Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

MsiUETgSFg&Mgi ? *» 4 I. FESaC/^Tl Kolozsvárt és szorozsm­egygi pMíroda: Baseism-utca 8. I. emelet Beiratscoziu lehet mindennap délelőtt 9—2, délután 5—7 óra között Iratkozz be az Erdelyi Pártba! C­arle Éta halála enrén izgat amerikában Vichy, január 31. Vicrigt körök súlyosan elítélik Carle Évának az Egyesült Államok területén kifejtett propagandáját, főleg azt, hogy francia menekültek körutazásai során, nyilatkozva állandóan ismétli: „Ne élelmez­zétek Franciaországot". Különösnek mond­ják, hogy világnézeti indító okok a nagy francia Madame Curie leányát arra ösztönö­­­zik, hogy sok ezer francia asszony és gyer­­mek éheztetését tanácsolja. (MTI.) Alkotó magyar munka a kolozsvári ipartestületben Nagy a sürgés-forgás a kolozsvári ipar­testület székházában. Jönnek-meimnek, kér­dezősködnek. Kattognak az Írógépek. Hiva­­talos iratokat készítenek, a tisztviselők dol­goznak és magyaráznak. Rengeteg a munka, amióta az ipartestület Demeter Ferenc el­nökletével önállóvá s ezzel azzá lett, ami­ mindig volt: — magyar. Csak meg kell figyelni ezt a forgalmat, csak egy pillantást kell vetni ennek a ma­gyar iparos jövőt építő munkának a lénye­gére s egyszerre fájdalmas erővel hasíthat minden igaz magyar szivébe a 22 éves elnyo­más emlékezete. Nincs talán — ha egyálta­lán lehet ilyen vonatkozásban fokokat fel­állítani — még egy osztály, amely a kisebb­ségi évek alatt többet veszített, volna, mint az iparosság. Az ipar­testület kezdetben ide­gen vezetésével, később teljes megszűnésével az­ iparosság elveszítette nemcsak létalapját, hanem társadalmi tekintélyét is, sőt ezen felül —­ s talán ez volt legérzékenyebb vesz­tesége — egész magyar társadalmi életét... Tudnunk kell ugyanis, hogy a magyar iparosság az 1884. évi ipartörvény életbelé­­pésével s az 1885-ben és később megalakult ipartestületekkel nemcsak szakmai védő­­szervet, hanem társadalmi létjogosultságot, mondhatnék elismert társadalmi keretet ka­pott, amellyel saját körében való felemelke­dése után a többi társadalmi osztályok elis­merését és megbecsülését vívta ki. , Meg kell figyelni, hogy Demeter Ferenc elnök, Baffay István, Uram Antal alelnö­­kök, Lakatos Károly gazda, Veress Endre dr. jegyző s a többi lelkes választmányi ta­gok hogyan segítik tanáccsal és intézkedé­sekkel iparostestvéreiket s akkor megértjük, hogy mit veszített el a kolozsvári magyar iparosság 22 év alatt s talán képet tudunk alkotni magunknak arról is, hogy ezeknek a derék vezetőknek a munkájával milyen fon­tos feladatot, kell elvégeznie még a jövőben a­ kolozsvári ipartestületnek . „ K öröm nézni ezt a munkat, mert a magyar iparosság önmagát kormányzó rátermettsé­gét, tudását és széleskörű felfogását ismer­­jük meg benne, ami a hatósági ténykedésen felül becsületet és társadalmi tekintélyt ad az ipartestületnek s vele együtt az egész magyar iparosságnak . . . Sok, nagyon sok magyar iparos — külö­­nösen az ifjabb nemzedék — csak most tud­ja majd megismerni, hogy mi az ipartestület s miért van annak nemcsak számára, de az egész nemzet szempontjából — életbevágó fontossága? (B ács) JA ÁRU­LIS JA FÜRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK MAROSVÁSÁRHELY ** e fu i* 1 c tp é yfe­kt ** 1. A Magyar Légiforgalmi Rí­bel" és külföldi ára­dai télen is közlekednek, re:világos táj, MÁTYÁS KIRÁLY TÉR 7 SZ. TELEFON: 3­5 — 96. Zászlót bontott a Kolozsvári