Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-01 / 223. szám

1941. OKI OB EU­­M bzbvi Utsjag A moszkvai konferencia kga: Rohan Károly Antal herceg A wffi@ nagy autonarfiás&Kvfc oggeneuly.1 fefflfcwrnat. A három első szakában Moszkvá­­ban így gondolkodtak: hadd viaskodjanak egymással és öljék egymást a demokráciák ás a fasizmus, hogy­ a blteevizmus mint a nevető harmadik merülhesse diadal­mi torát. Az oroszok akkor úgy számítottak, hogy bietos páholyból nézik a­z eseményeiket és mietlen kockázat nélkül várhatják meg az alkalmas pillanatot. Mindaddig, amíg a fia­tal Európai és a demokráciák, valamint vi­lágiaké erői, szemmel láthatólag egyenlő fel­tételek mellett és egyenlő eséllyel birkóztak, az orosz szfinksz csak mosolygott. Abban a pillanatban azonban, a­midőn az egyensúly felborult és a mérleg Európa javára billent, a rejtelmes szfinksz ajkán megfagyott, a m­osoly. Már látták m erős és minden izé­ben a bolsevizimus ellen forduló Európát és érezték, hogy a világ fel­forgatására, párat­lanul adódott rendkívüli és egyetlen alkalom véglegesen veszedelemben forog. Az istentelenek, valamint marxistáik tábo­rának mit amennyi bölcse éppen úgy mint az eternit idők prófétái nem győzték hangoz­tatod és nem egyszer rámutattak, hogy az el­­kerül­hetetlenül bekövetkező népek n­agy há­borúja a vikígforradalom megvalósításának óhajját is magával fogja hozni. És az atheis­­táknak Kremlben székelő legmagasabb pap­ijai, kerülve kifelé minden feltűnést, úgy határozták, hogy beleavatkoznak a háborúba és Európát hátbatámadják. Programjuk ké­szen volt: hosszú háború, a nagy nemzetek kiforrasztása, hogy ily módon a világot meg­­erteljék a vörös őrület áradatának apokalip­elmorzdják véleményüiket a vil­ág i­teS­ rende­­­zésének teóriájáról, akikor a demotrate reakció hivatkozhat amg, a hogy a jövő „Mag­na Charta“-ját már kihirdették a csodálkozó világ előtt, de arra még nem kerülhetett sor, hogy ezt a ha­rmadik internaciónak­ szelle­meiben és gondolkodássá,Tiafo megfelelő stílus­ban is megfogalmazzák. Az oroszok ilyen, formán barátságos eszmecserét fognak foly­tatni majd a kizsákmányoló kapitalista po­litika képviselőivel és igyekezni fognak úgy tennor, mintha a zsákmány mit sem érdekelné őket, és mintha ők anról könnyű szívvel le­mondanának. A világtőke képviselői pedig elég udvariasak, lesznek ahhoz, hogy ne ve­gyék és­zre, miszerint a szemben ülő félnek hőbb óhaja nincs, mint hogy őket megfojtsa. Miután a delegációk a melléjük beosztott segédsze­mélyzet és tolmácsok hada ellenére sem fogják egymást, könnyen megérteni és nemigen fognak egy véleményre jutni, min­den igyekezettel azon lesznek, hogy a napi politika tényein keresztül érjenek el minél kézzelfoghatóbb eredményeket. Hogy a moszkvai konferencia milyen veszedelmeket jelent azoknak a népeknek a számára, ame­lyek szerencsétlenségükre az „útban feksze­nek“, arról a világ naponta borzalmas cso­dálkozással vehet tudomást az iráni esemé­nyek során. A bolsevisták itt ugyanazt teszik, amit 1939—40-be­n Lengyelországban, a balti ál­­lanokban és Észak-Romániában tettek. London és Washington urainak gyakran kell majd ajkukat összeszorítani. I­gy Irán­­,fal­­sz­abadításának“ kétségtelenül egyéni, de a lnteerrTariWm rendkívül jelllemző módszerei­­re mit se szól­janak: vagy éppenséggel udva­rias magatartást tanulítsana­k. Így­ aztán szivesebben fordulnak majd új területek, mint például Afganisztán és más, Európa és India között fekvő országok, elsősorban azonban Törökorszá­g felé. Hogy a­z oroszok a Dar­damelákra, fenik a fogukat, a­z már a tankönyvekben is benne áll. E kérdés miatt éppen eleget csatázott már Oroszország és a Török birodalom. Nem valószínű, hogy Ankara megfeledkezett vol­na Molotov Berlinben támasztott követelé­­seiről és ezt a kellemetlen emléket aligha fogja a Dardanellákról lemondó ünnepélyes