Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-01 / 272. szám

1943. DECEMBER 1. Megkezdődött a Házban a megajánlási vita Budapest, nov. 30. A képviselőház keddi ülésén folytatta az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülés iránt — mivel a felhatalma­zási vita ezen a napon kezdődött — pártállásra való tekintet nélkül igen nagy az érdeklődés. Felolvasták az ál­landó összeférhetetlenségi bizottság határo­zatát Pocsernik Ottó összeférhetetlenségi ügyében, melyben megállapították, hogy az összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Napirend szerint következett az 1944. évi állami költségvetésről szóló javaslat tárgya­lása. Az egyes pártok a következő szónoko­kat jelentették be: Magyar 15-ei Pártja és Erdélyi Párt: Laky Dezső, Teleki Béla gróf, Donáti­ György és Mezey Lajos. Magyar Megújulás Pártja: vitéz Imrédy Béla. Nyi­­laskeresztes Párt: Szőlőssy Jenő. Független Kisgazdapárt: Tildy Zoltán. Keresztény Párt: Zichy János gróf. A kárpátaljai kép­viselők: Bródy András. Polgári Szabadság Párt: Apponyi György gróf. A szociálde­mokraták: Peyer Károly szónokot jelentet­ték be. Az elnöki bejelentések után Inántsi Papp Elemér előadó kezdte beszédét. Az 1944. évi állami költségvetés indokolá­sát szakaszonként ismertette.­­Ezután az in­dokolással kapcsolatban r­ámutatott a meg­ajánlás vita lényegére és fontosságára. Fog­lalkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban a bizalom kérdésével is. Kiemelte, hogy gróf Apponyi Albertnek az volt a meggyőződése, hogy a megajánlási vitából helyes volna bi­zalmi kérdést nem csinálni. Amíg általában az állam nincs közigazgatás nélkül, úgy a modern állam nem lehet költségvetés nélkül. A költségvetés az államháztartás folytonos­ságának szempontjából nélkülözhetetlen. Fontos, h­ogy a közigazgatás egy napig se akadjon meg. Ha ennek fontosságát átérzi a Ház, akkor nem szabad nekünk magyarok­nak a mai időkben egymással szemben bi­zalmatlannak lenni. Kéri tehát a Házat, hogy pártpolitikai szempontot félreértve, a magyar hivatástudatnak átérzése mellett a nemzet érdekének szem előtt tartásával tel­jesítse most is történelmi feladatát. Végül a megajánlási törvényjavaslatot mind álta­lánosságban, mind részleteiben elfogadásra ajánlotta. A megajánlási vita első vezérszónoka vi­téz Imrédy Béla volt. Imrédy Béla besiéd© Vitéz Imrédy Béla, aki két meghosszabbí­tással másfél óra hosszat beszélt, bevezetőül azt hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot nem fogadta el és a kormányt nem ajándé­kozhatja meg bizalmával. A nemzeti egység­nek a kérdése azonban nem ettől függ, ha­nem az általános politika irányvonalainak tisztaságától. A honvédelmi tárca tárgyalása megmutatta és ezt örömmel állapítja meg, hogy van egy kérdés, amelyben mindenki pártkülönbség nélkül egyet­ért és ez az, hogy az országnak jobban, mint valaha szüksége van hősies szellemű és a lehető­ségek legmagasabb fokú kihasználásával korszerűen felszerelt és kiképzett hadsereg­re. Beszéde további során a parlamentariz­­musról szólt és hangoztatta, hogy a parla­menti rendszer csak úgy funkcionál helye­sen, ha a sajtó révén a parlament és a köz­vélemény között élénk kapcsolat áll fenn. Feladata továbbá a parlamentnek, hogy el­lenőrizze és ha kell felelősségre vonja a végrehajtó hatalom gyakorlóját, a kormányt. A külpolitika síkjára áttérve azt fejtegette, hogy a magyar külpolitikának csak egy célja lehet, azt az utat követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legéleseb­ben szembefordul a független kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt tagjai által ki­vánt külpolitikai elgondolásokkal, amelyek a kormány külpolitikájával szemben 180 fo­kos eltérést mutatnak. A