Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
1943. SZEPTEMBER 1 Dés, aug. 31. (MTI) Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter hétfőn délután erdélyi körútja során Désre érkezett. Az állomáson Bethlen Béla gróf, főispán fogadta, majd a miniszter és kísérete a vármegyeházára hajtatott, ahol részt vett a Társadalmi Egyesületek Együttműködésének megalakulásán. A miniszter fogadta az Erdélyi Párt részéről dr. Vékás József nyugalmazott vármegyei tiszti főorvos, felsőházi tagot, az egyházak részéről Farkas Albert református lelkészt, valamint Páter Beke Kázmér plébánost, az EMKE részéről Szathmáry Lajos ügyvezető alelnök, miniszteri tanácsost, az EMGE részéről Antal Dániel igazgatót. Az ülést Bethlen Béla gróf, főispán, nyitotta meg, majd Vékás József dr. méltatta azt a munkát, amelyet különösen a vidéken a társadalmi egyesületek összefogásával végezni lehet. Azután dr. Péter Ernő miniszteri előadó ismertette a társadalmi egyesületek összefogására vonatkozó célkitűzéseket. Ezután Antal István miniszter mondotta el beszédét. A vármegyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség zajos tapssal adott kifejezést a miniszter beszéde felett érzett tetszésének, majd Hász Ödön elnök megköszönte a miniszternek, hogy önbizalmat öntött az erdélyi magyarságnak ebbe a részébe, tában az ország minden egyes, tehát nemzetiségi állampolgára számára is. Annál is inkább, mert ez a princípium nincs ellentétben sem a magyarság erkölcsi és anyagi erői megerősítésének követelményével, sem pedig azzal a követelménnyel, hogy a magyarság jogainak az egyenlő elbánás súlyos sérelmével történt múltbeli megcsorbítása méltányosan és igazságosan kiegyenlíttessék. • Beszéde befejező részében arra kérte a miniszter a besztercei magyarságot, hogy az őt körülvevő népek tengerében a honnapító nemzetfenntartó, államvezető nép ezeréves, fölényes nyugalmával, józanságával és nagylelkűségével tartson ki az ország e fontos keleti bástyafokán. A Magyar Kaszinóban tartott közebéd után Antal miniszter meglátogtatta a besztercei Magyar Iparom Egyesület, majd a székely telepesekhez hajtatott. Melegen elbeszélgetett a sokgyermekes székely telepesekkel és azt a reményét fejezte ki, hogy új magyar élet kezdődik ezen a részen, ahol évszázadok hibái miatt a magyar élet elcsenevészesedett. A politikai —- mondotta nemzetnek nincs szüksége szélkakasokra és alibi keresőkre Besztercén Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter Antal miniszter megkezdte északerdélyi és székelyföldi körútját Antal miniszter Besztercén Antal István miniszter Désről Besztercére utazott s ott kedden délelőtt beszédet mondott. Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter Besztercén szintén részt vett a társadalmi erők nemzeti összefogásának megalakulásán. Bethlen Béla gróf főispán kíséretében a vármegyeházára ment, ahol küldöttséget fogadott. Utána a Magyar Kaszinó helyiségében az összegyűlt közönség előtt, Donáth György dr. országgyűlési képviselő a székesfővárosi egyesületközi együttműködés, Páter Ernő dr. miniszteri előadó pedig a társadalmi egyesületek együttműködésének célkitűzéseit ismertette. Léstyán József főesperes, Beke Ödön országgyűlési képviselő, Sigmond János ref. esperes, felsőházi tag és dr. Gáspár Bacher felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag kimondotta a megalakulást és elnökévé Petrás Jakab nyugalmazott főerdőtanácsost választotta meg