orosz nyilatkozat, sem kitörölni Törökország emlékezetéből. Az általános vélemény sze­rint egyébként is úgy tudják, hogy a Kreml­nek Európa hátbatámadására történt elha­tározását orosz-angol megállapodás előzte meg, melyben már eleve eldöntötték a Dar­danellák sorsát. Ezek szerint Anglia török szövetségesét a® ominózus, Kelet-Európáinak orosz befolyás alá helyezéséről szóló, „Ti­mes“ c­ikk értelmében — az újonnan felfe­dezett ,, testvérnemzet “nek egyszerűen el­­adta. * A tanácskozások megkezdődtek. Várjon Moszkvában fogják-e befejezni? Moszkvától nem­­m messze ott áll a harmadik fél, amelyet az eddigi tapasztalatok szerint még egyet­len konferencia káprázatos tűzijátéka sem zavart meg. Könnyen meglehet, hogy itt is beválik a­ régi jó­­közmondás arról a bizo­nyos gzsizd’áról, aki­ nélkül nem tanácsos szá­madást csinálni, kiért: kétségtelen, hogy a moszkvai konferenciába a német hadsereg is beleszólhat még az ő szokásos és egy­szersmind félreérthetetlen nyelven. FUTÓTŰZKÉNT t­erjedt el a hire annak, hogy szebb filmet ! B BT g S3 W ffL még alig játszottak Kolozsvárokt, minta AW JUT ,3UtJI%JL M VFi&f AA W Jk.JB, című amerikai csodát. FT ma már egész napon át ostrom alatt áll az EGYET M MOZGÓ pénztára. — mindenki látni akarja aMODERN SZIMFÓNIA A hazatérés első és Széchenyi István gróf születésének százötvenedik évfordulójáról emlékezett Inczédy-Joksman Ödön főispán a város törvényhatósági bizottságának a n I r r­ozgyűlésen A város 650 ezer pengős bernfiálással bérpalolát epiteel és kibővül a vte vérrel ék - (­ álózatot k Kot­ostrom, aaept. 30. Kolozsvár város tör­vényhatósági bizottsága kedden­ délután 5 óra­kor Inczerfof-Jokszrut)­ Ödön dr. főispán el­nöklet­ével rendkívüli közgyűlésre ü­lt össze, hogy letárgyalja a polgármesteri előterjesz­tést a lakásínség megszüntetése érdekében és határozzon négy fontos szabályrendelet kérdé­sében. A­ Hiszekegy elmondása után Inczédy- Jotoman Ödön dr. főispán »megnyitójában me­leg sémákkal, emlékezett meg a hazatérés év­fordulójáról, majd a honvédség dicsőséges fegyvertényeit méltatta. — Még nincs egy hónapja annak, — mon­dotta a főispán, — hogy évfordulót ünnepel­tünk templomainkban. Csendben, de annál bensőségesebben. adkünk hálát Istenünknek, hogy megadatott nekünk, a boldog visszatérés drága Hazánkhoz. Megilletődéssel emléke­zünk ma is azokról a túláradó boldogsággal, örömmel tele pillanatokról, amikor álmaink, vágyaink valóra válásának látható bizonyíté­ka : hazánk féltve őrzött, kincse, dicsőséges és azóta is hervadhatatlan babérokat szerzett honvédségünk bevonult, a nemes város falai közé! A boldogság mámorában erősebben ver a szív, könnyes lett a szem látni Hazánk nagyszerű fegyveres erejét! Megnyugvást, erőt, bátorságot, önbizalmat öntött, mindnyá­junkba­n Táfonvárig. Megacélozta tetterőnket, fokozta munka­kedvünket, mintegy buzdítva arra, hogy a hadsereg bevezető munkájához a további polgári élet minden vonalán érde­mes és méltó munkát fejtsünk ki. Egy hónap rövid távlatában úgy­ érzem, hogy­ meg kell erről itt emlékeznünk és különösen most, ami­kor drága véreink ádáz harcokban áldozzák életüket és vérüket hazánkért, a­ keresztény kultúráért, mindnyájunkért! E megemléke­zésünkkel rójjuk le nekik hálánkat és kérjük a jó Istent, hogy áldja meg honvédeinket, azok hátrahagyott családját és hozza el or­szágunknak­ a békét. A főispán emelkedett szellemű megnyitója után megemlékezett Széchenyi István gróf­nak a legnagyobb magyarnak születése 150 évfordulójáról. — Ezen az őszi napon mondotta — ami­kor vitéz katonáink halálmegvetéssel harcol­nak, amikor megvédett határainkon messze túl diadalmasan harcol és győz az ezer éven át oly sokszor megbántott, kijátszott és meg­sebzett, magyar, kegyelettel kell gondolnunk minden idők legnagyobb és legönzetlenebb magyarjára, gróf Széchenyi Istvánra. A 150 évvel ezelőtt