szám

XXII. ÉVF. 74. SZÁM. —­­1939. ÁPRILIS 1. Kmrrik­osm 9 Európa két sorsdöntő kérdése . Az olasz-francia viszály és a német-lengyel feszültség Daladier francia miniszterelnök elmondotta világszerte nagy érdeklődéssel várt rádió­beszédét. — A demokratikus népek együttműködését szeretné megszervezni úgy a francia kormány, mint Anglia. — Angol tervek szerint támogatást ígérnének Romániának és Lengyelországnak s a két állam megnemtámadási szerződést kötne német támadás esetére A hétfőn Londonba, érte ező­szeU lengyel telü­lü­gyminiszter azonnal megkezdi tárgyalásait az angol kormánnyal A spanyol polgárháború befejezése után Európa politikájának két nagy kérdését a francia-olasz viszály megoldása és azoknak a tanácskozásoknak kimenetele, amelyeket An­glia kezdeményezett a további támadások me­gakadályozására. Mussolini és Daladier a leghatározottabban kinyilvánították országaik álláspontját- Olaszország bejelentette igé­nyeit, Franciaország hangoztatta, hogy hajlandó tárgyalni, de területének egyetlen da­rabkájáról és egyetlen jogáról sem mond le. A francia kormány mögött egységesen áll a francia és Mussolini mögött, ugyancsak egységesen áll az olasz nép és a világ feszülten figyeli, hogy mi lesz a mérkőzés sorsa. Daladier a demokratikus népek együttműködésére hivatkozott és ezt az együttműkö­dést akarja megszervezni és kiszélesíteni Anglia is. Ebben a tekintetben Beck lengyel kül­ügyminiszter londoni látogatása rendkívüli jelentőségű. Lengyelország nem hajlandó csat­lakozni olyan egyezményhez, amelyben a szovjet is részt vesz és így más megoldást kell keresnünk. Angol tervek szerint támogatást ígérnének Romániának és Lengyelországnak s a két állam megnemtámadási egyezményt kötne német támadás esetére. Részletes jelentéseink a következők: A francia miniszterelnök nagy beszéde Mit akar Franciaország? — Gyűlöli a háborút és azért reméli, hogy a béke megmenthető Szerdán este 10 órakor mondotta el Dala­dier francia miniszterelnök a francia rádióban világszerte nagy érdeklődéssel várt beszédét. Mussolini legutóbbi beszéde után Franciaor­szág álláspontja, a francia kormány válasza, döntő befolyással bír az események további menetére. — Abban a bizonyos tudatban szólok most a francia néphez, — kezdte beszédét a francia miniszterelnök — hogy az összes franciák egyetértenek velem. A békét akarjuk s meg akarjuk őrizni hazánk becsületét, méltóságát és szabadságát. — A mai helyzet rendkívül súlyos. Ha nem cselekszünk, úgy bűntársai leszünk az erőszaknak, ha pedig cselekszünk, úgy tevé­kenységünk lázas felfegyverkezésre vezet, és ez lehetetlenné tesz minden más tevékeny­séget.. . Határozottan ki kell jelentenünk, hogy mit akar Franciaország, milyen erőkkel ren­delkezik és mi az elhatározása. Franciaország a szabad emberek békéjét akarja, ereje erköl­csi és anyagi egységében rejlik és szilárdan elhatározza, hogy megvédi eszméit és jogait. — Franciaország soha sem volt egysége­sebb, határozottabb és erősebb, mint ma. Gyű­löli a háborút és ezért reméli, hogy a béke megmenthető, ha azonban háborúra kénysze­rítik s csak a háború lenne az egyetlen meg­oldás, úgy a legnagyobb lelkesedéssel indulna harcba szabadsága megvédésére. Daladier ezután megállapította, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben Franciaország­nak mindent meg kell tennie ereje növelésére. Hadereje nagyobb, mint bármikor, hadserege egységes, a birodalom megerősített , az or­szágnak erős barátai vannak. A parancsuralmi világszemlélet ellen Ezután a parancsuralmi világszemlélettel szállott szembe. — Ma az élet új meghatározását ajánlják az aggódó népeknek. Azt állítják, hogy a sza­badság szolgaságot jelent és a behódol­ás ön­kéntes csatlakozást­. Hangoztatják, hogy a ha­ladás az emberi értékek rombolása és dicső dolog reménytelenségben élni. A haza és az emberiség igazi szolgálata azonban azt jelen­ti, hogy az embereket neon szabad hiába fel­áldozni, nem szabad az erőszak és a gőg ural­ma alá