Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

1941. NOVEM B£» I iH Japan nem Sefi**T fog«lulmi engedményeket és javas Satok­ai Tokió, október 31. (Bud. Tud.) Tonsó miniszterelnök kijelentette, hogy a japán törekvések­ megvalósításának útját nem ró­­stok s­egélyezik. Való tény, — mondotta — hogy ősidő szerint, nehézségekkel állunk szemben, amelyeket, velünk szemben ellensé­ges érzülettel viseltető nemzetek gördítenek utunkba. Ezért szilárd belső egységet kell kialakítanunk és azután nemzeti erőnkkel minden nehézséget és akadályt legyűrünk. A Japan Times and Advertiser '-es: Japánnak minden más államnál több oka volt arra, hogy háborúhoz folyamodjék és a Japánt, illető fenyegetések mellett, is minden más országnál több bizonyítékát szolgáltatta békeszeretetének. További en­gedményeket és javaslatokat azonban Ja­pán nem tehet saját védelmének veszélyez­tetése nélkül, mert a japánellenes bekerítés állandóan folytatódik és mert minden újabb japán béketörekvést gyengeségnek magya­ráznának. Japán — folytatja a lap — mint egyetlen, háborúba nem bonyolódott hatalom, abban a helyzetben van, hogy Amerika minden békekészségét az egész vi­lág legnagyobb javára gyümölcsöztetheti Amerika azonban az egyetlen hatalom, amely a gyakorlatban semmiféle békekész­séget nem mutat, főleg nem a Csendes óce­ánon. (MTI) Hazatérnek az amerikai japánok San­ Francisco, október 31. (PNB) A T­a­tuta Maru nevű japán hajó Jokohamából San-Franciscoba érkezett .Ez az első hajó, amely amerikai állampolgárokat hozott, ha­za az­ Egyesült Államokba.­­ A visszatérők között van­ 333 japán is, akik valamennyien az­ Egyesült Államokban születtek. A Ta­­tuta Maru nem vitt, magával rakományt. San­ Franciscoban 1000 japán állampolgárt vesz fel, akiket hazájukba szállít vissza. (MTI) Indiába vitték Afganisztánból a német­es olasz állampolg­árokat Stockholm, október 31. (DNB) Az Afga­nisztánból kiutasított német és ola­sz állam­­polgárok 101 főnyi első csoportja — az an­gol­ híriroda jelentése szerint — csütörtökön sebután átlépte az indiai határt. Pehavarban helyezték el őket.. Még nem intézkedtek a ki­­utasítottak Izájeon és Törökországon át tör­­énő hazautazásáról. (MTI) De Bri­non visszaérkezett Párisba, Páris, október 31. (Bud. Tud.) De Brinon nagykövet, a megszállott francia, terület kor­mánym­egbízottja, 14 napig tartó németorszá­gi látogatásáról visszatért Parisba. Potain marsall legközelebbről ismerteti az új francia alkotmány alapelveit. Vichy, október 31. (DNB) Megbízható for­rás szerint Detain tábornagy november elején rádióbeszédben ismerteti Franciaország jö­vendő alkotmányának alaapelveit. (MTI) A hazatér területek minden magyarjának be kell ka­scso­lódnia a lövész mozgalomba nemzetvédelmi Világszerte közismert ma már a céllövészet jelentősége Kolozsvár, október 31. Keletinfl­r­nrország és Erdély egy részének visszatértével fontos feladat hárult, a megcsonkított k-e.v­. mindama szervekre, amelyek a két­ évtizedes szolgaság­os elnyomatás alól való felszabadulást tűzték ki célként, így az Országos Magyar Lövész Szövetségre ás ezen keresztül a Lövészegyesü­­l­etekre, különösen azokra, amelyek a felszaba­­dult végekon kívánnak gondoskodni a nemzet­i