Keleti Ujság, 1940. július (23. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-02 / 147. szám
1940. JVC17JS 2 afium flrSítra. Sí Nemzet Paripa vezérkari főnökének és a párt főtitkárának felhívása az ország lakosságához Bucuresti, julius 1. (Rador.) Tirdariam a Nemzet Pártjának vezérkari főnöke és V. Moldolfianu a párt főtitkára a következő felhívást intézteik az országhoz: Románok! A román nemzet egységét kemény megpróbáltatás sújtotta. Ez nemhogy lesújtana bennünket, hanem annál inkább felkelti lelkünkben azt a kemény elhatározottságot, hogy szabadon éljünk szoros egységben, a román összetartás érzésében, aminek mély értelme ma még jobban láthat bennünket, mint bármikor. Ma felesleges beszélnünk a nemzeti együttműködés szükségességéről. A besszarábiai és bukovinai testvéreink szenvedései fölött elsírt könnyek, a földjükről mostoha kegyetlenséggel kiszakítottak szomorú menete a nagy fejedelmek sírjai mellől és azoktól a temetőktől, melyekben a román nemzedék százai alszanak, egyetlen vérkötelékbe fogtak bennünket össze, egyetlen elhatározottságban, az a veszedelem pedig, amely az ország más szögletein ésmás határain leselkedik, felnyitotta szemünket és valóságra ébresztett. Én nem leszünk szorosan egyek, a román szolidaritás értelmében, sorsunk intézése nem lesz a mienk. Románok. Ezeknek a Zavaros időknek kegyetlen sodrában a Király nekünk adta nagy gondjaink között teljes erővel, áldozattal és bölcsességgel éjszakáit és napjait, állandóan dolgozott, kutatott, gondolkozott arra törekedve, hogy széttörje a reánk hullott sötétséget és megvilágítsa azt az ösvényt, amelyen holnap haladnunk kell■ A szörnyű román szenvedések fölé a Király fölemelte kemény akaratunk zászlaját, hogy megtörjük a viharokat és így éljünk nemzeti szabadságunk teljességében. Mindaddig, amíg ez a lobogó ott leng, az idők verésében, nincs semmi sem okveszve. Egyetlen kötelességünk van az, hogy szorosan álljunk a Király körül és férfiasan bízva nézzünk a jövőben. Egész hadseregünk ott van kötelessége teljesítésénél. A román nép szíve helyén van, ítélete világos, a bölcsesség legyűri a fájdalmat. Nem félünk a haláltól, nem rémülünk meg. Románok! A Nemzet Pártja hív titeket a maga soraiba. Hozzátok hiteteket, erőtöket, érzéseiteket és lendületeteket. A nemzeti energia óriás edényét színig meg kell tölteni valamennyiünk hozzájárulásával. Ebből a kehelyből merít az Uralkodó, ebből tápláljuk a mai és holnapi eszményeinket. A Nemzet Pártján át lélegzik mostantól kezdve az egész román nép. A Nemzet Pártjában acélozódik meg elhatározottsága arra, hogy harcol, hogy megvédi önmagát és feláldozza a történelemnek vérét is, ha szükség van arra, hogy így munkálja a román jövőt. A Nemzet Pártjában él és dolgozik az egyetlen határozott, örök s a jó, vagy rossz századokon át a fájdalmakon és az örömök felett diadalmaskodó új román lélek. A Nemzet Pártjában óriási lobogással emelkedik a román sors fáklyája, itt ég és emésztődik kemény dákó-román lelkünk, ugyanazoktól az eszméktől áthatva és áttüzesítve, amelyekért meghaltak őseink és közülünk is annyian, jelszavunk a román nemzeti egység. Románok fel a szívekkel! Változtassátok át a fájdalmat kemény kitartássá. Ne habozzatok és ne legyetek gyöngék, tiszzatok a Királyban és önmagatokban, tervétek meg teljesen kötelességeteket, mint méltó és bátor emberek. Csoportosuljatok teljes erőtökkel a román lobogó alatt. Éljen a Király! Éljen Románia! Szerdán fejeződnek be a kiürítési munkálatok Besszarábiában és Észak-Bukovinában Egyes helyeken incidensek voltak . Tízezer besszarábiai zsidó visszatért az elcsatolt területre BUCURESTI. (Rador.) A Nagyvezérkar jún. 30-án közli a következőket: A kiürítési munkálatok a nap folyamán a terveknek megfelelően az alábbi általános vonalat követve folytatódtak: A Siretul Mic folyótól északra fekvő magaslat — Buciurul Mare—Pricopiu—Balti—Chisinau Vest—Basarabeasca—Tatarbunar. Egyes helyeken gyors szovjetosztagok a kiürítés menetét túlhaladva viszszavonuló csapataink elébe kerültek, ami helyi incidensekre adott okot. Csapataink folytatják a visszavonulást. A kiürítési műveletek július 3-án, szerdán délben 12 órakor fejeződnek be. Munkában a menekültügyi Hrottsász BUCURESTI. (Rador.) A belügyminisztérium által a menekültek szétosztására alakult bizottság vasárnap reggel megkezdte működését. A bucarestii északi pályaudvaron elszállító osztagot állítottak fel. Alexianu Bucegi tartomány királyi helytartója, D. Dombrovszki ,a főváros főpolgármestere és E. Cristescu belügyminiszteri vezérfelügyelő vasárnap látogatást tettek a szétosztóbizottságnál. A menekültek elszállítása a belügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott szabadjegyeik alapján történik. Alexianu királyi helytartó szombaton megvizsgálta az albestii híd újjáépítési munkálatait. Az országúton hétfőn ismét helyreáll a forgalom. BUCURESTI. (Rador.) A belügyminiszter közölte, hogy a basarábiai és északbukovinai kiürítési munkálatok a terveknek megfelelően folynak. Vasárnap hajnaltól nyolcvan vonaton kívül midenfajta más járműven folytatódott a menekültek szállítása. A hatóságok fejei Moldovában vannak. — Flondor, Prut tartomány királyi helytartója Campulungba érkezett,és közölte, hogy felsőbb intézkedésre Vatra Dómeiban fog letelepedni. Cazaclin Nistru tartomány volt királyi helytartója Iasiban van. Az átmenő megyékben működő segélyező bizottságok az állomásokon és utakon irodákat állítottak fel a menekültek irányítására. A szükséges orvosszereket a menekültek rendelkezésére bocsátották. Délbeszarábiából vonatokon, gőzösökön és uszályhajókon, Északbeszarábiából mindennemű szállító eszközzel folyik a menekültek elszállítása. Reniben és Ungheniben a román hatóságok érintkezésbe léptek a szovjet hatóságokkal a kiürítési munkálatok simább lebonyolítása érdekében. Bizonyos incidenseket s különböző csoportok szabotázsát megszüntették. Az ország belsejében tartózkodó basarabiai eredetű zsidók Basarabia területére lépnek. 7600 zsidó Unghenin és Cristestin keresztül, 2000 Renín keresztül tért vissza Basarabiába. A belügyminiszter intézkedett, hogy mindazok a basarabiai eredetű munkások, akik jelenleg az ország különböző részein dolgoznak s vissza akarnak térni Basarabiába, jelentkezzenek a megyei prefektúrákon, amely rendelkezésükre bocsátja a szükséges utazási igazolványokat. Megállapítható, hogy mindenütt teljes tend van. Az összes hatóságok karöltve dolgoznak a kiürítésen. A belügyminiszter felhívja a lakosság figyelmét, hogy ne adjon hitelt az ország más részeinek kiürítésére vonatkozó álhíreknek. A belügymini közli továbbá hogy az előbbi intézkedéseknek megfelelően Neamt. Rácán. Búzab. Darrerovita, Muscel és Arges megyék prefektusai megkezdték a segélyezéseket. A prefektusok teljhatalmulag vezetik a segélyezési munkát s minden megfelelő intézkedést megtesznek Az intézkedések végrehajtásáért ők a felelősek. Meg lehet állapítani, hogy három osztálya van a menekülteknek: 1. Köztisztviselők és családjaik. 2. Polgár- akiknek megélhetési lehetőségeik vagy rokonaik vannak az országban. 3. Teljesen nincstelenek. A szükséges intézkedéseket ennek az osztályozásnak megfelelően tették meg. fi tiihbs$aismttá hnnola A TIMPUL „Románia áldozata" címen az alábbiakat, írja: Románia a mély fájdalom óráit éli át. A legdrágább tartományok egyikét veszítettük el, Basarabiát, a Pruth és Dnyeszter közötti moldovai földet, amely az ottani román többség akaratának kifejezésével saját maga csatlakozott az anyaországhoz s elvesztettük Északbukovinát Stefan cel Mare monostorainak földjét, ahol minden földdarab egy oldal történelem, hagyomány s igazi román föld. Súlyos intézkedésnek vetettük alá magunkat, amely mindegyikünk szivébe vág. Senki sem gondolt arra, hogy Románia ilyen nehéz megpróbáltatásnak lesz kitéve. A háború kezdetétől távoltartottuk magunkat s bölcs és mértékletes politikával igyekeztünk megőrizni országunkat a vihartól. Mégis áldoznunk kellett. Két áldozatot hoztunk, amelyek fellázítanak bennünket, de amelyeket abban a reményben hoztunk meg, hogy ilyenformán Délkeleteurópát megóvjuk a háború veszélyétől. Katonai erőnk érintetlen. Az Őfelsége és a nagyvezérkar által a hadsereg mozgásságára vonatkozó intézkedések mutatják, hogy akaratunk, amely Európának ebben a szakaszában a béke és rend küldetésének folytatására irányul, óhajthatatlan. A nagy áldozat, amelyet a béke szent ügyének megvédéséért hoztunk, feljogosít arra, hogy teljes szívünkből reméljük, hogy annak a határozottságnak a viszonzásáért, amelylyel küldetésünket betöltjük, feltartóztatjuk az emberiséget marcangoló vihart. Egy pillanatig sem távolodunk el apáink Istenétől, aki a történelmi drámákon keresztül mindig a győzelemre és újjászületésre vezérelt minket. Nem lehetnek hiábavalóak és visszhang nélküliek azok a hősies századok, amelyeknek során a román barázdát és érzést kikovászolták. A románoknak, akik férfiasan fogadták ezt a csapást, a körülmények által megkövetelt nyugalommal kell tekinteniök a helyzetet. Könnyekig megindult gondolataink a Basarabiában és Északbukovinában maradt testvérek milliói s az onnan elmenekültek mellett vannak. Tudjuk, hogy nehéz idők köszöntöttek be. A holnapi nap ugyanilyen sötét. De senkinek sem szabad az ország lakói közül elvesztenie az igazságba és jogba vetett re ményét, amely később, vagy hamarább, — de el fog jönni. Addig — szorosan egyesülve a trón körül s az ország vezetőinek útmutatásaira hallgatva, — teljes hűséggel, hittel ■ azzal a mély hazaszeretettel, amelynek mindég tanujelét adtuk, vessük alá magunkat a hozandó elhatározásoknak. A ROMÁNIA című lapban Cézár Petrescu „Egy másik mozgósítás" cílen többek között a következőket írja: ,,Jól tudjuk, hogy a halál kaszája a végzet érthetetlen ítéletének megfelelően éppen a legjobbakat, legkedvesebbeket és legtisztábbakat válassza ki. Lehet azért, hogy a fájdalom mélyebb legyen s a lelkiismeretfurdalás szivbevágóbb. Basarabia s egyes drága bukovinai részek sorsa kikerült kezeinkből. Könnyektől elfátyolozott szemeink már-már könnyeket sem találnak a sírásra. Látjuk-e még várjon őket? Ott, a román falvakban a nekünk annyira drága román tájakon népünknek ez a drámája másképp játszódik le. Gyors és ijesztő valósággal. A menekültek végeláthatatlan serege. Minden mögöttük maradt, mint a gazdátlan kutya gyászos ugatása, a puszta házban, puszta vidéken. Az öregek és gyermekek