Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-19 / 88. szám
ECOMTilk&JXG 19 42. A PUICIS 19 Új bélyegüzlet ! Biztonságok, klasszikusok Albumok, felszerelések. Szál titok hiánylistára! Komoly, szolid árak! Gyűjteményt, tánkgbélyegeket készpénzért veszek — L. HERCZEG EPNŐNÉ bélyegkeresiedö, Kolozsvár, Dávid !•er opintea 12. Vesz. elad. cserél. — Segédjegyzői állások a nádasmenti járásban: a nádas menti járás főszolgabírája pályázatot hirdet két segédjegyzői állásra. Pályázhatnak legalább középiskolát végzett, keresztény származásokat igazolni tudók. Előnyben részesülnek, akiknek már némi közigazgatási gyakorlatuk van. A folyamodók lehetőleg személyesen jelenjenek meg a főszolgabíró irodájában, vármegyeháza 15. számú ajtó, április 30-ig. * Meghivó. Az „ALFA“ Szövetkezet 1942. március 29-én tartott rendes közgyűlésének határozata értelmében f. év április hó 26-án vasárnap d. e. 11 órakor a szövetkezet Unió u. 11 sz. alatti hivatalos helyiségében ALAPSZABÁLYMÓDOSÍTÓ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST tart, mely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz a napirendre tűzött pontok felett. Napirend: 1. Alapszabály 2. §-nak módosítása: a cégszövegben az „ALFA“ névnek ,,AKARAT“-tal való helyettesítése. 2. Alapszabály 9. §-nak módosítása: a belépési díjnak 5.— Pengőben való megállapítása. Igazgatóság. — A Magyar Fakitermelő csittszentiványon dolgozó munkásainak panasza. Marosvásárhelyről jelentik: A Magyar Fakitermelő Csittszentiványon dolgozó mintegy 200 főnyi munkása panaszt tett a Nemzeti Munkaközpont marosvásárhelyi tagozati vezetőségének, hogy vállalatuk nem fizeti a megállapított legkisebb munkabéreket, sem pedig az utóbb életbe léptetett bérkülönbözeteket nem utalja ki. Pálffy Ferenc, a Munkaközpont tagozati főtitkára kiszállt a helyszínre, hogy a munkások életkérdésében megfelelő megoldást találjon. Annál inkább remélik, hogy a vállalat vezetőségét sikerül a szerzett jogok csorbítatlan betartására birni, mert csupa nemzeti alapon álló magyar munkásról van szó. — KOLOZSVÁR VÁROS NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGA április 1-én, vasárnap délután 3 órakor a kolozsvári gazdálkodók részére a Magyar utcai református iskolában Vagy Miklós EGE titkár közreműködésével szakszerű előadást tart. Az előadás címe: „A gépkultúra bevezetése a gazdaságba, a munkáshiányra való tekintettel.“ Az iskola udvarán bemutatják a legújabb rendszerű talajművelő gépeket. A Népművelési Bizottság célszerű és hasznos munkát vélt teljesíteni akkor, amikor ezt a különleges fontosságú előadást munkarendjébe iktatta. Az előadásra szeretettel hívnak s várnak minden magyar testvért. — Megjelent az „Erdély“ legújabb száma. Az „Erdély“ című honismertető folyóiratnak, az Erdélyi Kárpát Egyesület hivatalos értesítőjének legújabb száma uj felelős szerkesztő ifj. Xantus János tanár szerkesztésében jelent meg. A lap első oldalán Cserei Szász László „Székely falu“ című, Körösi Csoma Sándor emlékének ajánlott versét közli. Ugyancsak a nagy magyar Ázsia-kutató emlékének hódol ifj. Xantus János „Csomakőröstől a Himalájáig“ című cikke is. Péchy-Horváth Rezső „Négy nap a Bakonyban“ című cikke a Dunántúl legnagyobb és legszebb hegyvidékéről ad festői és tudományos szempontból is figyelemreméltó képet. A lap megemlékezik a, nemrégiben lezajlott fürdő- és idegenforgalmi kongresszusról, hírrovatában pedig a természetjárókat különösképpen érdeklő híranyagokat közli. * TÉR VGAZ IRAZKODÁS. A feltétlenül szükséges jégbiztosítás nemcsak a kalászosokra, hanem azokra a kereskedelmi terményekre, valamint ipari növényekre és olajtartalmú magvakra is köthető, amelyeket az idén már fokozottabb mértékben kell a gazdáknak termelni. A jégbiztosítást idejekorán kell bejelenteni azért, hogy egyrészt 8. biztosítás alapján a korai károk is megtérüljenek, másrészt azért, mert olyan terményeket, amelyeket jégverés már ért, biztosítani nem lehet. Az ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG helybeni főügynöksége: Egyetem utca 1. — JÓTÉKONY CÉLÚ TEÁT RENDEZ ÁPRILIS 22-ÉN A MARIA VALÉRIA ÁRVALEÁNYNEVELŐ EGYESÜLET. A Mária Valéria Árvaleánynevelő Egyesület, intézete javára, április 22-én, szerdán délután 5 órakor a Gábor Áron diákotthon (Petőfi u. 9) nagytermében jótékonycélú teát rendez. Háziasszonyok: Biazini Sándorné, Bocsánczy Tódorné, dr. Deák, Gyuláné, Dicsőfi Bélánné, dr. Gabányi Imréné, Badácsy Henrikné, Pohl Béláné, Simák Lajosné, dr. Somodi Istvánná, dr. Somodi Andrásné. A tea egy pengő. A megjelenésben való akadályoztatás esetén az egyesület kéri a jótékony cél érdekében az adományoknak Török Bálintné elnöknőhöz ( MüjAHs-n. 22) való beküldését. Előadások a nemzetiségi kérdésről BUDAPEST, április 18. A magyar nemzet nagy tanítómestere, néhai Teleki Pál gróf az örvendetes sorsforulatok után többször is felhívta a magyar társadalom figyelmét a belső nemzetiségi kérdés rendkívül nagy fontosságára, arra, hogy főleg a kárpátaljai és erdélyrészi területek visszaszerzésével ismét nemzetiségi ország lettünk és ezt országunk újraépítő munkájában a magyar jövő kialakulásánál nem szabad szem elé tévesztenünk. A „Láthatár“ kisebbségi szemle már régebben is nagy figyelmet szentelt a belső nemzetiségi kérdésnek. Az ország örvendetes területi gyarapodása óta a Láthatár kisebbségtudományi munkaközösségében csoportosuló szakférfiak és a vezetésük alatt álló fiatal magyar szakírók egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a kérdés felé és az új Európa kialakulásával egyidejűleg igyekeznek ősi magyar nemzet- szemléletünk és a nemzetiségi kérdés korszerű szintézisét megtalálni. Ezért elhatározták, hogy a kérdés iránt érdeklődő kulturális egyesületek közreműködésével az ország mintegy 60 vidéki városában a tavaszi, majd az őszi hónapok folyamán előadássorozatokat rendeznek. Az előadássorozatban a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szakemberek egész sora vesz részt. Az első előadás április 18-án, szombaton hangzik el Szombathelyen. Az első előadást hamarosan követi a többi is, úgy, hogy április és május hónap folyamán mintegy 30—36 nagyobb városban hangzanak el erről a kérdésről előadások. Az előadássorozat második része az őszi hónapokban következik. * 15 ■ Vitézi Szék Zrínyi Csoportjának képes hetilapja, a „Katona Újság“, a nemzeti katonai nevelés, a nemzetvédelem szolgálatában áll. A „Történelmi Lapok“-ban szereplő vörössapkás honvédek harcos utódairól ír krónikát ez a lap, amely minden sorával igazolja, hogy a történelmi események, a hősi sorsok milyen szervesen kapcsolódnak egymásba, hogy az időálló eszmét szolgálják. A hadihelyzet, a hadiesemények ismertetése mellett a „Katona Újság“ beszámol minden nemzeti és társadalmi mozgalomról, amely a katonaeszményt ápolja. Minden számában „Emlékeztető“ címmel külön rovatban emlékezik meg a magyar katona dicsőséges napjairól. A történelmi múltról írva felidézi az egykori magyar várakat, amelyeknek olyan nagy szerepük volt a nemzet harcos küzdelmeiben. A „Katona Újság“ minden sorából a nemzeti gondolat erkölcsi felsőbbsége szólal meg. Az egyéni érvényesülés, a kicsinyes hajszák útvesztőjében buzdító hangja úgy hat, mint a reggeli ájtatosságra hivó, friss harangszó. Ne menjünk el közömbösen, süket fülekkel mellette, tárjuk ki feléje szivünket és induljunk el hivő lélekkel a harangszó nyomán .. . HORY ETELKA A „Honvéd“-től a „Katona Ujság“-ig... Dicsőséges múltja van Magyarországon a katonaoszmány szolgálatában álló sajtónak A sajtótermékek — különösen az újságok — arra hivatottak, hogy a különböző történelmi korok között a szellemi folytonosságot fenntartsák, ápolják és a hazaszeretetei ébren tartsák a lelkekben. Az 1848-as -49-es években nemzetnevelési és katonai szempontból ezt a nemes hivatást töltötte be a Kolozsvárt megjelenő első magyar katonai napilap, a „Honvéd“. Ezt az újságot, amelyet Bem tábornok engedélyével Ocsvay Ferenc a 48-as idők neves nyomdász-szerkesztője adott ki, nemsokára követte a másik „Honvéd“, amely mint hetilap jelent meg Bethlen Olivér gróf honvédezredes szerkesztésében. Laptulajdonos a pesti honvédegyleti bizottmány volt. A „Honvédének a sajtó hivatásáról írott szavait, mint az újságírás örök parancsát véshetjük a szívünkbe. A sajtónak gyönyörű hivatása van, mostani körülményeink szerint lelkesíteni a népet, figyelmeztetni mindenkit hazafias kötelességeire, kimutatni, hogy mennyi erő fekszik a népben, ha azt érezni tudja és mi vár rá, ha passzivitása által hagyná elveszíteni a hazát! önvédelmi harcunk nagy napjai alatt még a bombázott Komáromban is jelent meg katonaújság. Mack József honvédtüzérőrnagy a hírszerzési és a technikai nehézségeket leküzdve a „Komáromi Értesítő“-t szerkesztette. , A harmadik katonai újságot a „Hadi Lap“-ot, Székelyföldön, Csíkszeredán indította el Bíró Sándor, honvédszázados. A lap kinyomását azok a csíksomlyói barátok vállalták, akiknek utódai, a megszállás alatti években is, törhetetlen hittel és a hősiességig menő áldozattal tettek tanúbizonyságot magyarságuk mellett. Az aránylag rövidéletű katonaujságokat, a kiegyezést követő években a Kolozsvárt megjelenő „Történelmi Lapok“ helyettesítette. Ha nem is volt kimondottan katonaujság - hiszen abban az időben nemzeti és szabadságharcos hagyományok őrzése a társadalomra hárult, azért a havonta kétszer megjelenő folyóirat önvédelmi harcunk eseményeinek állandó ismertetésével a béke nyugodt éveiben is ébrentartotta, a lelkekben a hősi katona eszmény tiszteletét. A lap szellemi irányítói, édesapám, Hory Béla indítványára alakult állandó március 15. bizottság tagjai és a Történelmi Lapok erdélyi írógárdája Bartha Miklós, Ugrón Gábor, Szász Gerő, Magyary Mihály, Hory Béla, Sebesy Samu, Jékey, Jókai Mór, Jakab Ödön, Hegedűs István stb. hagyományainkban látták nemzeti fennmaradásunk legbiztosabb zálogát és ezért a dicső múlt felidézésével akarták az új nemzedéket lelkileg előkészíteni arra, hogy apáik példáját kövesse. A lelkes hitből fakadó, önzetlenül vállalt feladat nem volt könnyű, mert sokszor a közönyösek a kishitűekkel szemben kellett felvenni a szellemi fegyverekkel vívott harcot. Úttörő munkát végezni és ugart szántani csak azok tudnak, akik átérzik a magasabbrendű célokért folyó küzdelem felemelő hatását. A „Történelmi lapok“-ban a történelmi múltat szólaltatták meg, hogy hagyományainkon keresztül előkészítsék a történelmi jövőt. Képekben, írásokban mutatták be a 48-as honvédeket, rávilágítva arra, hogy működésüknek milyen irányú befolyása volt az eseményekre. A Ruszkó István által szerkesztett folyóirat a vele párhuzamosan dolgozó Ereklye Múzeum és a különböző honvédegyletek között közvetlen összeköttetést teremtett. Felhívásában buzdította a még élő honvédeket arcképeik és a hozzá tartozó leírások beküldésére és ilyen módon sok értékes történelmi adatot mentett meg az utókor számára. Belevitték az olvasók lelkébe a magyar honvéd iránti tiszteletet és a dicsőséges honvéd alakja mellett nem feledkeztek meg a többnyire nyomorban élő, öreg, vörössapkás honvédekről sem. A „Történelmi Lapok“ vetette fel a honvédmenedékházak, egyletek alapításának gondolatát és tevékenységének köszönhető, hogy rendre 80 honvédegylet dolgozott az országban. Hogy az a munka, amit a lap lelkes munkatársai végeztek, mm volt hiábavaló, hogy az eszme szellemi öröksége apáról-fiúra szállott, azt bebizonyították a világháború messzi halálmezein küzdő és vérző honvédeink. Maga a lap már csak múzeumi emlék, de az eszme, amelyet apostoli hittel hirdetett továbbés egy másik újságban, a „Katona Újság“-ban, amely mintegy szellemi folytatása a régi „Történelmi Lapok“-nak. Használt rezsókat keresünk megvételre. Gászművek üslethelyisége WESSELÉNYI MIKLÓS UTCA 35. SZÁM Meleg ünneplésben részesítette a rádió bajtársi szolgálata egy harctéren küzdő honvéd újszülött ikreit bank, április 18. A Magyar Vöröskereszt bajársi szolgálata nem régi intézmény.. Alig négy hónapja, karácsony estéjén kezdette meg működését, de azóta már húszezer üzenet szállt az országból a messzi, keleti harcterekre és szárnyalt onnan vissza az itthonmaradottakhoz. A bajtársi rádiószolgálatnak immár hagyományos szokása, hogy a szolgálat egy-egy kiemelkedő állomását megünnepelik, így megünnepelték egy orosz földön küzdő magyar honvéd kislányának születését, aki a bajtársi rádiószolgálat által bejelentett századik apró angyalka volt, de már akkor elhatározták, hogy megünnepik azt is, ha egy fronton küzdő honvédnek idehaza ikergyermekei születnek. Az örvendetes családi eseményre most került sor a szatmármegyei ,Zánk községben Jakó József honvéd földmives szerény hajlékában. A házi ünnepségen megjelent Streicher Andor dr. a vármegye alispánja, a jászberényi főszolgabíró, a körorvos, a jegyző, a pap, de ott volt a megye közjóléti, szövetkezetének igazgatója és a honvéd haditudósító század fiatal tisztjei is részt vettek az ünnepségen. Valamennyien elhozták ajándékaikat az újszülöttek számára. Az alispán, mint a Vármegyei Vöröskereszt elnöke, egy erdélyi nyereménykötvényt, Budinszky Sándor a Magyar Rádió nevében 500 pengőt nyújtott át a boldog anyának, a közjóléti szövetkezet pedig egy szép lovat ajánlott fel a kis gazdaság számára. A kis család háláját beszédesen tolmácsolta az az üzenet, amelyet az örvendező anya küldött messzi földön küzdő férjének ez éter szárnyain keresztül. — Üzenem férjemnek, hogy büszke vagyok rá. Mire hazakerül, három kicsi várja és rendben talál majd mindent a házatáján, mert jó szívvel segítenek az ismerősök és a kis család szorgalmasan dolgozik helyette is. Így is van ez rendjén, amíg a derék honvédek távol határainktól védik az ősi hazát a társadalom pártfogásába veszi az itthonmaradottakat. — HALÁLOZÁS. Özv. Sinay Sándorné elhunyt életének 83. évében. Temetése hétfőn délután 5 órakor lesz a temetői kápolnából. — Ma tesz esküt a marosvásárhelyi katolikus egyházközség 33 új tanácsosa. Tudósítónk jelenti: ünnepélyes keretek között esküszik fel a marosvásárhelyi rónikát, egyházközség újonnan megválasztott 13 egyháztanácsosa. A felesketési szertartást a vasárnap délelőtti mise után Jaross Béla pápai prelátus végzi. Az egyházi tanácsosok között már azok az anyaországbeli hívek is helyet foglalnak, akik hitbeli magatartásukkal szintén rászolgáltak arra, hogy az egyháztanácsban vezető szerepet vigyenek. A bensőséges ünnepélyen a város társadalmának előkelőségei, sőt a hatóságok is részt vesznek, ünnepség után az egyháztanács tagjai és a meghívottak közeléden vesznek részt. J11 ÁRU ÉS16 HIRDETÉS AZAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK