Keleti Ujság, 1939. május (22. évfolyam, 99-120. szám)

1939-05-01 / 99. szám

2 A lengyel sajtó részletesen foglalkozik Hit­ler kancellár beszédével. A „Gazeta Polska“ a a német részről a lengyel kormányhoz intézett javaslatokkal kapcsolatban azt írja, hogy az ilyen kísérleteket minden lengyel a leghatározot­tabban visszautasítja. A lengyel közvélemény egyébképen nem is ismerte teljes egészében a német ajánlatot. Lengyelországgal szemben az ilyen presszió sikertelen marad. Ha valaki szóba akar állani Lengyelország­gal, le kell mondania minden erőszakos kí­sér­letről. Lengyelország, mint minden olyan állam, amely becsüli önmagát, megfe­lelő választ fog adni az egyoldalú szabályo­zásra irányuló ksérletekre. A német sajtót ig a­­le­g­nagyobb mértékben foglalkoztatja a német—lengyel kapcsolatok ügye. A „Hamburger Fremdenblatt" rendkívül külö­nösnek tartja azt a hatást, amit Hitler kancellár beszéde Varsóban kiváltott. A jövő fogja kimon­dani a véleményt azoknak a lengyel köröknek belátása fölött, akik már most­ azt hangoztatják, hogy Lengyelország nem akar javaslatot tenni Németországnak, vagy más szóval visszautasítják azt a kezet, amelyet a kancellár még feléjük­ nyúj­­tott. A kancellár az egész világ tudomására hozta a Lengyelországnak tett rendkívül­­mérsékelt ja­vaslatokat. A történelem nem, szokott mindig ilyen kedve­ző helyzeteket nyújtani. Az egy nap tett aján­latok nem ismétlődnek meg. Hitler kancelláron kívül melyik német állam­férfi merte volna a német népnek azt javasolni, hogy keleti határán az általános béke érdekében olyan megoldást fogadjon el, amely jelentékeny mértékben korlátozza a német jogokat és érde­keket. " ■­A válaszadás most Lengyelországon van. Lengyelország elmulasztotta az első alkalmat a­rra, hogy a birodalommal való kapcsolatai vég­leges megoldáshoz eljusson és helyesebbnek látta, hogy egy németellenes csoport tagjává legyen. A "Berliner Lokalanzeiger" azzal­ vádolja Lengyelországot, hogy elárulta a német —lengyel szerződést. A helyzet az őszinteség hiánya miatt már akkor elmérgesedett, amikor Lengyelország a Németor­szággal kötött megnemtámadási szerződés elle­nére Angliá­hoz fordult, noha a német szerződés nagyobb biztonságot nyújtott, neki.­­ A cikk azzal fejeződik be, hogy Beck lengyel külügyminiszter úgy látszik, n­em riad vissza attól, hogy Benes nyomába lépjen. Az „Essener National­ Zeitung" úgy­­látja, hogy Lengyelországot vezetői megmenthetik, ha végre belátják, hogy bizonyos cselekedetek Hitler kan­­cellárnál csaknem, matematikai pontosságú hatást váltanak ki. Félhivatalos olasz vélemény Az olasz félhivatalos véleményt a kancel­lár beszédével kapcsolatban a Stefani távirati iroda diplomáciai szerkesztője szögezi le. Hitler kancellár — szól a Stefani közlemé­nye­­ pontosan megállapította, számos olyan állam tényleges magatartását, amelyekért Roosevelt elnök biztosítékot­ kért Németor­szágtól. A legtöbb ilyen állam Hitler kancel­lár kérdésére azt válaszolta, hogy nem érzi magát fenyegetettenek és nem sugalmazta, sem nem helyeselte Roosevelt közbelépését. Az amerikai kezdeményezést tehát nem lehet egy élőnek minősíteni, mint ahogyan az első pillanattól kezdve látszott, azaz a nemzet­közi kapcsolatok ij zavaró elemének, de komolyan megvizsgálja a német birodalom­mal való kapcsolatai rendezésének lehetőségét. A „Folska Zbrojna a lengyel hadsereg lapja így ír. A lengyel politika elvben kész arról, hogy felvegye a tárgyalásokat a német—lengyel kapcsolatok békés szabályozására azzal a felté­tellel, hogy azok fenyegetésmentes légkörben induljanak meg. Lengyelországnak a danzigi kérdésben elfoglalt magatartását már előre meg­­határozza az a tény, hogy ez a város a Visztula torkolatánál fekszik, a Visztula pedig lengyel folyó. Egyébként a lengyel lap szerint Németország a saját helyzetét nehezítette, amikor felbontotta a német—lengyel szer­ződést. Ezzel szemben Hitler kancellár olyan javas­latokat tett, melyek nagy értékét lehetetlen nem elismerni. Késznek nyilatkozott arra, hogy az amerikai üzenetben említett minden egyes államnak, ha azok óhajtják és Németor­szágtól kérik, megadja az Egyesült Államok elnökétől kívánt biztosítékot a teljes kölcsö­nösség alapján. A ,,Messagero“ című­ olasz lap azt írja, hogy a kancellár beszéde erőteljes hozzájáru­lás az igazságon alapuló béke művéhez. Eré­lyes és mégis mérsékelt beszéd és nem zárja ki az észszerű megegyezést. Nyitva hagyja az összes utakat a megértés felé. Ha Nagybritannia módosítja Németország­­gal szembeni magatartását, nem lesz nehéz a most megszüntetett tengerészeti egyez­ménynél világosabb és határozottabb meg­egyezést létrehozni. Lengyelország nagy hibát követne el, ha el­­szalasztaná az alkalmat és nem venné komo­lyan azokat a javaslatokat, melyeket a kan­cellár most nyilvánosságra hozott. A francia lapok közül a ,,Petit Parisien” azt emeli ki, hogy Hitler kancellár milyen különböző módon bánik az egyes államokkal. Éles ellensé­geskedés Anglia és Lengyelország irányában, kiszámított szelídség Franciaország felé. A be­szédnek kétségtelenül egyik célja az volt, hogy szétszakítsa Pázis, London és Varsó egyetérté­sét. „A történelem nem szokott mindig ilyen kedvező helyzeteket nyújtani" KeiSTIUSSHG 1939. MÁJUS 1. — XXII. ÉVF. 99. SZÁM. Egy érdekes levél. . ”Ezon tisztelt gyógyszerész úr! Iiremmel értesítem, hogy a feleségem kigyógyult a Gastro-D. orvosságtól és nagyon szépen kö­szönöm a szerkesztőségnek, hogy ajánlotta ezt a gyógyszert. Most­ szíveskedjenek 4 üveg­gel küldeni utánvéttel az alanti címre, eze­ket az öcsém számára rendelem. Tisztelettel Oláh Danila Cioci (Csókfalva), u. p. Gindari." A Gastro-D. gyomor-, epe-, vese-, máj- és bélbetegségek eseteiben kitűnő hatással van. Orvosok is­jánlják. Gastro-D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét­ mellett Császár E. gyógyszertárá­ban Bucuresti, Calea Victoriei 124. Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövet­ségének évi közgyűlése (Kolozsvár, április 29.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi közgyűlését április hó 28-án a Gaz­dasági és Hitelszövetkezetek Központja. A közgyű­lésre országrészünk minden vidékéről nagy számban jöttek el a szövetkezetek képviselői. A közgyűlést, me­lyet a központ hivatalos helyiségében tartották meg, gróf Bélai Kálmán elnök nyitotta meg. A központ vezetősége részéről megjelentek dr. Gyárfás Elemér, gróf Saller István, dr. Mikó László és Zoltáni Pál választott igazgatósági tagok, valamint Th­ea Zaharia és Zeicu Ioan kinevezett igazgatósági tagok, Gadó Jenő, Gyarortathi Árpád és Vári Domokos felügyelő­bizottsági tagok, dr. gróf Bethlen László vezérigaz­gatói, dr. Ferencz József igazgató és Elekes Béla al­igazgató. Az igazgatósági jelentés letárgyalása után Balek József, a radnótfáji tejszövetkezet kiküldöttje emel­kedett szólásra és a szövetkezetek, háláját fejezte ki dr. gróf Bethlen László vezérigazgató és az igazgatóság tevékenységéért, hogy különösen az elmúlt év nehéz­ségei közepette oly eredményesen irányították a köz­pont kötelékébe tartozó szövetkezetek életét. Indítvá­nyozta, hogy gróf Bethlen László vezérigazgatónak, valamint az igazgatóságnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon a közgyűlés. Bakk József indítványát álta­lános lelkesedéssel elfogadta a közgyűlés, majd Beth­len László gróf megköszönve az iránta és az igazgató­ság iránt megnyilvánuló bizalmat, ismertette a jövő év munkatervét. A központ korábbi tervei szerint ez évben megépítésre került volna a harmadik szövetke­zeti tejfeldolgozó telep, ezt a tervet azonban a rend­kívüli gazdasági helyzetre való tekintettel ez évben nem­ viszik keresztül, hanem ehelyett a marosvásárhe­lyi telepet fogják kibővíteni, amit különösen a maros­­megyei­­tejszövetkezetek rohamos fejlődése tesz szük­ségessé. Rámutatott a vezérigazgató a hitelellátás mai nehézségeire, ismertette a központnak a múlt év során beindított takarékbetétgyűjtési és új üzletrész­jegyzési akcióját. Ennek során kiemelte a szövetkeze­tek megértő áldozatkészségét, hogy szinte maradék­talanul siettek az új központi üzletrészjegyzésben részt venni. Köszönetét tolmácsolta egyben a szövet­kezeteknek azért a megértő magatartásáért, hogy a központra háruló adminisztratív költségek viselését egyöntetűen vállalták. A központnak sikerült a folyó évi visszleszámítolási hitelkeretét újabb jelentős ösz­­szeggel felemelni. Bejelentette végül, hogy a központ a múlt évben ingatlant vásárolt egy központi székház felépítésének céljából, a székházépítést azonban a rendkívüli gazdasági viszonyokra való­­tekintettel, szin­tén elhalasztotta az igazgatóság. Az új alapszabályok kapcsán az igazgatóság a szövetkezetekkel való szoro­sabb együttműködés megvalósítás érdekében propa­ganda bizottságot szervezett. Kéri a közgyűlést, hogy a propaganda bizottság tagjait úgy válasszák, hogy abban minden megye képviseletet nyerjen. A propa­ganda bizottság tagjai a következők lettek: Imreh Zsigmond, Dávid Sándor, Pálffi György, dr. Kaján Ferenc, László János, Magasó Árpád, Páll Dénes, Pol­gár Gyula, dr. P. Tréfán Timótheusz, Becsky István, Tőkés József és Dósa Árpád. A szövetkezeti propagandával kapcsolatban szá­mos hozzászólás hangzott el. Kővári Jakab, a kénosi tej­szövetkezet képviselője a vidéki szövetkezeti érte­kezletek rendezésének a kérdésével foglalkozott, Grutz Farkas, a nyárádszentbenedeki szövetkezet kiküldöttje a szövetkezeti propaganda kimélyítését kívánja. Gadó Jenő kéri az igazgatóságot, hogy a téli gazdasági tan­folyamokon szövetkezeti tárgyú előadásokat is tartsa­nak. Dr. P. Tréfán Timótheusz mély gondolatokkal telitett hozzászólásában a propaganda erejét fejte­gette. Kocsis János a szövetkezeti vezetők új nemzedé­kének a kiképzésére kétéves szövetkezeti tanfolyam létesítését hozta javaslatba, vagy a szövetkezeti pá­lyára törekvőknek az állami szövetkezeti iskolákba való irányítását. Dr. Mikó László, Balogh József, Fári Domokos és Zoltáni Pál hozzászólásai után gróf Beth­len László vezérigazgató rámutatott arra, hogy a központ a propaganda terén, mint a múltban, úgy a jövőben is a szövetkezeti tagok belső útján való neve­lésére fekteti a fősúlyt és kerül minden hangos hír­verést. A legjobb propaganda a tárgyi eredményéül felmutatása s ezt az eddigi munkával sikerült is el­érni. A Népközösségi szervezetben a szövetkezeti ügy szá­mára külön alosztályt szerveztek, melynek elnökéül Roller István gróf, a „Hangya" szövetkezetek elnö­két, titkárául Horváth Józsefet, a központ főtisztvise­lőjét delegálták. Élénk érdeklődés mellett tárgyalta a közgyűlés a szövetkezetek betétgyűjtési lehetőségeinek a kérdését is, melyhez szintén sok kiküldött szólt hozzá. Gróf Béldi Kálmán elnök záró­szavai után a közgyűlés résztvevői közebéden vettek részt. Vadászkürt Szálloda Budapest

Next