védelem viharálló bástyáinak felépítéséről. A magyar mindig fegyverforgató nép volt. Ez egyúttal nemzeti jel­en­­vonása is. Erős és sikereket arató azonban csak akkor volt ez a nép, amikor dolgoztak mindazok az egyesü­letek, amelyek a fegyverforgatást nemcsak kedvtelésből, hanem sokkal magasabb érde­kekért­ is űzni kívánták. A kötelező lövész szolgálat kialakulása a XVI. században A fegyverek közé tartozik a tűzfegyver is. Tud­juk, hogy a legrégibb céllövő eszköz az íj és a nyíl volt. A lövészet azonban csak ak­kor kezdett igazán fejlődni, amikor a tűzfegy­vereket tökéletesítették. A lövészegyletet ezek­­ben­ az időkben ne­m kedv­telésből, hanem leg­több esetben szükségből űzte a magyarság. A középkor történelme tele van véres események­kel: tatárok, törökök, kóbor hadak, rablólo­vagok csatlósai dúlták fel Erdély falvait és városait. Az akkori lakosság belátta, hogy ön­erejére támaszkodva kell védekeznie. Meg­­szervezee­dell tehát a céhrendszer szerint és így alakult ki a XVI-ik században a kötelező lövész szolgálat. A következő században fény­korát éli az önvád."Imi lum fegyvereink ke­zelése. Lövészbe­vak épültek, pompás ünnep­ségeken mutattál­ be a városok és falvak la­kói célére készségeil­­t és kialakultak a lötő­­szabályzatot­ is. A következő századokban visszaesés muta­­­tkozik, de a napóleoni háborúk ismét fellendí­tik a polgári lövészetet. Száz lövő­­egyesület alakult a kiegyezés u­tán A szabadságharcot követő eltu­ttatás alatt elhallgattak a fegyverek, de a kiegyezés után magához tért Magyarországnál már több mint 100 lövésze­gyesül­te alakult, mert mindenki érezte, hogy a fegyverrel való járzs­ c­ág ön­bizalmat, erőt és a fegyelmezési ad. .A világ­háború előtti időkben a bél­ aranykorszaká­­ban a részvétlenség, az anyagiak tu­nya és a közöny miatt sok lövészegy stílus megszűnt, mert elpusfulak az emberek. Ebből a tespe­­désből végre is Szemere Miklós rázta fel a nemzetet s a nemzet meg is értette. A városok és­ falvak lakói egymásután csat­lakoztak a fegyverű­zést célzó egyesületek zászlói alá és közvetlenül a világháború kitö­rése előtt már újra többezer tagja volt az or­szágban a lövészegyesületeknek. Trianon után.. A SzíauMan­ béke megbénította a pelgiumi lö­vészetet, de annak ű­zését teljesen el nem tilt­hatta és a­ céltudatos munka eredményeként ma már újra virágzik és egyre, több hívet sze­rez magának a hadifegyverekkel való polgári lövészet. . . . A céllövés fontosságát felismerték a hiva­­talos tényezők is. A belügyminiszter mega­­lapította a megalakítandó lövészegyesületek részére az egységes alapszabálymintát és ez­­zel egy síkra helyezte, a sokszor széthúzó erő­ket, az Országos Magyar Lövész Szövetség pedig gondoskodik arról, hogy az egységes, tervszerű kiépítést, a közérdeklődés gyújtó­pontjába helyezze. Ugyanakkor tájékoztatta és szaktanácsokkal látja el mindazokat, akik hazafias buzgalommal állanak a nemzetvéde­lem eme nagyjelentőségű területének kimun­kálása mellé és akik ebbe az elengedhetetlenül szükséges mozgalomba bekapcsolódni kíván­nak. Miért fontos a céllövészet fejlesztése a hazatért területeken? Felesleges­ talán bővebben részletezni, hogy miért olyan fontos a céllövészet céltudatos