hajtani senkit, hanem a haza védelme alatt szabad hitük és nkaratuk szerinti életet kell biztosítani, engedni kell, hogy az emberek lelkiismeretük parancsa szerint, gondolkozza­nak és belátásuk szerint cselekedjenek. — Soha sem járulhattunk hozzá ahhoz, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat az erő­szak döntse el. A nemzetek viszonyának alap­ja az igazság és a jog s csak akkor szabad erőszakhoz fordulni, ha ezek vannak veszede­lemben. — A békés és erős Franciaország nyuga­lommal néz a jövő elé, nyugalommal fogadja a hangos követeléseket, t­udva, hogy az erő­szakot meg tudja fékezni és a tárgyalások neki adnak majd igazat. „Franciaország egyetlen darabot sem ad át a birodalom földjéből" Ezután az 1935. évi január 7.-i olasz— francia egyezményről beszélt. Ebben Olaszor­szág határait biztosították, Afrikában terüle­teket kapott. Olaszország kötelezte magát a tuniszi olaszokra vonatkozó intézkedések fo­kozatos módosítására. Az egyezmény soha sem volt vitás, azt azonban Olaszország 1938. december 17-én felmondta. Most Mussolini be­széde, az olasz igények bejelentése után a de­cember 17.-i jegyzéket és a francia választ nyilvánosságra hozzák. Az olasz jegyzék nem tartalmazza a követelések pontos körülírását, csak azt az állítást, hogy Abesszínia meghó­dítása és az olasz birodalom létesítése új jo­gokat adott Olaszországnak. Ilyen alapon az egyik követelés teljesítése után mások jöhet­nének. Franciaország kész végrehajtani az 1935■ évi egyezményt, nem zárkózik el javas­latok megvizsgálásától, a legjobb bánásmód­ban részesíti a tuniszi olaszokat, de egyetlen darabot sem ad át a birodalom, földjéből és egyetlen jogáról sem mond le. Az afrikai francia gyarmatok és a protektorátusi terü­letek Franciaország elidegeníthetetlen szerves részei. A német politika bírálata — Németország irányában Franciaország a megegyezés álláspontján van, — folytatta Daladier — amint azt a francia—német közös nyilatkozat is mutatja. A nemrégiben befeje­zéshez közeledő kereskedelmi tárgyalásokat a csehszlovák események szakították félbe. Né­metország előbb a népek önrendelkezési jogát követelte, majd természetes, követelésekről be­szélt, ma az élettér dogmájával jön, ez pedig határtalan hódítási vágyat jelent. Az erőszak ellen — Fölszólítjuk a békeszerető országokat, — mondta emelt hangon Daladier — hogy álljanak mellénk és egyértelműen emeljük fel szavunkat az erőszak ellen. Tudom, hogy ezek a Franciaország helyzetét meghatározó sza­vak visszhangra találnak úgy Európában, mint a Csatornán és, az Atlanti óceánon túl is. A francia—angol együttműködés teljes, mivel mindkét állam ugyanazokat a célokat, ugyanazon eszközökkel követi. Remélem, hogy minden helyesen ítélő ember számot vet állás­pontunkkal s belátja, hogy nincs szó fenyege­tésről és nem akarjuk senki megalázását. — Franciaország minden erejét a béka szolgálatába állítja s jogai és ereje tudatában soha sem távolodik el szabadon választott sor­sától, — fejezte be beszédét a francia minisz­terelnök- Franciaország nem kezdeményezi a tárgyalásokat Olaszországgal Áthidaló megoldást korosnak Páriban nem tartják valószínűnek, hogy francia részről kezdeményezés történjen az Olasz­országgal való tárgyalásokra. A ..Petit Párisient lehetetlennek tartja, hogy a francia kormány tegye meg az első lépést. A londoni „Times" úgy véli a kérdést áthidalhatónak, hogy a két kor­­m­ány között induljanak meg titkos megbeszélések, hogy így ne tehessen tudni melyik a kezde­ményező fél, így talán sikerül tárgyalási alapot találni. Konverziós hirdetmények, mérlegek, közgyűlési meghívók, árverési hirdetmények és bármilyen hivatalos és magán­hirdetmények terminusravaló MONITORUL OI­ICAL. megjelentetését vállaljuk a CORESPONDEI­IA ECONOMICA, BULETINUL BANCAR, BULETÍNUL JUSTIJIEI hivatalos lapokban, vagy bármely b­uc a­re­st­­ lapban. Kívánatra személyesen felkeressük! RUDOLF NOSSÉ S. A. CLUJI FIÓKJA CALEA MARECHAL FOCH 4. — TE­L­E­FON: .14-11.

Next