Ezután emelkedett szólásra Antal István miniszter igen nagy érdeklődés közepette. Hosszabb beszédében a társadalmi erők együttműködéséről, céltudatos munkájáról szólt, mert ez az egyik legfontosabb tényezője a belső front szilárdságánál. Erre a belső frontra a mi nemzetünk életében legalább olyan hangsúlynak kell esnie, mint a külső frontok helytállásé.''a. A cutudatosan megszervezett társadalmi munka segítségével sikeresen lehet felvenni a küzdelmet a defetizmus minden fajtája ellen, de különösen az ellen az alattomos csüggesztő aknamunka ellen, amely a külpolitika és a szomok átmeneti nehézségének parazsánál a maga sajátos külön pecsenyéjét akarja megsütni és abban a hitben ringatja magát, hogy eljött az idő visszacsinálni mindazt, amit a nemzeti és keresztény politika az elmúlt 10 év alatt alkotott. Nem politikai sakkjátszmákra, bábszínjátékokra és botor politikai baljósokra van most szüksége a nemzetnek, de a tiszta és igaz magyar emberek becsületes és önzetlen szándékú öszszefogására, amely mentes minden hatalmi törekvéstől és csak egy célt tart szem előtt: minél többet használni a nemzetnek. Ezért a társadalmi munka jelentősége ma talán nagyobb a politikai tevékenységnél nemcsak azért, mert a társadalmi munka összefogó erőt jelent, de azért is, mert ez a társadalmi munka csak szolgálni, használni, segíteni akar és mentes a politikai szélkar Passág és alibikeresés napjainkban egyes helyeken jelentkező, undorító és szánalmas színváltozásaitól. A nemzetvezetés és a miniszterelnök úr évszázados magyar tradíciók szellemében kifinomult és kipróbált politikai intuíciójának és erős kezének vezetése alatt kemény, elszánt, határozott és változatlan. A nemzeti keresztény politika befelé, a magyar öncélúság, a magyar hűség és a magyar becsület politikája kifelé. (Viharos éljenzés és taps.) Ezután a nemzetiségi kérdésről szólt a miniszter, amely kérdés helyes kezelésének különösen Erdélyben van fokozott jelentősége. A magyar nemzetiségi politika alapjait világos és félre nem, érthető módon"szögezte le. Kállay Miklós miniszterelnök, amikor azt mondotta, hogy e politika vezetőgondolata, a jogok kölcsönös tisztelete és az emberiesség. Ez az a két elv, amely ezt a súlyos kérdést nyugvópontra juttatja. Mi ezt a két elvet igyekszünk megvalósítani azoknak a hagyományoknak a szellemében, amelyek Szent István országlásával kezdődnek és a mai napig tartanak. E két elv megvalósítása a gyakorlati politika síkján azt jelenti, hogy biztosítani kell a teljes jogi és tényleges egyenlőséget, tehát az egyenlő elbánást éís élet minden viszonyra EGYETEM - MOZGÓ mai premierje: ww DÖNTŐ MÉRKŐZÉS A legkáprázatosabb látványosság! A legizgalmasabb sportfilm ! Gyáva hazaáruló az, aki ma nem szilárd lélekkel áll a helyén — mondotta Keresztes-Fischer belügyminiszter a szabadkai vármegyeházán Szabadka, aug. 31. (MTI). Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter több napos délvidéki körútra indult. Hétfőn délután érkezett Szabadkára,útja első állomására. A vármegyeház közgyűlési termében összehívták a törvényhatósági bizottság tagjait. Előttük a miniszter nagyobb beszédet mondott. Hangoztatta, hogy egyrészt azért jött le, mert ennek a törvényhatóságnak, amely a két esztendő alatt a bevezetésnek, az új életnek a nehéz munkáját nagyrészt elvégezte, hazafiságáért és munkájáért köszönetet akar mondani. A második ok, amiért most végigjárja Bács-Bodrog vármegyét, az, hogy