fej­lesztése éppen Kelet magyarországon és a vis­­­szakerült erdélyi részeken. Mindenki benne él a legnehezebb­­időben és mindenki ösztönsze­­rű­en érzi, hogy csak szoros összefogással és kiállással nézhet szembe a rohanó események­kel. Mindenki előtt élénken él még a múlt em­léke és bizonyára nincs magyar ember szű­ke­bb hazánkban, aki ne tenne meg mindent, hogy az elmúlt 22 év megismétlődését meg­akadá­­­lyozza. Ehhez azonban elsősorban az szüksé­ges, hogy minden élet alávesse magát azoknak a szabályoknak, amelyek a közös munka si­kere érdekében kialakultak. A cél­lövést egyetlen nem­zet sem űzi csa­k magáért a sportért, mert a­nnak nemzetvédel­mi szintősége már világszerte közismert. A magyar nemzet, is felismerte szükségességét, mert a történelem bizonysága szerint talán nincs nép, amely annyit szenvedett volna a mostoha sorstól, mint a Kárpátok lejtőjének ez a bátor őrző fajtája. Minden öntudatos férfinek, asszonynak, öregnek és fiatalnak oda kel­l tehát állnia a sorba, hogy felkészül­ten várhassa a jövőt. Szemere Miklós mondotta: „Akik a hazát, nemcsak, szájjal, de férfiakhoz illően fegy­verrel a kézben akarják szolgálni és az ellen­­sé­g­el szemben megvédeni,­ azok, akik emelt fővel akarnak szabad földön járni, tan­uljanak célba lönni!“ Minden magyar, de különösen a most visz­­szapatolt­ városok és falvak lakosságának szá­mára parancs ez a mondás, olyan parancs, amelyet teljesíteni kell. Nagy szelektivitású, párat­lan érzékenységű, csekély áramfogyasztású kisszuper az ORION 244-es. V ! ff o­r o .-Kapható minden­ rádiókereskedőnél Téli beszerzési segélyt kapna!« Marosvásárhely városi tisztviselői MAROSVÁSÁRHELY, ok­. 31. A város közgyűlése a városi tisztviselők és alkalma­zottak részére rendkívüli beszerzési segély címén a törzsfizetés egy havi teljes össze­gét szavazta meg. (MTI) Az EGYETEM MOZGÓBAN minden nap, vasárnap délelőtt 11 órakor is Az asszony, az orvos és a harmadik Eseményekben készít elő » Kolozsvár, október 31. Kolozsvár zeneked­velő közönsége örömmel értesült annak idején, hogy a Nemzeti Színház opera együttesén kí­­vül más magas színvonalú zenei élvezetben­­­­része lesz. A napi­lapok közölték annak idején, hogy megalakult a Kolozsvári Filharmóniai Társaság, amely azt tűzte ki céljául, hogy­ értékes zeneművek bemutatásával komáin ze­n­ célé­tét teremtsen Kolozsváron Azóta a Kolozsvári Filharmóniai Társa­ság szervezési munkái befejeződtek s értesü­léseink szerint november második felében már meg is kezdődnek a Filharmóniai Tor­um­án hangversenyei. Kérdést intéztünk Vaszy Viktorhoz, a ko­lozsvári Nemzeti Szính­áz zeneigazgatójához :il­. mint ismeretes, irányító szerepet vállalt a Filharmóniai Társaság művészi munkájá­nak irányításában is . A Filharmóniai Társaság azt a felada­tot vállalta magára, hogy Kolozsvárott az Operával egyetemben, kialakítsa a mű gyorsan második zenei központját. Tudjuk, hogy erre­ megvan az alap. .A megszállás két évtizede alatt kiváló és telki s erdélyi muzsikusok hősi erőfeszítéssel tartották fenn a zenei életet Anyagi és más természetű nehézségek miatt azonban természetesen nem vállalkozhattak nagyszabású munkára A Filharmóniai Tár­­saság most aztán a zenei hagyományokban gazdag kolozsvári közönséget hangversenys­­ozattal kívánja ki el égi terti. — Milyen művek ker­ülnek előadásra? — Klasszikus mesterek művei mellett ma­ilem magyar és külföldi zeneszerzők maced mutatjuk be. Korszerű zenei életet akarunk teremteni, Erdélyben. Ezt szolgálja majd a rövidesen meginduló „Zenélő Erdék­“ című zenei folyóirat is. A folyóirat­­felelős szer­­kesztője én leszek, de a szerkesztőbizottság­ban­­szemlélni fog Erdély zenei életének min­den vezetőegyénisége. A november közepén kezdődő hangversenysorozaton több Beetho­­r­n­-szinfónia szerepel, közöttük a kilencedik is. Rodély „Psalmus Hungaricus“-a. Debussy művek Raspighitől a „Róma- fenyői“ és még számos más alkotás — Vendégművészek és karmesterek fog­nak-e szerepelni? — Természetesen. Súlyos anyagi áldozatok árán sikerült több nagynevű művészt meg­nyernünk. Vendégszerepelni fog a karmeste­rek közül Privitati Olaszországból, Philippe Wüst breslini főzeneigazgató és Failoni Ser­gio a budapesti Operától. Endre Béla és ma­gam is több hangversenyen dirigálunk. Az előadók közül megemlítem Dohnányi Ernőt, Faragót, Böszörményi Fagyat. M­eg vagyok győződve arról, hogy a kolozsvári közönség méltányolni fogja igyekezetünket és részvéte­lével támogatja ipaji munkánkat. Annyi bizonyos, hogy a kolozsvári közön­ség örömmel készül a zenei örömökben gaz­dagnak ígérkező évadra. A Filharmóniai Társaság vezetőcége remélhetőleg lehetőséget nyújt majd arra, hogy a közönség szegé­nyebb rétege, a fiatalság és diákság, amely­be az új hangversenyközönségnek kell kiala­kulnia, olcsón látogathassa a hangversenye­ket A reformáció emlékünnepe Kolozsváron Kolozsvár, okt. 31. A reformáció eml­ék­in -­depón a belvárosi református templomban ünnepi istentisztelet volt. A gyülekezeti ének után Tóth Imre vallástan­át­ ollvasott bibliát és imádkozott, ezután a kolozsvári református leánygimnázium énekkara Kodály Zoltán „Genfi zsoltár" című művét adta elő, majd Elekes Zoltán tanítóképzős énekelt. Dáné Ti­­bor VIII. gamm. o. t. „A renaissance világa és a reformáció“ címen tartott előadást. Végh Attila II. g. o. t. szavalata után Gadl Erzsé­bet IV. éves tanítóképzős énekelt Biró Magda orgona­kíséretével, majd Sándor Éva Vili. gimnáziumi o. t. tartott előadást a magyar re­formációról. Befejezésül a református kollé­gium énekkara énekelt. Az alsóvárosi református templomban Vá­sárhelyi János erdélyi református püspök mond fohászt, aki költői szavakkal méltatta az évforduló fontosságát a protestantizmus számára. A Horthy Miklós­ úti templomban a hidelúri egyházközség hívei gyülekeztek. Az ünnepi istentisztelet keretében Bíró Mózes lelkész beszélt 37, igazi református ember kői élességé­ről, majd Domay László ünnepi beszédében méltatta a nap jelentősségét. — „Muraköz igazságáról.“ A Magyar Nem­zeti Szövetség kiadásában most jelent meg dr. Láposi-Haller Jenő ..Muraköz igazságai­­ról írott tanulmányának olasz í­rditása. Az olasz nyelvű kiadásra az késztette a Szövetei­get, hogy a baráti olasz nemzet részéről élénk érdeklődés mutatkozik a Muraköz történelme iránt. A komoly történelmi kutatások és tár­gyilagos adatok alapján összeállított monog­ráfia bizonyára meleg fogadtatásra fog találni az olaszoknál.

Next