született Széchenyi­­ István szá­munkra. A feldúlt magyar földön a magyar­ élniiakarást, a magyar küzdelmet­, a magyar munkát és ennek eredményét, kell jelképezze és jelentse. Széchenyi másfélszá­zados szüle­tését egy megnagyobbodott, ország ünnepelte kegyeletiek szónoklatok, előadások, újságcik­kek méltatták azt benne, ásai földi életében nagy emberi és tragikusan magyar volt. Tör­péknek érezhetjük, magunkat az ő nagysága és szelleme méltati, de Istenbe, vetett, hitünk, fajunk, izzó szeretete, becsületes törekvéseink, kemény m­unk­avállalásunk tegyen médiává ahoz, hogy a Kormányzó Urunk által meg­­gyújtott, emlékezés fáklyáját az egész magyar földet bevilágító magasságba emeljük. Szé­chenyi István és a további magyar építő munka jegyében" Isten áldását kérem Kolozs­vár törvényhatósági bizottságának munkájára A főispán süni tapsokkal kísért, beszéde után Folgovich János főjegyző bejelentette, hogy a, Ferencz József Tudományegyetem idei rektorává Szentpétery Zsigmond dr.ő t választották. Több napirendi előterjesztés után Vásárhelyi László dr. polgámmesterhe­­lyettes ismertette a­ lakásínség megszüntetése érdekében foganatosított polgármesteri ie­­ézködés­eket. Közölte, hogy a város vezetősé­ge a belügyminiszter felhatalmazása alapján 500.000 pengős kölcsönt szándékszik felven­ni az OTT tól, azzal a rendeltetéssel, hogy a Hunyadi tér 3. szám alatti telken három­­emeletes, hatalmas bérházat építtessen két­­háromszobás lakásokkal. A bérház felépítésre némileg enyhítene a lakásínségem. A közgyű­lés Botár István hozzászólása és Keledy Ti­­bor dr. polgármester felvilágosításai után elfogadta a kölcsön felvételéről szóló polgár­mesteri előterjesztést és lakhatótorazást adott.­ ­, s az EGYETEM MOZGO közli a közönség­gel, hogy a KODFRH SZimi­onisl már csak hét napig látható még Kolozsvárott, a város vezetőségének, hogy minden intézke­dést megtegyen a kölcsön-ügylet nyélbeütése és az építkezés haladéktalan megkezdésére. Vásárhelyi László dr. po­lgármrmesterhelye­t­­­tes ezután a város vízvezeték és csat­orna há­lózatának kibővítésére tett ind.itványt. A köz­gyűlés elfogadta az előterjesztést és utassí­­totta a város vezetőségét, h­ogy a külvárosi utcák vízellátásának biztosítására, valamint a csatornázási hálózat haladéktalan kibővíté­sé­­re 150 ezer pengős kölcsönt vegyen fel, az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézettől. Math Mihály dr. tanácsnok az új lakás­­szabályrendeletet, Folgovich János főjegyző a hivatali ügyrendről szóló szabályrendeletet, Grucza­ Lipót tanácsnok pedig a járványkór­­ház ügyrendjéről és a piaci rendtartásról szóló szabályzatot terjesztette elő. A köz­gyűlés a szabályrendeleteket, általánosságban és részleteiben is elfogadta és ezzel a köz­gyűlés be is fejeződött. A közgyűlés előkészítésére kedden délelőtt 10 órakor a törvényhatósági kisgyűlés tar­totta meg rendes havi gyűlését, Inczédy Jeto­man Ödön dr. főispán elnöklésével. tízan felfordulására. Világos: a gyöngébbek oldalaiba, kellett álln­iuk, hogy a német-olasz sikerek nyomán felbillent egyensúlyt vala­­miképen helyre­állíthassák. A gyors német beavatkozás és a német­ fegyverek valóban eltemallhatatlan ereje szinte maradéktalanul keresztülhúzta a­z orosz kalkulációt. A angol­szászok azonban úgy látják, hogy a világ­egyensúly, amely má­r végleg félre­­bille­nt, látszólag ismét helyreállott. A szige­­t­en úgy érzik, hogy páholyban ülnek: hadd pusztítsa egymást­­a bolseviaitás és a fasiz­mus, hogy a­ két írott rest felett a demokrata reakció és kapi­tál­­za­n.