Keleti Ujság, 1940. április (23. évfolyam, 75-97. szám)
1940-04-02 / 75. szám
Az új rekvirálási rendelettörvény (6.ik közlemény.) 34. SZAKASZ. Amikor a rekvirálást elrendelik, a hadsereg számára osztályozott javak tulajdonosait a polgármesteri hivatalok, a helyőrségi parancsnokságokkal és rendőrhatóságokkal egyetértve értesítik, hogy az elrendelt időpontban vigyék fel a polgármesteri hivatalokhoz, a rendőrségekhez, kerületi rendőrségekhez az összes nyilvántartásba felvett rekvirált javakat, amelyekre nézve a rekvirálási rendeleteket kiadták. A községek és rendőrségek az elrekvirált javakat közvetlenül az illetékes katonai egységeknek adják át. A polgármesteri hivatalok gondoskodni fognak arról, hogy az állatok tulajdonosai hat napra való takarmányt és takarmány magvakat vigyenek magukkal, amelynek ellenében az átvételi bizottság rekvirálási jegyeket szolgáltat ki számukra. 35. SZAKASZ. Az elrekvirált javak m átvételi bizottságoknak adandók át. Ilyen bizottság működik majd minden egyes katonai egységnél és minden berakási állomáson. Az átvételi bizottságok személyi összetétele a következő: egy tényleges katonatiiszt, akinek rangja legalább hadnagy, egy tényleges, vagy tartalékos katonai állatorvos, az illetékes megyefőnökség egy megbízottja, a mezőgazdasági kamara kiküldöttje és az illetékes pénzügyigazgadóság megbízottja. A bizottság újból megvizsgálja az elrekvidált tárgyaikat és megállapítja azoknak az átadás időpontjában való állapotát. Az elrekvirált és átvett tárgyakról az illetékes polgármesteri hivatalok igazoló jegyzőkönyvet, állítanak ki, vagy rekvirálási jegyeket adnak ki, melyeknek mintáját a jelen törvény végrehatási utasítája állapítja meg. A község polgármestere meg fog jelenni az iletékes hadkiegészítő parancsnokságon, hogy a jegyzőkönyveket minden egyes községi lajkos számára rekvirálási jegyekre cserélje be. 36. SZAKASZ. A gépi járművek és motor kerékpárok rekvirálása a 34. és 35. szakaszok, bán előírt formaságok alapján történik, lehetőleg azon a prefektúrán, melynek területén a gépjármű tulajdonosa lakik. A gépi járművek és motorkerékpárok átvételénél a bizottságok két példányban részletes jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek egyik példányát a tulajdonosnak adják át. A jegyzőkönyvben feltüntetik a gépjármű állapotát s egyben elhatározzák, nincsen-e helye az osztályozásánál felvett ár leszállítására, tekintetbe véve az azóta bekövetkezett használatot. 37. SZAKASZ. Jelen törvény 1. szakaszé,ban említett esetekben, de csakis a hadsereg szükségletei számára, el lehet rekvirálni a magánosok tulajdonát képező rendes nyomtávú és keskenyvágányú vasutakat, drótkötélyákat, stb., valamint ezek teljes berendezését, vasúti és gördülő anyagokat a vonalakhoz tartozó személyzettel együtt. A rekvirálási kérések írásban adandók át közvetlenül a vállalat képviselőinek. A lerekvirált anyag és személyzet bárhol felhasználható. A tulajdonost megfelelő kártérítés illeti meg, amelyet külön bizottság állapít meg A 38. SZAKASZ a hajók elrekvirálásának szabályait tartalmazza. A 39. SZAKASZ a telefonszolgálat igénybevételére vonatkozik. A 40. SZAKASZ a magánosok tulajdonában levő utak, hidak és alagutak igénybevételének kérdésével foglalkozik. A 41. SZAKASZ szerint részletes, vagyó általános mozgósítás esetén a vasúti és országúti forgalom meghatározott területen, vagy általánosságban letiltható. A 42. SZAKASZ háború esetén az országhatárokon túl elfoglalt területeken eszközlendő rekvirálásokat szabályozza. 