Magyar Diákok Szó­ ra délután mer választják a szövetség elnökét , a kari elnököket Kolozsvár, jam­á1. Fontos gyűlést tartott pénteken este Kolozsvár egyete­mi polgársága. A gyűlésen, amely az új klinika nagy előadótermében zajlott le, jelen volt mint a magyar kormány képviselője Martonyi János d­r. egyete­mi tanár is. Az eddigi ideiglenes inté­­zőbizottság bejelentette a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége megalaku­lását s egyben pedig lemondott az ügyek továbbviteléről. Kimondotta a közgyűlés, hogy szombaton délután az egyetem minden karán egyszerre meg­választják a kari elnököket s utána pe­dig megválasztják a Szövetség elnökét is. A Kolozsvári Magyar Diákok Szö­vetségének megalakulása fontos határ­kő az erdélyi magyar diákság életében. Az elmúlt huszonkét év alatt az elnyo­mó államhatalom lehetetlenné tette a szervezkedést és a rendszeres együttes munkát, most pedig végre megalakul­hat az erdélyi értelmiségi ifjúság nagy munkaközössége. A RMDSZ biztató kö­rülmények között indul munkára. Már elöljáróban hangoztatja, hogy semmi­­féle politikai megmozdulásban nem ki­ván résztvenni s csupán tudományos­­képzés, diákjóléti intézmények támoga­tó- és összefogó társadalmi szervének tekinti magát. Dolgozni akarnak és nem politizálni. Távol aka­rják zártául a főiskolás ifjúságot attól, hogy külön­böző politikai megmozdulásokban éljék ki energiájukat s ehelyett a magyar közösségért való munkába állítják őket. Ilyen szándékkal a dicsére­treméltően alapos és­­ megfontolt tervvel indul munkára az erdélyi magyar ifjuság. Érthető, hogy nemcsak a visszatart or­szágrészben, hanem az anyaországban is nagy figyelemmel és szeretettel vár­ják annak az ifjúságnak munkáját, amely két évtized kemény kisebbségi harcában­ öntudatos, harcos magyar­ként állotta, meg helyét. Kert u­. r*.Vfz.­ még pár napit? látható városunkban is Tagab­­ Filmgyártás RemekműveDANKO PISTA Yffi«lba¥iivt«l­ásm miatt elmar» «­ Botfái olasz kulltiszkviiin­iszter kolozsvári diszdok­tor­rá«»­tatása Kolozsvár, jan. 31. A kolozsvári Tu­dományegyetem, mint­ jeleztük, — feb­ruár hó első felében készül rá, hogy külön ünnepség keretében avassa disz­­doktorrává hazatérése alkalmából az olasz birodalom vallás- és közoktatás­ügyi miniszterét­ "Bottait, akinek érke­zését az olasz külügyminisztérium még január hó közepén, február hó­naára je­lezte. Az illetékes fórumok termésszetszerű­leg megtették az előkészületeket, hogy az­­vj-isíi birodalom képviselőjét megfe­lelő fényes ünnepségek keretében fo­gadják- Mint közben kiderült, az olasz közoktatásügyi miniszter több minisz­­tertársával együtt hadbavonult , Íny tervbe vett , már jelzett magyarországi utazása •?- bizonytalan időre elmaradt. M­atyoaanuvefox ififgyefion szabarf­­egyetemi eloaeVás-sorozat m­ico- Tud­ományegyetemen Kolozsvár, január 81. Rendkívül jelentős szociális ankétet rendez Kolozsváron febru­ár és március hónapokban a magyar Vörös­­kereszt Egyesület és Kolozsvár város szociá­lis szervezete. Az ankét közérdekű előadásso­rozat keretében 1941 február 3-á­n, hétfőn délután kezdődik Inczédy-J­oksman Ödön, Ko­­lozsvá megye főispánjának megnyitó beszédé­vel, melyben az előadássorozat célkitűzéseit fogja ismertetei. Ezt követől­eg, ugyanezen a napon dr. Bartók György, a hazatért Ferenc József Tudományegyetem rector mágu­ificnsa tart előadást „Az állam, a társadalom és az egyén" címer... Hétfőtől kezdve, minden