szomorú serege, szegényes holmikkal lepedőbe, abroszba, vagy párnahéjba bekötve. S a visszatekintő szemek, amelyek addig néznek hátra, míg nem látnak már semmit. Hagyjuk azonban a képeket s foglalkozzunk a fájdalmas valósággal. Férfias határozottsággal nézzünk szembe a valósággal, azzal az elhatározással, hogy nem hagyjuk megingatni magunkat az idők ravasz árulásától. Az időt semmi sem pecsételheti meg örökre. Az idő nyitja meg a sírokat is, mikor az angyalok megfújják a feltámadás harsonáját. A nemzet történetét lapozva, annyi oldalt találunk amelyek éppen ilyen keserűek voltak, amelyeket egy láthatatlan, testetlen kéz fordított meg, amely erősebb volt, mint az anyag összes erői. Tudtuk, hogy az idők nem fognak megkímélni bennünket s hogy nekünk is zálogot kell fizetnünk a jövőért. Basarábia román földje s a haza testéből kiragadott bukovinai részek a jövő zálogai. Lelkünk nem fog nyugalmat találni. A lelkiismeretfurdalás a sírig sem hagyna nyugton, ha könnyen kibékülnénk azzal a gondolattal, hogy mindennek így kellett lennie. A szenvedés, amelyre szükség van az újjászületéshez, az idő, amit elvesztettünk, az önzés amelybe beburkolóztunk — mindezeknek lejárt az ideje. Mélyen bele kell nézünk a lelkünkbe. Jóvá kell tennünk vétkeinket s a csontokig tisztává kell tennünk magunkat s akkor semmi sincs még veszve. A „ROMÁNIA" cimü fővárosi lap „Románia a jelenlegi események előtt" című cikkében a következőket írja: ,,Az utóbbi napok eseményei a maguk rohanásában Romániát vonták az európai nemzetközi érdekődés előterébe. Ez alkalmat adott nekünk arra, hogy — sajnos kárunkra — meglássuk egész sor olyan rendszer igazi értékét, amelyekre nemzetközi politikánkat építettük, különösen az utóbbi években. Az a kényszerítés, amelynek folyamán Románia kénytelen volt az összehasonlíthatatlan számbeli fölényben lévő szomszéddal szembeni elszigeteltségében átengedni Besszarábiát és Bukovina egy jó részét, pontos mutatója annak az eseménynek, amely 2 millió testvérünket választja el tőlünk, a legjobbak közül s azokat a síkságokat, dombokat, ahol évszázadok óta a legtősgyökeresebb moldvai nyelvet beszélik. Azokról a testvérekről és vidékekről van szó, amelyeket régebben is elválasztottak tőlünk, népünk viharos és kegyetlenül kemény múltjában. Kötelességünk nyíltan szembenézni az így teremtett helyzettel, a jövőre hagyva azoknak az állandó és változhatatlan jogoknak ratifikálását, amelyek örök törvények szerint őrködnek a népek történelme fölött és kormányozzák azokat. Szent kötelességünk a mai nehéz körülmények között, azokban a kegyetlen megpróbáltatásokban, amelyeken kénytelenek vagyunk átmenni, az, hogy jobban, mint máskor, még szorosabbra vonjuk sorainkat megerősítsük a román nép akaratának gránitfalát abban az elhatározásban, hogy megőrizzük, ami a miénk. Soha sem zárkóztunk el szomszédainkkal való kapcsolatainkban a megbeszélések, vagy tárgyalások elől, amelyeknek célja lehetett volna a jó szomszédság rendes és szívélyes feltételei keretének megállapítása és megszervezése. Ma is ez az álláspontunk, magától értetődően figyelembe véve mindenki jogának és törekvéseinek igazságos és történelmi jellegű szabályozását. De értsék meg jól: az utóbbi napok nemhogy gyengítették volna nemzeti egységünk összefogó erejét, hanem még megerősítették azt s megacélozták kemény elhatározottságunkat, hogy megvédjük nemzeti lényegünket és jogainkat. Ezeket a jogainkat és határozottságunkat teljesen meg-