43. SZAKASZ. Hadgyakorlat, vagy katonai összpontosítás alkalmával, minisztertanácsi jegyzőkönyv alapján el lehet rekvirálni az állatokat, az állati vontatású járműveket, szerszámokat, kerékpárokat, gépi járműveket, motorkerékpárokat és mindennemű anyagot. A katonai hatóságok megállapítják a rekvirálás tárgyát és mennyiségét és ennek kielégítése végett közvetlenül a prefektúrákhoz fordulnak. A prefektúrák az összeírás eredményét magába foglaló táblázatok alapján a rekvirálást a községek között számszerűleg felosztják, tekintetbe véve egyben 15 százalék tartalékot is. Ezt a felosztást közük az illető hőségekkel és a rekvirálást elrendelő hatóságokéit (Folytatjuk.) Reumája eltűnik, ha Urodonak szed, mert ezen fájdalmak okozója, ami a vérkeringési zavarral jár, nem tud annak ellenállni. Kitakarítja a szervezetből a húgysavat, amelynek a felgyülemlése idézi elő a guttát, köszvényt, gerincfájást és melyek többek között a reumatikus fájdalmaktól eltorzított végtagokat, valamint a hátgerinc ízületeit is megtámadják. Elég, ha esténként egy kávéskanállal, kevés vízben, bevesz. A véredények egészségesek lesznek, ha ezen kúrát minden évszakban ismételni fogja. URODONAL legyőzi a térkeringési zavarokat KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁKBAN. LAIJÍ REYNAUD Pillanatfelvéteek a háborús francia kormány miniszterelnökéről. Beszélgetés Reynauddal két miniszterség között Heynaud megbízatása a francia kormány megalakítására még a jelen pillanatban is rejtély s talán éppen a francia közvélemény előtt a legnagyobb kérdőjel. Ez a tény egymagában is megérdemli, hogy Heynaud személyével közelebbről foglalkozzunk. Körülbelül 12 esztendővel ezelőtt hirlapírói minőségben nagyon sokat forogva Paris és London között, Londonban egy politikai klubvarácsán találkoztam össze Paul Heynauddal. A jelenlevők erős angolszász típusai között Heynaud nagyon is leiitűnt télmongolos-tél kínai kerek arcával, melynek keleti jellegét még inkább kihangsúlyozta középen választott simán, tükörfényesen hátrafésült sötét haja. Egyedül a télangolos bajusz európaisította, tökéletes angol beszédét pedig a ködös Alboinnak akármelyik született speakerje megirigyelhette volna. A társaság szemmel láthatóan szívesen fogadta körében Reynaudot, akit gazdag embernek (Paris leghíresebb ügyvédjének a lányát vette el feleségül) a francia politikában befolyásosnak és an- tagoi barátnak tartott. Talán éppen ez utóbbi két tényező volt az oka annak, hogy a német politikára terelődve a beszéd, mindenki őt kívánta hallani. Heynaud ekkor valamennyiünk előtt nagyon is emlékezetes szavakban fejtette ki véleményét: — A francia nacionalizmus nem zárja ki azt, hogy megbecsüljük a többi nemzeteket, azokkal a legnagyobb barátságban éljünk s együttműködjünk velük az élet minden terén — jelentette ki többek között. — Én a német-francia jóviszony kiépítésének vagyok a híve, ezt a felfogásomat annak idején tettekkel bizonyítottam, amikor Keynes tervét pártoltam a Poincaré-féle jóvátételi javaslattal szemben. A társaság tagjai szemmel láthatóan elégedetten hallgatták Reynaud rejtegetéseit. Az angolok még nem felejtették el, hogy a Ruhr-vidéki sarccal Franciaország évi 2 millió tonna német szénhez jutott s ezzel az angol szén előtt bezárult a francia piac, sőt az angol szénbányászok bérét is le kellett szállítani. Reynaud tehát jól választott, amikor az angolok érzékeny sebére tapintott. — Meggyőződésem, hogy a békén nem lehet eleget munkálkodni — folytatta. — A francia nép gazdag, hatalmas bűn esenek területi követelései, a némektől nem igényel semmit. Nagy hibának tartanám tehát olyan politikát folytatni, amely a nehezen megteremtett békét ahelyett, hogy megerősítené, ősz- esze akarja rombolni. Akkor egy Labour-Party-i képviselő kikiáltott: — Kár, hogy nem ön kormányoz Franciaországban! A halk és finom modorú Heynaud ekkor elmosolyodott és szinte jóslatszerűen mondta: — Még sor kerül Franciaországban azokra, akiknek szerepük lesz az igazi békét megkötni! Nem valószínű, hogy a társaságban valakinek is eszébe jutott volna ebben az időben Reynaudban a két évvel későbbi Jadieu-kormány, pénzügyi, majd Laval és Daladier gyarmat, igazságügyminiszterét, vagy éppen a jövő miniszterelnökét látni. Tudták róla, hogy Franciaország egyik legkiválóbb jogásza és nagy gazdasági koncepciója van. (Irodalmi működése inkább saját otthonában talált elismerésre, az „1830-as forradalom" és „ifjúság milyen Franciaországot akarsz?’ című munkái révén.) A jóslat azonban közeledett a megvalósulás felé. Két és fél esztendővel ezelőtt Buda 1940. A 1* n 1 CIS 2 pesten másodszor találkoztam Reynauddal, aki igen előkelő közönség körében „Franciaország a világ előtt" címen tartott előadást a „Nouvelle Revue de Flangric helységében. Heynaud az elmúlt közel 10 esztendő alatt alig változott. Az elvei — úgy éreztem — ugyanazok maradtak s csak a bajuszát borotváltatta le. — Franciaország ereje abban van — mondotta többek között előadásában — hogy nem akar semmiféle idegen ideológia ellen harcolni. Minden nép olyan államformát választ, amilyen vérmérsékletének legjobban megfelel. A politikának azonban sohasem szabad odajutni, hogy a gazdasági árucsereforgalmat akadályozza. Felfogásom az, hogy a nemzetek csak akkor boldogulhatnak, ha összetartanak. A nyers erőnek nem szabad, hogy szerepe jusson a nemzetek egymásközti viszonyában. A nyers erő csupán a dzsungelben ül. Nekünk meg kell őrizni európai vámoltunkat, az egyén szabadságát abban a szellemben, ahogy azt a Szentatya és Roosevelt hirdetik. (Ne felejtsük, hogy Heynaud ezt még jóval a háború megindulása előtt mondta). Az előadás után interjút adott: — Azért jöttem, hogy személyesen vizsgáljam meg a dunamedencei problémákat — mondta nekem. — A béke műve nem lehet teljes, ha nem sikerül a Duna tájon olyan helyzetet teremteni, hogy az ott élő népek megtalálják a gazdasági együttműködési formát. Miért hangsúlyozom a gazdasági kapcsolat kimélyítésének szükségességét? Mert véleményem szerint az ideológiák, politikai irányok abból a korból fakadnak, amelyben élünk. A nemzet gazdasági felvirágoztatása hosszú időre kihat, az ideológia rövid életű, a nemzet halhatatlan. Éppen ezért ellene vagyok minden olyan belpolitikai gazdasági törekvésnek, mely önellátást céloz és a kínai faj teóriájának a felelevenítését jelenti, mert a kultúra pusztulását okozhatja s előbbutóbb a nemzet, sőt nemzetek katasztrófáját idézheti elő. A gazdasági szövetkezést olyan fontosnak tartom, hogy ha rajtam múlna még a Mars bolygóval is gazdasági szerződést kötnek. Később Blumról (az akkori miniszterelnökről) beszélt. Hangsúlyozta, hogy bár ő mai értelemben inkább jobboldali nacionalistának számít s helyteleníti Blum elveit, de azért Franciaország egyik legnagyobb államférfiának tartja. Ezen beszélgetés után nem sokkal Heynaud újra pénzügyminiszter lett s nevéhez fűződött a francia állam gazdasági talpraállása. Ami ezután következett, azt már mindenki ismeri: a finn háború után a francia nép harciasabb szellemű miniszterelnököt áhítozott s Daladier utódját Reynaudban jelölte meg, abban a Reynaudban, aki békepolitikát hirdetett, aki angolbarát és a francia-német közeledés híve volt. Kétségtelen, hogy hajlandó minden eszközzel megvédeni hazája érdekeit, de egyelőre régi szokásához híven, újra Londonba utazik eszmecserére, régi barátai körébe, úgy bizonyos: Heynaud jobban ismeri a német kérdést és a Duna-medence problémáit, semhogy — még mint háborús miniszterelnök is — ne tudná lelkiismeretének mérlegén megfelelően latba vetni a béke és a háború argumentumait. KALOTAI GÁBOR: A hadsereg felszarelási érdekében A hadsereg fenntartása nagy költségeket igényel. Mindenki jegyezzen hadfelszerelési kötvényeket. Naponként d. e. 9—fél 2 óra között és d. u. 4—7 óra között az összes nagyobb bankoknál s a pénzügyigazgatóságon lehet kötvényeket jegyezni ahol rendelkezésre állanak a szükséges nyomtatványok. Ez a legelőnyösebb államkölcsön- amely 4,5 százalék kamatjövedelmet hoz. Aláírni lehet 5, vagy 3 évre. Hat hónap után kifizetésre kerül az aláírt összeg egyötöde (vagyis minden 1000 lejes kötvény után 200 lej, három vagy öt év után pedig a lejegyzett összeg teljes egészében. A hat hónap múlva fizetésre kerülő ötödrésszel s a lejáró szelvénnyel bármilyen állami, tartományi, vagy községi adót ki lehet fizetni. Akinek a lejárat előtt szüksége van pénzre, zálogba helyezheti a kötvényeket a Nemzeti Banknál, amely azonnal kifizeti az érték hetven százalékát. A kötvény ettől függetlenül tovább kamatozik. Minden hazaszerető román polgár azonnal ilyen kötvényekbe fekteti minden nélkülözhető pénzét. Cluj megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredes