Keleti Ujság, 1939. december (22. évfolyam, 277-302. szám)

1939-12-01 / 277. szám

XXII. ÉVF. 277. SZ. — 1939 DECEMBER 1.Keleti újség Tataarescu miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány új kisebbségi törvényt dolgoz ki Új utasítássokn­t kapott a cenzúra a tárgyilagos kritika sza« “►addiítéíeJére és a közvélemény meg­felelő ellenőrzésére (Bucuresti, no­v­ember 29.) Tatarescu miniszter­­elnök kedden este fél 7 órakor a bucurestii rádióban nagy beszédben ismertette a kormány célkitűzéseit. A miniszterelnök rádiószózata — amint már je­lentettük — huszonkét pontban foglalta össze a kor­mány legközelebbi és távolabbi munkaprogramját. Igen mély hatást váltott ki, a miniszterelnök rá­dióbeszédének az a része, amely az etnikai kisebbsé­gekre vonatkozott. A kormány programjának vázo­lása közben a miniszterelnök a következő szavakat szentelte a kisebbségi kérdésnek: „Az etnikai kisebbségek törvényes egyenjogúsítá­sának biztosítása, hitük, nyelvük és kultúrájuk szabad fejlesztésének szem előtt tartásával, ami egy ttt ki­sebbségi­­törvény keretében törtéik meg." Hasonló figyelmet és érdeklődést váltottak ki a miniszterelnök szavai, amelyeket a kormány legsürgő­sebb teendőinek ismertetése után a tárgyilagos kritika szabaddá tételéről és a közvélemény megfelelő ellenőr­zéséről mondott. A beszédnek ez a szakasza a követ­kezőkép hangzik: ,,A mai nappal új utasításokat adtunk a cenzú­rának, abban a meggyőződésben, hogy a panaszok, a kívánságok objektív feltárása éppúgy szükséges és hasznos, mint amennyire szükséges a közvélemény egészséges ellenőrzése és annak felelőtlen disputák visszaéléseitől való megvédése. Ismerni akarjuk a kí­vánságokat és sérelmeket, hallani akarjuk az objektív kritikát,­­mert Munkánkban nincs semmi rejteni való. És ha hibázni fogunk, lesz bátorságunk azt bevallani." Hivatalos jelenté­s a keddi minisztertanács fontos határozatairól (Bucuresti, november 29.) A kormány tagjai kedden délelőtt Tatarescu miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanácsot tartottak. Erről az alábbi hi­vatalos jelentést adta­k ki: ..A minisztertanács a következő határozatokat hozta: 1. A közrend és nemzeti önfegyelmezettség vé­delmére hozott intézkedések további fenntartása, minden kihágás szigorú megbüntetésével 2. A legszigorúbb törvényesség a közigazgatási és rendfenntartási közegek részéről. 3. A kivételes rendszabályok értelmében hozott intézkedések felülvizsgálata. 4. Az összes közigazgatási jellegű kötelezettségek felfüggesztése a katonakötelezettség kivételével. 5. A tartományi, megyei és községi elöljárósá­gok költségvetéseinek felülvizsgálata és a rendkívüli költségek megszüntetése. Az így létesült alapoknak e behivottak családjainak felsegélyezéseire fordítása. 6. Ezeknek a családoknak a részéről az állami erdőségekből díjtalan tűzifa kiutalása. 7. A hadsereg szükségleteinek minél gyorsabban történő kielégítése céljából uj iparűzésnek létesítése és a magánosok kezében levő nagyiparnál nagyará­nyú rendelések eszközlése, végül az egész országban a háziipar célszerű megszervezése. 8. Az ál­uzsora letörésére megszavazott törvény szigorú alkalmazása, az élet megdrágulását előidéző gazdasági kiegyensúlyozatlanság megszüntetése a nemzetgazdasági minisztérium részéről. 9. A tartományi, megyei és városi költségveté­sek kétévenkénti ellenőrzése állami főellenőrök ré­széről . 10. Az állami költségvetés minden ágában a leg­­nagyobb fokú takarékoskodás és a nemzetvédelem mi­nél nagyobb fokú pénzügyi segélyezése. Eszterh­ázy János gróf a szlovákiai magyar népcsoport nevében a magyar-szlovák együtt­működés fontosságát hangoztatta (Pozsony ( november 29.) (Dunaposta) A szlovák parlamentben kedden kezdődött meg a kormánynyi­­latkozat fölötti vita. A magyar népcsoport nevében Eszterházy János gróf szólalt fel. Kijelentette, hogy a kormánynyilatkozatban alkotó akaratot és jó szán­dékot óhajt felismerni és szeretné hinni, hogy a nagy terveket a mai adottságok figyelembevételével készí­tették el. A szlovákiai magyarságot a kormánynak a­­népcsoportokkal kapcsolatos tervei érdeklik leginkább. Bizonyos aggodalommal tölti el a nemzeti állam fo­­galmának erős kihangsúlyozása. Hivatkozott Csáky magyar külügyminiszternek a magyar szlovák együttműködésről mondott szavaira , hangoztatta, hogy Magyarország nélkül, vagy ellen a Középduna völgyében semmi sem történhetik. Hiányolta, hogy