Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

1943. SZEPTEMBER 1 Dés, aug. 31. (MTI) Antal István nemzet­­védelmi propaganda miniszter hétfőn dél­után erdélyi körútja során Désre érkezett. Az állomáson Bethlen Béla gróf, főispán fo­gadta, majd a miniszter és kísérete a vár­­megyeházára hajtatott, ahol részt vett a Társadalmi Egyesületek Együttm­űködésének megalakulásán. A miniszter fogadta az Er­délyi Párt részéről dr. Vékás József nyugal­mazott vármegyei tiszti főorvos, felsőházi tagot, az egyházak részéről Farkas Albert református lelkészt, valamint Páter Beke Kázmér plébánost, az EMKE részéről Szath­­máry Lajos ügyvezető alelnök, miniszteri ta­nácsost, az EMGE részéről Antal Dániel igazgatót. Az ülést Bethlen Béla gróf, főispán, nyi­totta meg, majd Vékás József dr. méltatta azt a munkát, amelyet különösen a vidéken a társadalmi egyesületek összefogásával vé­gezni lehet. Azután dr. Péter Ernő minisz­teri előadó ismertette a társadalmi egyesü­letek összefogására vonatkozó célkitűzése­ket. Ezután Antal István miniszter mondotta el beszédét. A vármegyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség zajos tapssal adott kife­jezést a miniszter beszéde felett érzett tet­szésének, majd Hász Ödön elnök megkö­szönte a miniszternek, hogy önbizalmat ön­tött­ az erdélyi magyarságnak ebbe a ré­szébe, tában az ország minden egyes, tehát nem­zetiségi állampolgára számára is. Annál is inkább, mert ez a princípium nincs ellen­tétben sem a magyarság erkölcsi és anyagi erői megerősítésének követelményével, sem pedig azzal a követelménnyel, hogy a ma­gyarság jogainak az egyenlő elbánás súlyos sér­elmével történt múltbeli megcsorbítása méltányosan és igazságosan kiegyenlíttes­­sék. • Beszéde befejező részében arra kérte a miniszter a besztercei magyarságot, hogy az őt körülvevő népek tengerében a hon­­n­apító nemzetfenntartó, államvezető nép ezeréves, fölényes nyugalmával, józanságá­val és nagylelkűségével tartson ki az or­­sz­ág e fontos keleti bástyafokán. A Magyar Kaszinóban tartott közebéd u­tán Antal miniszter meglátogtatta a besz­tercei Magyar Iparom Egyesület, majd a székely telepesekhez hajtatott. Melegen el­beszélgetett a sokgyermekes székely telepe­sekkel és azt a reményét fejezte ki, hogy új magyar élet kezdődik ezen a részen, ahol évszázadok hibái miatt a magyar élet el­csenevészesedett. A politikai —- mondotta nemzetnek nincs szüksége szélkakasokra és alibi keresőkre Besztercén Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter Antal miniszter megkezdte északerdélyi és székelyföldi körútját Antal miniszter Besztercén Antal István miniszter Désről Besztercé­re utazott s ott kedden délelőtt beszédet mondott. Antal István nemzetvédelmi pro­paganda miniszter Besztercén szintén részt vett a társadalmi erők nemzeti összefogá­sának megalakulásán. Bethlen Béla gróf főispán kíséretében a vármegyeházára ment, ahol küldöttséget fogadott. Utána a Magyar Kaszinó helyiségében az összegyűlt közönség előtt, Donáth György dr. ország­gyűlési képviselő a székesfővárosi egyesü­letközi együttműködés, Páter Ernő dr. mi­niszteri előadó pedig a társadalmi egyesü­letek együttműködésének célkitűzéseit is­mertette. Léstyán József főesperes, Beke Ödön országgyűlési képviselő, Sigmond Já­nos ref. esperes, felsőházi tag és dr. Gáspár Bacher felszólalása után a közgyűlés egy­hangúlag kimondotta a megalakulást és el­nökévé Petrás Jakab nyugalmazott főerdő­­tanácsost választotta meg Ezután emelkedett szólásra