megnézze, mennyire sikerült itt biztosítani a társadalmi békét és a nyugodt, egyenletes munkát. A Bácska földje — mondotta — jellegzetes terület. Azt mondhatnám,, hogy kicsiben mása az egész nagy Dunavölgyének. A Duna-völgye ugyanis tele van kis nemzetekkel, amelyek egymás- ha fonódnak, egymásra vannak utalva, de öntudatosak, amelyek egymás nélkül megv élni nem tudnak. A Bácska kicsinyített képe ennek a helyzetnek. Itt nemzetiségek élnek egymás mellett, egymással összefonódva, egymásra utalva, öntudatos nemzetiségek amelyeket, elszakítani és egymástól elkülöníteni semmiféle eszközzel sem lehetséges, mert még hogyha holmi települési gondolatok megvalósulásra kerülhetnének is, ez sem változtat a lényegen, mert ezek az egymás mellett élő, egymásra utalt kis népek mindig ugyanolyan érintkezésben és ugyanolyan egymásra utalságban fognak maradni. Mi következik ebből a megállapításból? Az, hogy itt mindenek előtt való feladata és kötelessége ma mindenkinek a más nemzetiségünkkel való megértő, békés együttműködést biztosítani. Akárhogy alakul a jövő helyzet, itt ezen a kérdésen lényegében változtatni nem fogunk, ezen a területen boldogulni csak akkor lehet, ha a magyar állam keretei között minden nemzetiséget egyenlő jogúnak és egyenrangúnak ismerünk el és így kezeljük, feltéve, hogy az állam keretei közé tudnak helyezkedni. Ezt kell szem előtt tartani és vissza kell emlékezni a háború előtti időkre, amikor évszázadokig tudtunk békességben együtt élni nemzetiségeinkkel. Erre a békés együttélésre ma és a jövőben fokozottmértékben lesz szükség. Ne felejtsük el, hogy a jövő sorsának alakulása lényegesen függ attól, hogy itt a Kárpátok alatt meg tudjuk-e egymást érteni és becsülni. Azt lehet mondani, hogy ennek a területnek a jövő sorsa ettől a kérdéstől függ elsősorban, a magyarság boldogulása éppen úgy, mint a nemzetiségeké. Ezután helyi kérdésekkel foglalkozott, majd így fejezte be beszédét: — Nem tudom, Szabadkán előfordul-e, de a határvidékeken több helyen látni, éppen a magyarság között, bizonyos bizalmatlanságot a jövővel szemben, bizonytalan félelmet, szóval kishitűséget. Ha a magyarság elveszti lelkét és bizalmát a jövőbe, bátorságát és kitartását, akkor elveszett a jövő is. Tehát egyenesen hazaáruló, akármilyen helyen van, aki ma kishitű és nem bízik a magyar jövőben. (Percekig tartó taps.) Tőlünk függ, hogy becsülettel és bátor lejekkel megálljuk helyünket és kitartsunk utolsó csepp vérig azért a megszentelt földért, amely bennünket illet. (Megújuló óriási taps) ez az, amit megtehetünk, ez az egy az, amiért mindenkit, történelmi felelősség terhel. Gyáva hazaáruló az, aki ma nem szilárd lélekkel áll a helyén és nem szolgálja a magyar ügyet kellő bátorsággal. A törvényhatósági bizottság tagjai hoszszan tartó meleg ünneplésben részesítették a belügyminisztert. I LILLAFÜREDEN ÚJABB ÉRTEKEZLETET TARTANAK A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK. A hazatért országrészek közművelődési egyesületei az elmúlt napokban értekezletet tartottak Budapesten. Elhatározták, hogy szeptember első napjaiban Lillafüreden többnapos megbeszélést, tartanak. A megbeszéléseken lefektetik az egységes munkaterv irányelveit, s a jövőben ennek a munkatervnek alapján folytatják működésüket. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Szathmáry Lajos dr. ügyvezető alelnök, Walter Gyula, központi titkár és Unghváry Sándor tanár, szakosztályi titkár képviselik a megbeszéléseken. / JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Mhzsr r SFr&J Xa Nemzetközi képeskönyv MOSZKVAI ÉTKEZÉS Missin to Moscova címen adta ki emlékiratait Joseph B. Davies, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete. Az egyik magyar hetilap nemrégiben részleteket közölt ebből az emlékiratból. Vannak azonban még olyan, rendkívül érdekes részletek, amit a magyar olvasóközönség nem ismer. Ezekből válogattuk össze az alábbi részleteket: „A nagykövetség orvosa, érkezésem után nyomban átnyújtott nekem egy listát, ami magába foglalta mindazt, amit a diplomáciai étkezéseknél enni szabad, vagy amihez hozzá sem szabad nyúlni. Nem volt szabad tejet fogyasztani és főtten vizet inni. Nyers főzeléket, de még konzervfőzeléket is csak akkor volt szabad enni, ha az U. S. A-ból érkezett. A húst csak a legnagyobb óvatossággal ehettük, ha tökéletesen átsütötték, kolbászról vagy halfájéról, pedig beszélni sem lehetett.“ Ilyenek voltak az élelmezés-egészségügyi viszonyok a háború kitörése előtt. Azóta pedig, mint azt a semleges megfigyelők is egyhangúlag megállapítják, zuhanásszerűen romlott a szovjet s főleg a nagyvárosok, tehát Moszkva és Leningrád élelmezési helyzete. Hogy ma milyen lehet az orosz élelmezési helyzet, a négy évvel ezelőttről származó fenti rövid leírás után sem képzelhető el, így fest a proletárparadicsom ... , NEHRU ÉS ALEXANDER — ISKOLATÁRSAK ... Érdekes fényképet közöl a „Schweitzer Illustrierte Zeitung“. A kép a Harrowban, az előkelő angol iskolában, 1907- ben végzett növendékek baráti emléke. A képen, egymáshoz közvetlen közelségben két nyurga fiatalember áll. Az egyik Pandit Jawaharlal Nehru, a másik pedig Sir Harold Alexander tábornok. Milyen különös volna, ha ma egymás mellé kellene állítani ezt a két férfit. Az egyik, sir Alexander, ma a megszállott Szicília katonai kormányzója, a brit imperializmus klasszikus képviselője. A másik, Partdit Nehru, immár több mint egy esztendeje börtönben ül. Az indiai kongresszus elnöke volt, Gandhi tanítványa, népének körülrajongott báli ványa. Ma, mesterével együtt fogoly. Az angol koronagyarmatok felszabadulni vágyó népének jelképe. Egyiptomban megtiltották a keresztény missziók tevékenységét Antakya, augusztus 31. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: " A kairói rádió jelentette hétfőn este: "Új törvénnyel megtiltották Egyiptomban a keresztény missziók tevékenységét. n török miniszterelnök nagy elismeréssel nyilatkozott az izmiri kiállítás magyar csarnokáról Izmir, ai''. 31. (MTI). Szaradzsoglu török minisz.elnök meglátogatta az izmiri kiállítás magyar csarnokát, ahol hosszabb időt töltött és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Fuat Agrili török külügyminiszter szintén meglátogatta a magyar kiállítást, ahol egy óra hosszat időzött. Szaradzsoglu kedden este vacsorát adott a város vesztőinek tiszteletére. Beszédében méltatta a dumlupinári győzelem országszerte megült 21. évfordulóját. Többi között kijelentette, hogy ez a győzelem nemcsak katonai volt, hanem jelentősége az, hogy a török nemzetre nézve lezárta a maradiság korszakát és megnyitotta a haladásét. Az elmúlt 21 év hadseregünket olyan színvonalra emelte, amely tiszteletet parancsol barátok és ellenségek előtt. Szilárd megklőződése, hogyha, valamely napon kénytelnének háborúba lépni, ez a hadse- Han győzelmet és dicsőséget szerez zászlónak. ■— A miniszterelnök ezután visszatért Ankarába.