a kormánynyilatkozat nem beszélt a Magyarországgal való gazdasági kapcsolatokról. Végül foglalkozott Pozsony különálló szerepével és hangoztatta, hogy a bécsi döntésben szavatolt egyenjogúságot nem való­sították meg. Letartóztatták és fogházba szállították Vaiszlovich Emil nagyváradi szállodatulajdonost, hogy hátralevő kéthónapos büntetését kitöltse (Nagyvárad, november 29.) Emlékezetes, hogy Vaiszlovich Emilt, a nagyváradi Park-szálloda tulaj­donosát a katonai törvényszék az elmúlt évben egy évi fogházbüntetésre ítélte, mert egy színházi előadás ilkalmival tiszteletlen magatartást tanúsított a román nemzeti himnusz játszása közben- Vaiszlovich a rá­mér büntetésből tíz hónapot kitöltött a nagyváradi fogházban, akkor azonban feltételes szabadlábra való helyezését kérte, amely kedvezményt mindenki szá­mára biztosítja a törvény. A nagyváradi törvényszék, miután megállapították, hogy Vaiszlovich Emil a fog­házban kifogástalanul viselkedett, el is rendelte a köz­ismert szállodatulajdonos szabadlábra helyezését. A törvényszék ügyészsége azonban a­zon a diánén, hogy Vaiszlovich katonai törvényszék ítélte el és csak­­ dönthet szabadlábra helyezése ügyében, megfellebbezte a törvényszék döntését. Az ügy a nagyváradi tábla hármas, majd ötös tanácsa elé ke­rült s a tábla szerdán hirdette ki döntését. Ennek értelmében a tábla magáévá tette az ügyészség jogi álláspontját s elutasította Vaiszlovich szabadlábra he­lyezési kérelmét és elrendelte azonnali letartóztatá­­sát. Vaiszlovich Emil már be is vonult a fogházba, hogy a hátralevő két hónapos fogházbüntetését ki­töltse. Újabb két hatósági mészárszéket állítanak fel Kolozsváron (Kolozsvár, november 29.) A hatósági mészárszék felállítása után már a mészárosok egy része is kezdi a hivatalosan megállapított árakon árulni a disznóhúst és a zsírt. Dr. Bornemisa Sebastian polgár­mester ki- ír jelentése szerint, a Mihai Viteazul tér sarkán levítt hatósági mészárszékben elegendő mennyiségben áll rendelkezésre disznóhús és zsír. Egyébként a polgár­mester azzal­­a gondolattal foglalkozik, hogy a város különböző pontjaim újabb két hatósági mészárszéket dilit fel. Sikerült megállapodni néhány vidéki föld­birtokossal, akik hajlandóak megfelelő­­mennyiségű húst rendelkezésre bocsátani. Egyúttal azt is közölte a polgármester, hogy árhatósági mészárszékek nem 3 IC­0 P­R­0­L fl lcgi°bb hasha,to1 , .... feU me0 mindazoknak o Csak kevés hashoi QI orvostudo­tóvetelményekn^°ro^ hashoi*6 mim ,anv o 16 ****2'^en, ne okoz** derek előtt b.rfo»ható* ^ bWo5. Ua görcsöket, hatása «*9? déw ne okozza" még 8Verm­e •­nypknek tökéletesen meg-STkSSÍSÜ-* r*­rmekl «. ««** ^ szednek, akarnak versenyre kelni a mészárosokkal, céljuk kizi­­milag az, hogy a hatóságilag ■ megállapított árszintre szorítsák a mészárosokat. Amint ez megtörtént, azon­nal megszüntetik valamennyi hatósági mészárszék működését. Mihály nagy vají­ai trómörö­k 13.A mecslár okolta az állami bélyeg­­nyomdát (Bucuresti, november 29.) (Rador.) Őfensége Mihály nagyvajda trónörökös osztálytársai és Da­­maseanu ezredes kíséretében meglátogatta az állami bélyeggyárat. A gyárban a trónörököst Constantinescu miniszter, Buenscu mérnök, a Monitorul Oficial igaz­gatója és mások fogadták. Eugen Demetrescu profes­szor, aki őfenségét a közgazdaságtanra tanítja, ma­gyarázatokkal szolgált a bélyeg,gyár működéséről, a gyártásnál alkalmazott munkamegosztásról és más kérdésekről, őfensége a legnagyobb figyelemmel té­kán tette meg a gyárat. A fontjoszláv fél­ooSBet* demok­ratáié­ a kormány sz ülesebb ala­podra ! elítélését kívánj­ák (Belgrád, november 29.) (Rador.) Az Avala ju­goszláv hivatalos távirati iroda jelenti, hogy­ a jugo­szláv független demokrata párt értekezletén Kossa­­novics szenátor nagy beszédet mondott. Az óhajtjuk, — mondotta többek között —, hogy a kormányzás alapját szélesítsék ki, hogy az összes egészséges ele­mek a horvátokkal együtt közös arcvonalba tömö­­rüljenek. A most következő választásoknak a nép igazi akaratát kell kifejezniük. Reméljük, hogy a horvátok teljes mért­ékben helyeslik a szerb-h­orv­át megegyezést, amely az ország megmentését jelenti. Azoknak a nézeteltéréseknek ellenére, amelyek a szerbek és a horvátok között támadhatnak, vélemé­nyük szerint Jugoszlávia népei teljes egyetértésben élhetnek, mivel az egység mindnyájuk érdeke és kö­zös ügyük a balkáni béke megőrzése is.

Next