- ülhesse meg a világ felett aratott győzelmének ünnepét. A tőke ismét engedelmes zsoldosokra tett szert, millió és millió szegény ördög, a szent orosz föld fiai hullatjaik vérüket az óceánion túli és a­z óceánon inneni tőke érdekében. És Londonban egyetlen tisztánlátó ember sincs, akit csak pillanatnyi kétség is gyötörne Eu­rópa, és a­­ bolsevizizmus között megindult szörnyű, véres harc kimenetelét illetőleg, mert ki sem ringatja magát, illúziókba, az eges­ világon tisztán látják, mi lesz a vége Európa és a bolsevizmus gigászi mérkőzésé­nek, csak az­ angolszász világban nem akad egyetlen ember sem, aki a világ legnagyobb ellenségére mért súlyos csapásokért a német népnek elismeréssel adóznék. A pirítokrámia reszketve gondol az igaz és tetterős renm­zeti szoonal­ista­ forradalom győzelmére, amelytől sokkal inkább fél, mint a bolsevizimustól és minden, szentséget megcsúfolva imádkozik a® orosz fegyvereik győzelméért. Hiszen az orosz háború minden hetét és napját való­ban az Isten ajándékaként, tekintik.­­ Ezek azok a körülmények és szempontok, amelyek mellett, a moszkvai konferenciát összehívták. A kapitalizmus és a bolseviz­­ánk szövetsége, melynek kimélyítése a­­Moszkvai komferenci­a feladata lenne, való­ban az elképzelhető legnagyobb politikai gazság És ha mindaz, amint ezzel kapcsolatot terveznek­, nem voltmnv az egész emberiség szempontjából olyan halálosam komoly, úgy ennek a­ paradoxonnak komikuma kétségtele­nül m­osolyra késztetné az egész világot. Az el­következendő tanácskozások tárgyául a nemzet hadaiktól veszedelmesen szoromgt­itott orosz sie­­regefennese nyújtandó angolszász „segítség“-et jelölt­ék meg. Lyenfomrán is mind érthe­­tőbb­é válik­, hogy Churchill és Roosevelt miért igyekeztek az óceánon végbement ro­­man­tikus találkozásukkor oly nagy buzga­lommal lemásolni az időközben ismét szentté nyilvánított Wilson emlékezetes pontjait. A világreakció urai, mielőtt bekövetkezett vol­na a világforradalommal lefolytatott, első alapos megbeszélés, tető alá akarták hozni programszerű háborús céljaik kérdését. Ha már most a villágfélfordulás nagy prófétái Nagybányai napló SZÉCHENYI EMLÉKESTET rendezett a Magyar Szociális Népmozgalma nagybányai egyesülete a Szent József ott­honban. A jól sikerült műsoros esten zsúfo­lásig megtelt teremben a város több előke­lősége is megjelent. KÉMET FOGOTT Orgoványi József a nagybányai rendőrség de­­tektívje. A sikeres nyomozás után a kémet Budapestre vitték és a hon­véd törvényszéken megtartott tárgyalás során, halálbüntetésre ítélték. ÚJ RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNOST kap Nagybánya. A választás a közel­jövőben megtörténik. A plébánosi állás betöltésére a következők adták be kérésüket: Láng Gyurta pápai kamarás, vállvaji esperes-plébános, Kertész Pál pápai kamarás várpalánkai plébános és Bottlänger Pál dr. erdődi plébá­nos. A választást a közönség nagy érdeklő­dése előzi meg ARCCAL NYUGAT FELÉ fordulva áll napok óta a város apraja-nagyja az esti órákban. Még repülőgépek átvonulása idején sem látható ilyen tömeges érdeklődés. A csodás nagybányai őszi naplementében gyö­nyörködnek. Ez a látvány sok nagybányai festőt is megejt s valószínűl­eg a legközelebbi képkiállításon találkozni fogunk egy-egy si­keres alkotással, amelyen ezt a ritkán látott, naplementét örökítik meg. " "«‘V«ir5chi tcTCNOfVorlN’e'v.©! c ir» á­ y ft 1Hf s* *) F» BERLIN, szept. 30. (MTI.) Heydach főcsoport vezető, a Cseh-Morva védnök­ség helyettes védnöke 37 éves■ Mint tep­gerésztiszt 1931-ben lett tagja a nemzeti szocialista munkáspártnak Hamburg ban■ A hatalom átvétele után nevezték ki a müncheni politikai rendőrség ve­zetőjévé. 1934-ben Berlinben a titkos rendőrség­ majd­ 1936-ban a biztonsági rendőrség élén áll. Végül is személyében egyesíti az­­SS rendőrség hivatalát a po­rosz és bajor rendőrségek vezetésével. Újabb román veszteséggjegy­zék BUKAREST, szeptember 30. (MTI­) A 16. számú legénységi veszteségjegyzék 125 legénységi állományú hősi halott nevét közli V­OST JELENT MEG! Filleb ETIDRE: Jugoszlávia összeomlása A Delude* visszatérése Ara : P. 4*—. IHinerva Rt. Könyp­­osztál­ja, mátyás király-tér 8 sz.

Next