szer­dán, péntekem és kedden más és más előadó, más és más témakörről fog előadást tartani. A magasmövőjű előadásokat a­ Ferenc József Tudományegyetem farkas utcai központi épü­letében tartják és témáinak közérdekességű jellegére való tekintettel a hallgatásuk telje­sen díjtalan. A hétfői megnyitó előadást követőleg feb­­ru­ár 5-én, szerdán 5 órakor dr. Schneller Ká­roly tart előadást Magyarország szociális vi­szonyairól. Ugyanaznap 6 órakor dr. Makony János a magyar közigazgatásról szóló kme­­retterjesztő előadásának első­ részét tartja. Február 7-én, pénteken 5 órakor dr. Pálosi Ervin a szociális közigazgatás feladatairól be­szél, majd dr. Kiss István ,,Szociálpolitika és szociális munka" című előadását tartja meg. Február 11-én 5 órakor Vendrey Klára, az erdélyi szociális szervezet vezetője tart előadást a „Szegénység fogalma”ról, továb­bá a szegénygondozásról. Február 12-én, szer­dán délután 5 órakor Veress Marianne Ko­lozsvár szociális helyzetéről beszél, míg dr. Csizmadia, Andor a hatóság és a társadalom karitatív feladatait ismerteti. Február - én, pénteken 5 órakor dr. Truducz Zoltán e­rdély­­réna egészségügyi főfelügyelő a magyar gyer­­mek­védelem rendszere címen tartja meg nagy érdeklődéssel várt előadását, melyet dr. Só­lyom Sándor városi és vármegyei tiszti fő­orvos előadása egészít ki közegészségügyünk védelm­éről. Február 18-án, kedden 5 órakor dr. Nagy Géza­ egészíti ki a szociális védelem­ről szóló szociális előadássorozatot, majd dr. Jöriner Ferenc, a kolozsvári közegészségügyi intézet igazgatója ismerteti az ország egész­­ségügyi viszonyait. Február 19-én, szerdán délután 5 órakor dr. Sólyom Sándor a köz­­egészségügy szervezetéről, Kovács László pe­dig a munkanélküliség kérdéséről beszél. Feb­ruár 21-én, pénteken 5 órakor dr. Wesselényi Kálmán, a magyar társadalombiztosítás rend­szerét ismerteti, dr. Lőrincz Ferenc pedig A népi és a fertőző betegségek címen tart elő­adást. Február 25-én, kedden 5 órakor dr. Ludányi György a népélelmezésről, Török Jolán pedig a lakás és a háztartás higiéniája címen tart előadást. Február 26-án, szerdán dr. Miskolcot Dezső ideg- és elmebetegségek eíment tart kétórás értekezést. A kolozsváriakat különösen érdekelni fog­ja a február 28., pénteki és a március 4-5. keddi előadások tárgya, amennyiben pénteken Kelemen Lajos korh­nláncos múzeum igazga­­tó, Erdély nagy történettudósa ismerteti Ko­lozsvár város történetét, míg március 4-én, kedden dr. Dudzics Zoltán beszél Kolozsvár egészségügyi viszonyairól, dr. Bíró Vencel Kolozsvár korvinkoszorics történet­tudósa, Er­dély fővárosának kulturális helyzetéről mond ismertetőt. Március 5-én,­ szerdán Török Bá­lint, Kolozsvár gazdasági helyzetéről tart elő­­adást,­­Dócsyné Berde Árnás pedig Erdély há­­ziparát fogja ismertetni. Március 7 én, pén­teken László Dezső ref. lelkész, országgyűlési képviselő a kolozsvári magyar társadalom ka­ritatív munkáját ismerteti,. Csendőr Jenő ugyanez nap a segélyezettek lélektanáról be­ szél. Március 11-én Veress Marianne a szociá­lis munkás egyénisége, Vendresi Klára pedig a szociális munka nevelő hatásáról értekezik. A közérdekű előadássorozat záró ünnepé­lye március 14-én, pénteken délután 5 órakor lesz, midőn is Lukács Sarolta a Magyar Vö­röskereszt" országos aleln­öke tart előadást a szociális tanfolyamok jelentőségéről, majd dr. Keledy Tibor, Kolozsvár város polgármes­tere záróbeszéddel fejezi be a