Keleti Ujság, 1939. április (22. évfolyam, 74-98. szám)
1939-04-01 / 74. szám
XXII. ÉVF. 74. SZÁM. —1939. ÁPRILIS 1. Kmrrikosm 9 Európa két sorsdöntő kérdése . Az olasz-francia viszály és a német-lengyel feszültség Daladier francia miniszterelnök elmondotta világszerte nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédét. — A demokratikus népek együttműködését szeretné megszervezni úgy a francia kormány, mint Anglia. — Angol tervek szerint támogatást ígérnének Romániának és Lengyelországnak s a két állam megnemtámadási szerződést kötne német támadás esetére A hétfőn Londonba, érte ezőszeU lengyel telülügyminiszter azonnal megkezdi tárgyalásait az angol kormánnyal A spanyol polgárháború befejezése után Európa politikájának két nagy kérdését a francia-olasz viszály megoldása és azoknak a tanácskozásoknak kimenetele, amelyeket Anglia kezdeményezett a további támadások megakadályozására. Mussolini és Daladier a leghatározottabban kinyilvánították országaik álláspontját- Olaszország bejelentette igényeit, Franciaország hangoztatta, hogy hajlandó tárgyalni, de területének egyetlen darabkájáról és egyetlen jogáról sem mond le. A francia kormány mögött egységesen áll a francia és Mussolini mögött, ugyancsak egységesen áll az olasz nép és a világ feszülten figyeli, hogy mi lesz a mérkőzés sorsa. Daladier a demokratikus népek együttműködésére hivatkozott és ezt az együttműködést akarja megszervezni és kiszélesíteni Anglia is. Ebben a tekintetben Beck lengyel külügyminiszter londoni látogatása rendkívüli jelentőségű. Lengyelország nem hajlandó csatlakozni olyan egyezményhez, amelyben a szovjet is részt vesz és így más megoldást kell keresnünk. Angol tervek szerint támogatást ígérnének Romániának és Lengyelországnak s a két állam megnemtámadási egyezményt kötne német támadás esetére. Részletes jelentéseink a következők: A francia miniszterelnök nagy beszéde Mit akar Franciaország? — Gyűlöli a háborút és azért reméli, hogy a béke megmenthető Szerdán este 10 órakor mondotta el Daladier francia miniszterelnök a francia rádióban világszerte nagy érdeklődéssel várt beszédét. Mussolini legutóbbi beszéde után Franciaország álláspontja, a francia kormány válasza, döntő befolyással bír az események további menetére. — Abban a bizonyos tudatban szólok most a francia néphez, — kezdte beszédét a francia miniszterelnök — hogy az összes franciák egyetértenek velem. A békét akarjuk s meg akarjuk őrizni hazánk becsületét, méltóságát és szabadságát. — A mai helyzet rendkívül súlyos. Ha nem cselekszünk, úgy bűntársai leszünk az erőszaknak, ha pedig cselekszünk, úgy tevékenységünk lázas felfegyverkezésre vezet, és ez lehetetlenné tesz minden más tevékenységet.. . Határozottan ki kell jelentenünk, hogy mit akar Franciaország, milyen erőkkel rendelkezik és mi az elhatározása. Franciaország a szabad emberek békéjét akarja, ereje erkölcsi és anyagi egységében rejlik és szilárdan elhatározza, hogy megvédi eszméit és jogait. — Franciaország soha sem volt egységesebb, határozottabb és erősebb, mint ma. Gyűlöli a háborút és ezért reméli, hogy a béke megmenthető, ha azonban háborúra kényszerítik s csak a háború lenne az egyetlen megoldás, úgy a legnagyobb lelkesedéssel indulna harcba szabadsága megvédésére. Daladier ezután megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Franciaországnak mindent meg kell tennie ereje növelésére. Hadereje nagyobb, mint bármikor, hadserege egységes, a birodalom megerősített , az országnak erős barátai vannak. A parancsuralmi világszemlélet ellen Ezután a parancsuralmi világszemlélettel szállott szembe. — Ma az élet új meghatározását ajánlják az aggódó népeknek. Azt állítják, hogy a szabadság szolgaságot jelent és a behódolás önkéntes csatlakozást. Hangoztatják, hogy a haladás az emberi értékek rombolása és dicső dolog reménytelenségben élni. A haza és az emberiség igazi szolgálata azonban azt jelenti, hogy az embereket neon szabad hiába feláldozni, nem