Antal István miniszter igen nagy érdeklődés közepette. Hosszabb beszédében a társadalmi erők együttműködéséről, céltudatos munkájáról szólt, mert ez az egyik legfontosabb ténye­zője a belső front szilárdságánál­. Erre a belső frontra a mi nemzetünk életében leg­alább olyan hangsúlynak kell esnie, mint a külső frontok helytállásé.''a. A c­utu­dato­­san megszervezett társadalmi munka segít­ségével sikeresen lehet felvenni a küzdel­met a defetizmus minden fajtája ellen, de különösen az ellen az alattomos csüggesztő aknamunka ellen, amely a külpolitika és a szomok átmeneti nehézségének parazsánál a maga sajátos külön pecsenyéjét akar­ja megsütni és abban a hitben ringatja magát, hogy eljött az idő visszacsinálni mindazt, amit a nemzeti és keresztény politika az elmúlt 10 év alatt alkotott. Nem politikai sakkjátszmákra, bábszínjátékokra és botor politikai baljósokra van most szüksége a nemzetnek, de a tiszta és igaz magyar em­berek becsületes és önzetlen szándékú ösz­­szefogására, amely mentes minden hatalmi törekvéstől és csak egy célt­ tart szem előtt: minél többet használni a nemzetnek. Ezért a társadalmi munka jelentősége ma talán n­agy­obb a politikai tevékenységnél nem­csak azért, mert a társadalmi munka össze­fogó erőt jelent, de azért is, mert ez a tár­sadalmi munka csak szolgálni, használni, segíteni akar és mentes a­ politikai szélkar Passág és alibikeresés napjainkban egyes helyeken jelentkező, undorító és szánalmas szín­változásait­ól.­­ A nemzetvezetés és a miniszterelnök úr évszázados magyar tradíciók szellemé­ben kifinomult és kipróbált politikai intuí­ciójának és erős kezének vezetése alatt ke­mény, elszánt, határozott és változatlan. A nemzeti keresztény politika befelé, a ma­gyar öncélúság, a magyar hűség és a ma­gyar becsület politikája kifelé. (Viharos él­jenzés és taps.) Ezután a nemzetiségi kérdésről szólt a miniszter, amely kérdés helyes kezelésének különösen Erdélyben van fokozott jelentő­sége. A magyar nemzetiségi politika alap­jait világos és félre nem, érthető módon"szö­gezte le. Kállay Miklós miniszterelnök, ami­kor azt mondotta, hogy e politika vezető­­gondola­ta, a­ jogok kölcsönös tisztelete és az emberiesség. Ez az a két elv, amely ezt a súlyos kérdést nyugvópontra juttatja. Mi ezt a két elvet igyekszünk megvalósítani azoknak a hagyományoknak a szellemében, amelyek Szent István országlásával kezdőd­nek és a mai napig tartanak. E két elv megvalósítása a gyakorlati politika síkján azt jelenti, hogy biztosítani kell a teljes jo­gi és tényleges egyenlőséget, tehát az egyenlő elbánást éís élet minden viszonyra­ EGYETEM - MOZGÓ mai premierje: ww­­ DÖNTŐ MÉRKŐZÉS A legkáprázatosabb látványosság! A legizgalmasabb sport­film ! Gyáva hazaáruló az, aki ma nem szilárd lélekkel áll a helyén — mondotta Keresztes-Fischer belügyminiszter a szabadkai vármegyeházán Szabadka, aug. 31. (MTI). Vitéz Keresz­­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter több na­pos délvidéki körútra indult. Hétfőn dél­után érkezett Szabadkára,­­­útja első állo­mására. A vármegyeház közgyűlési termé­ben összehívták a törvényhatósági bizottság tagjait. Előttük a miniszter nagyobb beszé­det mondott. Hangoztatta, hogy egyrészt azért jött le, mert ennek a törvényhatóságnak, amely a két esztendő alatt a bevezetésnek, az új életnek a nehéz munkáját nagyrészt elvé­gezte, hazafiságáért és munkájáért köszö­netet akar mondani. A második ok, amiért most végig­járja Bács-Bodrog vármegyét, az, hogy megnézze, mennyire sikerült itt biztosítani a társadalmi békét és a nyugodt, egyenletes munkát. A Bácska földje — mondotta — jellegzetes terület. Azt mond­hatnám,, hogy kicsiben mása az egész nagy Dunavölgyének. A Duna-völgye ugyanis tele van kis nemzetekkel, amelyek egymás-­­ ha fonódnak, egymásra vannak utalva, de öntudatosak, amelyek egymás nélkül meg­v élni nem tudnak. A Bácska kicsinyített ké­pe ennek a helyzetnek. Itt nemzetiségek él­nek egymás mellett, egymással összefonód­va, egymásra utalva, öntudatos nemzetisé­gek amelyeket, elszakítani és egymástól elkülöníteni semmiféle eszközzel sem lehet­séges, mert még hogyha holmi települési gondolatok megvalósulásra kerülhetnének is, ez sem változtat a lényegen, mert ezek az egymás mellett élő, egymásra utalt kis népek mindig ugyanolyan érintkezésben és ugyanolyan egymásra­ utalságban fognak maradni. Mi következik ebből a megállapí­tásból? Az, hogy itt mindenek előtt való feladata és kötelessége ma mindenkinek a más nemzetiségünkkel való megértő, békés együttműködést biztosítani. Akárhogy ala­kul a jövő helyzet, itt ezen a kérdésen lé­nyegében változtatni nem fogunk, ezen a területe­n boldogulni csak akkor lehet, ha a­ magyar állam­ keretei között minden nem­zetiséget egyenlő jogúnak és egyenrangú­nak ismerünk el és így kezeljük, feltéve, hogy az állam keretei közé tudnak helyez­kedni. Ezt­ kell szem előtt tartani és vissza kell emlékezni a háború előtti időkre, ami­kor évszázadokig tudtunk békességben együtt élni nemzetiségeinkkel. Erre a bé­kés együttélésre ma és a­ jövőben fokozott­­mértékben lesz szükség. Ne felejtsük el, hogy a jövő sorsának alakulása lényegesen függ attól, hogy itt a Kárpátok alatt meg tudjuk-e egymást érteni és becsülni. Azt le­het mondani, hogy ennek a területnek a jö­vő sorsa ettől a kérdéstől függ elsősorban, a magyarság boldogulása éppen úgy,­­ mint a nemzetiségeké. Ezután helyi kérdésekkel foglalkozott, majd így fejezte be beszédét: — Nem tudom, Szabadkán előfordul-e, de a határvidékeken több helyen látni, éppen a magyarság között, bizonyos bizalmatlan­ságot a jövővel szemben, bizonytalan félel­met, szóval kishitűséget. Ha a magyarság elveszti lelkét és bizalmát a jövőbe, bátor­ságát és kitartását, akkor elveszett a jövő is. Tehát egyenesen haza­áruló, akár­milyen helyen van, aki ma kishitű és nem bízik a magyar jövőben. (Percekig tartó taps.) Tő­lünk függ, hogy becsülettel és bátor lejek­kel megálljuk helyünket és kitartsunk utol­só csepp vérig azért a megszentelt földért, amely bennünket illet. (Megújuló óriási taps) ez az, amit megtehetünk, ez az egy az, amiért mindenkit, történelmi felelősség terhel. Gyáva hazaáruló az, aki ma nem szilárd lélekkel áll a helyén és nem szol­gálja a magyar ügyet kellő bátorsággal. A törvényhatósági bizottság tagjai hosz­­szan tartó meleg ünneplésben részesítették a belügyminisztert. I LILLAFÜREDEN ÚJABB ÉRTEKEZ­LETET TARTANAK A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK. A hazatért országrészek közművelődési egyesületei az elmúlt napok­ban értekezletet tartottak Budapesten. Elha­tározták, hogy szeptember első napjaiban Lillafüreden többnapos megbeszélést, tarta­nak. A megbeszéléseken lefektetik az egysé­ges munkaterv irányelveit, s a jövőben ennek a munkatervnek alapján folytatják műkö­désüket. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Szathmáry Lajos dr. ügyvezető alelnök, Walter Gyula, központi titkár és Unghváry Sándor tanár, szakosztályi titkár képviselik a megbeszéléseken. / JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Mhzsr r SFr&J Xa Nemzetközi képeskönyv MOSZKVAI ÉTKEZÉS Missin to Moscova címen adta ki em­lékiratait Joseph B. Davies, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete. Az egyik magyar hetilap nemrégiben rész­leteket közölt ebből az emlékiratból. Vannak azonban még olyan, rendkívül érdekes részletek, amit a magyar ol­vasóközönség nem ismer. Ezekből válo­gattuk össze az alábbi részleteket: „A nagykövetség orvosa, érkezésem után nyomban átnyújtott nekem egy listát, ami magába foglalta mindazt, amit a diplomáciai étkezéseknél enni szabad, vagy amihez hozzá sem szabad nyúlni. Nem volt szabad tejet fogyasz­tani és főtten vizet inni. Nyers főzeléket, de még konzervfőzeléket is csak akkor volt szabad enni, ha az U. S. A-ból ér­kezett. A húst csak a legnagyobb óva­tossággal ehettük, ha tökéletesen átsü­tötték, kolbászról vagy halfájéról, pedig beszélni sem lehetett.“ Ilyenek voltak az élelmezés-egészség­ügyi viszonyok a háború kitörése előtt. Azóta pedig, mint azt a semleges meg­figyelők is egyhangúlag megállapítják, zuhanásszerűen romlott a szovjet s főleg a nagyvárosok, tehát Moszkva és Lenin­­grád élelmezési helyzete. Hogy ma mi­lyen lehet az orosz élelmezési helyzet, a négy évvel ezelőttről származó fenti rövid leírás után sem képzelhető el, így fest a proletárparadicsom ... , NEHRU ÉS ALEXANDER — ISKOLATÁRSAK ... Érdekes fényképet közöl a „Schweitzer Illustrierte Zeitung“. A kép a Harrow­­ban, az előkelő angol iskolában, 1907- ben végzett növendékek baráti emléke. A képen, egymáshoz közvetlen közel­ségben két nyurga fiatalember áll. Az egyik Pandit Jawaharlal Nehru, a má­sik pedig Sir Harold Alexander tábor­nok. Milyen különös volna, ha ma egymás mellé kellene állítani ezt a két férfit. Az egyik, sir Alexander, ma a megszál­lott Szicília katonai kormányzója, a brit imperializmus klasszikus képviselője. A másik, Partdit Nehru, immár több mint egy esztendeje börtönben ül. Az indiai kongresszus elnöke volt, Gandhi tanítványa, népének körülrajongott báli ványa. Ma, mesterével együtt fogoly. Az angol koronagyarmatok felszabadulni vágyó népének jelképe. Egyiptomban megtiltották a keresztény missziók tevékenységét Antakya, augusztus 31. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: " A kairói rádió jelentette hétfőn este: "Új törvénnyel megtiltották Egyiptomban a keresztény missziók tevékenységét. n török miniszterelnök nagy elismeréssel nyilatkozott az izmiri kiállítás magyar csarnokáról Izmir, ai''. 31. (MTI). Szaradzsoglu tö­rök minis­z.elnök meglátogatta az izmiri kiállítás magyar csarnokát, ahol hosszabb időt töltött és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Fuat Agrili török külügymi­niszter szintén meglátogatta a magyar ki­állítást, ahol egy óra hosszat időzött. Sza­radzsoglu kedden este vacsorát adott a vá­ros vesztőinek tiszteletére. Beszédében mél­tatta a dumlupinári győzelem országszerte megült 21. évfordulóját.­­­ Többi között kijelentette, hogy ez a győzelem nemcsak katonai volt, hanem jelentősége az, hogy a török nemzetre nézve lezárta a maradiság korszakát és megnyitotta a haladásét. Az elmúlt 21 év hadseregünket olyan színvo­nalra emelte, amely tiszteletet parancsol barátok és ellenségek előtt. Szilárd meg­­kl­őződése, hogyha, valamely napon kényte­­­lnének háborúba lépni, ez a hadse- Han győzelmet és dicsőséget szerez zászlónak. ■— A miniszterelnök ez­után visszatért Ankarába.

Next