magasnívójú előadások sorozatát, amelyeket joggal nevez­hetünk el Kolozsvár város és a Vöröskereszt szociális szabad egyetemének. A ff uria He­ft Wirth-ajsry t»r®y.?lásál BUDAPEST, január 31 A Kuria Pénteken tárgyalta Wirth Károly nyi­laskeresztes országgyűlési képviselő és 25 vádlottársána­k bűnügyét. A dél­­előtti tárgyalás tíz Iratok ismerteté­sével tett el majd a védők tettek ki­egészítő Indítványt, amelyet a Kúria ISvM tanácskozás után elutasított lUosf *T­rilli I* f . Tíz évvel ezelőt egümtestek egy kolozsvári utcái Egy város testében az utcák az erek, ame­lyeken keresztül az életet adó vérkeringés, a­ forgalom hullámzik. Ahogy nő és izmosodik a szervezet, olyan mértékben sokasodnak ezek az erek s a forgalom lebonyolít­óinak érdekében, a legvékonyabb hajszálerecskére, a legeldugottabb és legszűkebb utcácskára is szükség van.Arról már sokat t­udhattunk, hogy itt, vagy ott, az igényeknek megfelelően egy-egy utcát nyitottak, arról viszont, hogy egy régi utca csak úgy egyik napról a másikra, eltűn­jön, — hacsak nem bontják le az egész vá­rosnegyedet, mint például Budapesten, a Ta­báni — már nem igen tud a krónika, Kolozsváron mégis megtörtént, hogy a vá­ros egyik régi és nevezetes utcája eltűnt. Annak idején úgy látszik, ügyet sem vetettek rá, most azonban egy régi kolozsvári polgár, aki keveset szokott kimozdulni otthonról s akit útja most a Ferenc József­ utra vitt, meglepetéssel állapította meg, hogy azt a kis utcát, amely néhány házzal az Urániat­­mozgó után nyílott s amely a Ferenc József utat a Teleki-utcával kötötte össze, valóság­gal letörölték a város térképéről. Az öreg kolozsvári polgár még arra is em­lékezett, hogy az eltűnt utca sarkán vala­mikor az „Arany Sas“ nevű vendégfogadó székelt s ő maga is­­ vidám és hangulatos es­téket töltött ebben a vendéglőben, amelynek neve néhai Krúdy­­ Gyula regényeiben­­ sze­replő fogadókra emlékeztet. A kései krónikás nem tehet egyebet,,­­mint­hogy felmegy a telekkönyvi hivatalba és utánanéz egy kicsit a dolognak, hogyan is tűnt­ el ez a nem túlságosan jelentékeny, de mégis megszokott és fontos kis utcai A te­lekkönyvi iratokból minden kétséget kizáróan kiderül, hogy a jelenlegi hatalmas betonház helyén régen valóban utca volt. Területe 101 négyszögöl volt. Megállaptottuk azt is, hog­y az utcát a 89.395/1928. számú városi jóváhagyással és 1930. március 5-én kelt szerződéssel, 108.900 lejért a város időközi bizottsága nevében Tufli Richard akkori­­alpolgármester adta el Mihali Tivadar dr. főpolgármesternek. Mi­hali dr. háza ugyanis az utca mellett volt,­­a vétel után megnagyobbította telkét, rövide­sen azonban az­­ egészen tovább adott, így tűnt el el az utca. Mindez pedig élénk fényt vet egyúttal arra a „nagyvonalú“ várospolitikára, amely­ben Kolozsvárnak a­­megszállás több mint két évtizede alatt réssé vált.­­ -Emlékszünk, nem egyszer merült fel olyan gondolat, hogy egy-egy házba torkoló kisebb utcát, úgyne­vezett zsákutcát“ végig" megnyissanak, de ezek csak jámbor óhajok maradtak. Ehelyett azonban •— •, -ert a fentiekből kiderül — sikerült egy utcát teljesen, eltüntetni. Végeredményben nem nagy dolog ez, csak éppen jellemző színfolt a város elmúlt hu­szonkét esztendejének történetéből. Meg kellett írni, mert veszedelmesen fogyatkoz­nak a hajdan hangos „Arany Sas“ vendégei , idővel senki sem emlékezik majd arra, hogy Kolozsvárnak ezen a részén valamikor egy szűk kis utca volt.

Next