szabad az erőszak és a gőg uralma alá hajtani senkit, hanem a haza védelme alatt szabad hitük és nkaratuk szerinti életet kell biztosítani, engedni kell, hogy az emberek lelkiismeretük parancsa szerint, gondolkozzanak és belátásuk szerint cselekedjenek. — Soha sem járulhattunk hozzá ahhoz, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat az erőszak döntse el. A nemzetek viszonyának alapja az igazság és a jog s csak akkor szabad erőszakhoz fordulni, ha ezek vannak veszedelemben. — A békés és erős Franciaország nyugalommal néz a jövő elé, nyugalommal fogadja a hangos követeléseket, tudva, hogy az erőszakot meg tudja fékezni és a tárgyalások neki adnak majd igazat. „Franciaország egyetlen darabot sem ad át a birodalom földjéből" Ezután az 1935. évi január 7.-i olasz— francia egyezményről beszélt. Ebben Olaszország határait biztosították, Afrikában területeket kapott. Olaszország kötelezte magát a tuniszi olaszokra vonatkozó intézkedések fokozatos módosítására. Az egyezmény soha sem volt vitás, azt azonban Olaszország 1938. december 17-én felmondta. Most Mussolini beszéde, az olasz igények bejelentése után a december 17.-i jegyzéket és a francia választ nyilvánosságra hozzák. Az olasz jegyzék nem tartalmazza a követelések pontos körülírását, csak azt az állítást, hogy Abesszínia meghódítása és az olasz birodalom létesítése új jogokat adott Olaszországnak. Ilyen alapon az egyik követelés teljesítése után mások jöhetnének. Franciaország kész végrehajtani az 1935■ évi egyezményt, nem zárkózik el javaslatok megvizsgálásától, a legjobb bánásmódban részesíti a tuniszi olaszokat, de egyetlen darabot sem ad át a birodalom, földjéből és egyetlen jogáról sem mond le. Az afrikai francia gyarmatok és a protektorátusi területek Franciaország elidegeníthetetlen szerves részei. A német politika bírálata — Németország irányában Franciaország a megegyezés álláspontján van, — folytatta Daladier — amint azt a francia—német közös nyilatkozat is mutatja. A nemrégiben befejezéshez közeledő kereskedelmi tárgyalásokat a csehszlovák események szakították félbe. Németország előbb a népek önrendelkezési jogát követelte, majd természetes, követelésekről beszélt, ma az élettér dogmájával jön, ez pedig határtalan hódítási vágyat jelent. Az erőszak ellen — Fölszólítjuk a békeszerető országokat, — mondta emelt hangon Daladier — hogy álljanak mellénk és egyértelműen emeljük fel szavunkat az erőszak ellen. Tudom, hogy ezek a Franciaország helyzetét meghatározó szavak visszhangra találnak úgy Európában, mint a Csatornán és, az Atlanti óceánon túl is. A francia—angol együttműködés teljes, mivel mindkét állam ugyanazokat a célokat, ugyanazon eszközökkel követi. Remélem, hogy minden helyesen ítélő ember számot vet álláspontunkkal s belátja, hogy nincs szó fenyegetésről és nem akarjuk senki megalázását. — Franciaország minden erejét a béka szolgálatába állítja s jogai és ereje tudatában soha sem távolodik el szabadon választott sorsától, — fejezte be beszédét a francia miniszterelnök- Franciaország nem kezdeményezi a tárgyalásokat Olaszországgal Áthidaló megoldást korosnak Páriban nem tartják valószínűnek, hogy francia részről kezdeményezés történjen az Olaszországgal való tárgyalásokra. A ..Petit Párisient lehetetlennek tartja, hogy a francia kormány tegye meg az első lépést. A londoni „Times" úgy véli a kérdést áthidalhatónak, hogy a két kormány között induljanak meg titkos megbeszélések, hogy így ne tehessen tudni melyik a kezdeményező fél, így talán sikerül tárgyalási alapot találni. Konverziós hirdetmények, mérlegek, közgyűlési meghívók, árverési hirdetmények és bármilyen hivatalos és magánhirdetmények terminusravaló MONITORUL OIICAL. megjelentetését vállaljuk a CORESPONDEIIA ECONOMICA, BULETINUL BANCAR, BULETÍNUL JUSTIJIEI hivatalos lapokban, vagy bármely buc arest lapban. Kívánatra személyesen felkeressük! RUDOLF NOSSÉ S. A. CLUJI FIÓKJA CALEA MARECHAL FOCH 4. — TELEFON: .14-11.