földbirtokpolitikai kérdésekre áttérve a háború hőseinek földhözjuttatását sürgette. Követelte, hogy a földet katonaviselt több­­gyermekes magyar családfők kapják. Ezen a téren elsősorban a zsidóbirtokok odajutta­­tására gondol. A mezőgazdasági termelés fo­kozása elsőrangú honvédelmi érdek. A mun­kakény­­ével szemben a törvény legteljesebb szigorát kell alkalmazni. Az alapelv az le­gyen, aki nem dolgozik, az ne is egyék. Vitéz Imrédy Béla a következőkben az ár- és a bérszínvonal időszerű kérdésével fog­lalkozott. Kifogásolta az ár- és bérszabályo­­zás vonalán legutóbb tett intézkedéseket. Szólott a zsidóvagyonok lénye­gesen erőtelje­sebb megadóztatásának szükségességéről, majd hangoztatta, hogy a nemzeti fegye­lemre a gazdasági kérdéseknél is igen nagy szükség van. Vitéz Imrédy Béla ezután szociális kérdé­sekről beszélt. Azt hangoztatta, hogy a kor­mánynak minden intézkedést meg kell ten­ni a magyar jövő, a gyermek érdekében. Részletesebben foglalkozott a zsidókér­déssel. Kérte a kérdésnek a magyar mentali­tásnak megfelelő megoldását társadalmi, gazdasági, szellemi és politikai téren egy­aránt. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Kérte, hogy az ország hivatalos külpoliti­kai irányzatát valló jobboldali pártok és mozgalmak a törvényes keretekben működ­hessenek és a háborús céljainkat megtagadó baloldali pártokat és mozgalmakat a leg­erélyesebben ellenőrizzék. A külpolitika síkjára újból visszatérve vitéz Imrédy Béla hangoztatta, hogyha igaz volt ezelőtt egy esztendővel az, hogy ez a háború a mi háborúnk, ez ma még fokozot­tabb mértékben áll. Az angolszász—orosz szövetségen belül a hatalmi súlypont az oro­szok javára tolódott el. A moszkvai értekez­let megmutatta, hogy az igazán fontos kér­désekben, például a területi kérdésekben semmiféle megoldás nem jött létre. A kö­­zépeurópai államok kérdésében alapvető az ellentét az angolszászok és a Szovjetunió között. A kisállamok szövetkezése Moszkva számára vörös posztó. A nemzetek önrendel­kezésének legnagyobb ellensége szintén Moszkva és a szovjet törekvéseknek végső célja Európa bolsevizálása. Függetlenséget és szabadságot akarunk. A porosz csizmától ne féltsük hazánkat. A porosz csizmából mi sem kérünk. A német támogatásnak köszön­hetjük azonban a két bécsi döntést. Az an­golszász—orosz győzelemtől mit sem várha­tunk és abból, amit Benes akar, Magyaror­szágra semmi jó sem származik. Vitéz Imrédy Béla beszéde után deklará­ciót olvasott fel, amely a maga és pártja felfogását juttatja kifejezésre. A deklaráció lényege, hogy Magyarország külpolitikáját az ország földrajzi helyzete és kultúrája ha­tározza meg a Gömbös Gyula által kijelölt irányban. Ez a külpolitika az ország helyét ebben a háborúban a háromhatalmi egyez­mény hatalmai mellett jelölte meg. Ez a külpolitika eredményezte a trianoni béke­­szerződés revízióját és h­árommillió magyar visszakerülését. A belpolitika vonalán a fajvédő naciona­lista elveket vallják. E politika lényege a magyar népi gondolat, a keresztény erkölcsi és szociális szempontok és a közéleti tiszta­ság érvényesülése. Alapvető fontosságú a kormány gondoskodása a munkásságról A felhatalmazási javaslat következő ve­zérszónoka Laky Dezső, a Magyar Élet Pártja első vezérszónoka volt. A kormány a háború évei alatt sem ha­nyagolta el a magyar mezőgazdaság tovább­fejlesztését — mondotta. A háború ellenére is olyan termelési fejlődést ért el, amely megfelel azoknak a feladatoknak, amelyeket a háború reánk kényszerített. Agrárjelle­­günk fenntartására és fejlesztésére való te­kintettel nem helyes a földosztás kérdését kiválasztás nélkül végrehajtani. Mindazok az intézkedések, amelyek ezen a téren tör­téntek, azt mutatják, hogy a földhöz jutta­tásban a háborúban érdemeket szerzett em­berek részesültek. A munkafegyelem kérdé­sében az eddigiek azt mutatják, a kormány mindent elkövet az ellentétek kiegyensúlyo­zására. A kormánynak továbbra is munkát fog adni, hogy kiküszöbölje az ipari és a mezőgazdasági munkások helyzete közötti ellentétet. Az árak és a munkabérek front­ján azonban nem csak Magyarország küzd nehézségekkel, hanem nálunk sokkal hatal-­­­masabb és gazdagabb országoknak is vannak ilyen természetű problémái. A pénz értéké­vel kapcsolatban megállapította, hogy az jobb az adott körülmények között nem is lehetséges. Helyesli azt az irányzatot, amely a földadó kérdésében az aranypengő alapról a búzaalapra kíván áttérni. A költségvetés számadataival összefüggésben az a nézete, hogy a háború folyamán most egy békés esztendő költségvetését vitatják. Fejtegette ezután az ország szociális berendezéseit és ezzel összefüggésben megállapította, hogy a kormány gondoskodása, a munkásságról az előző világháborúval szemben alapvető fon­tosságú. Érintette ezután Inky Dezső az or­szág határai körül tornyosuló veszélyeket és hangoztatta, hogy minden csepp magyar vért fontolóra kell venni abból a szempontból, hogy miként használjuk fejt. A megajánlást a törvényjavaslatot elfogadta. Szőlős­ Jenő a Nyilaskeresztes Párt vezér­szónoka beszéde elején deklarációt olvasott fel, amely a Nyilaskeresztes Párt általános politikai felfogását tartalmazta. Pártjának 3 December 1.» 4« és 5«és d. u. 2 órakor álláspontja a teljes őszinteség. Szerinte szükséges, hogy az ország közellátásának kérdésében a dolgozó tisztviselőkről történő gondoskodás ne menjen a lakosság többi ré­tegének ellátása rovására. Ezután belpoliti­kai kérdésekre vétérve hangoztatta, hogy az ellenzék lelkiismeretesen részt akar venni a parlamentáris életben. A bizottsági munká­ban eddig a párt a nemzeti kötelesség tuda­tában fejtette ki tevékenységét. Elismert, hogy van nemzeti egység és ez tömören áll az ország érdekei mögött. A megajánlási javaslatot nem fogadta el. Kníjfju.rm Teleki Béla gróf: A Kárpát-szedencén­en élő népeket csak magasan­ brenniti életfelfogás ereje képes összefogni Ezután gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra és többek között azt mondotta, hogy a háború o­yan szakaszába érkezett, amikor Európa közvé­leményét már nem csak a háborús esemé­nyek, hanem a háború utáni kibontakozás lehetőségei is érdeklik. E tekintetben nekünk magyaroknak nincs szükségünk új tervekre, ezeket minden időkre megszabta a honfog­lalás. A Kárpát-medence egész és bonthatat­lan egység. A benne élő népeknek harmoni­kus egységben kell élniük, mert a természeti adottságok itt közös feladatokat és azonos sorsot jelöltek ksi számunkra. Sajnálatos, hogy a körülöttünk élő népek egyike nem tudja megérteni a természet és a történelem megmásíthatatlan követelményét. Ezután foglalkozott a magyarság kárpát­medencei feladataival, amelyek szerinte még nem zárultak le. A Kárpát-medencében élő népeket csak egy magasabbrendű életfelfo­gás és egy egészséges társadalmi és gazda­sági berendezkedés vonzó ereje képes össze­fogni. Ezután büszkeséggel állapította meg, hogy az ország ősi parlamentje a legna­gyobb háborús viharban is hű maradt ha­gyományaihoz. A szociális kérdésekkel fog­­lal­kozva elismeréssel hangoztatta, hogy a kormányzat behatóan foglalkozik velük. Hozzátette, hogy e kérdés megoldását csak egy olyan új és szociális gazdasági rend biz­tosíthatja, amely a mai szociális feszültség okainak eltüntetésére és a társadalmi igaz­ságosság és egyensúly megoldására törek­szik. Ebből következik, hogy a szociális és gazdasági reformok egymástól el nem vá­laszthatók. A Kárpát-medence olyan gazda­sági egység, amelyet, ha kiaknáznak, nem csak a benne együttműködő népek sorsa, ja­vulna meg, hanem európai hivatást is szol­gálna. Kitért ezután a földbirtokreform­­ügyekre is. Ezt a kérdést a pártpolitikai agitációk és a váltakozó közhangulat fölé kell emelni. A hadseregről beszélve hangoztatta Teleki Béla gróf, hogy honvédségünk vezetője im­már három háborús év tapasztalataival ren­delkezik. Hiszi, hogy ezeket a tapasztalato­kat a vezérkar behatóan figyelembe veszi, és bízik abban, hogy a hátországban bizton­ságban dolgozó munkásosztagok nem csak kifogástalan ellátásban és gondoskodásban részesülnek, hanem hasonlóképpen család­jaik is messzemenő állami támogatást kap­nak. A nemzetiségi politikáról azt mondotta, hogy hagyományainkhoz hű, de a változáso­kat lemérő új magyar nemzetiségi politika alapjait kell lerakni. Befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy kormányelnököt még nem terheli olyan súlyos felelősség, mint Kállay Miklós miniszterelnököt. Ő igaz magyar érzéssel nemzete jövőjébe vetett hittel, becsületesen áll azon a helyen, amelyre a magyar sors állította. Sok tényezőn fordul meg jövő sor­­sunk alakulása, amelyet nem tudunk befo­lyásolni, de amelyet szilárdan biztosíthatunk, ha a belső egységet továbbra is megőrizzük. A megajánlási javaslatot elfogadta. Folberth Eve áll. engedélyezett gyors-, gépiró és szépirószakiskolájában dec. Lén úi tanfolyam kezdődik Kolozsvár, Kossuth Lajos utca 5. Telefon: 18­94 Vidékieknek kedvezmény. Államvizsga. A magyarság szaporodását nem asszimilációval kell elérni, hanem népi erőink fejlesztésével A következő felszólaló, Donáth György, a MÉP második vezérszónoka volt. A magyar államvezetés célkitűzéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy áll­am­vezetésünk legfőbb célja, gondoskodni a nemzet megmaradásá­ról és a magyarság fennmaradásáról. A ma­gyarság szaporodását nem az asszimiláció­val kell elérni, hanem saját népi e­rőinket kell továbbf­ejleszteni. Ebből a célból fel kell karolni a magyarság legéletképesebb réte­geit, az erős, a munkakész és az élni a­kai­ó néprétegeket, s akkor már csak az okos áramvezetés és szervezés kérdése, hogy e föld és annak népe teljesítse hivatását az állam iránt. Beszéde további részében a ma­gyar birodalmi gondolattal foglalkozott, amely azt jelenti, hogy a közös vérből szár­mazó magyarság élettere a szentistváni bi­rodalom. Ennek a birodalomnak a keretében a másnyelvű­ állampolgárokat minden jog megilleti, akiknek a magyar hazához való hűsége rendíthetetlen. Az együttélés formá­ját azonban elsősorban a magyarság hiva­tott megszabni. Beszéde második felében arról szólott, hogy a magyar nemzet legfőbb gondja, hogy a mostani háborúból győztesen és erősen kikerüljön és békével megkezd­hes­­se azt a munkát, amellyel hazáját gazdaggá tudja tenni. Ezt a háborút nem mi keres­tük. Európa érdekében a békés kiegyenlí­tődés lehetőségeit kerestük, a háborút azon­ban teljes hűséggel szövetségeseink iránt továbbra is viseljük. A rendelkezésre álló magyar erőket mérjük fel és gazdálkodjunk velük a leggondosabban. A külföld aszerint mér fel bennünket, hogy mennyire vagyunk egységesek és milyen a belső ter-.ü­nk. Be­széde befejező részében a háborús felada­tokról szólott. Minthogy teljes bizalommal van a kormány iránt, a meghatalmazást megadja. Krúdy Ferenc alelnök a beszéd elhangzása után napirendi javaslatot tett. Eszerint a Ház szerdán délelőtt 10 órakor tartja legkö­zelebbi ülését a szőnyegen fekvő javaslat folytatólagos vitájával. Az interpellációkra 14 órakor térnek át. A Ház ülése ezzel véget ért. Hyupalon­fita vqyu J­amM­ István d­r., Kolozs vármegye tiszti főügyésze Kolozsvár, november 30. Hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Kolozs vár­megye törvényhatósági bizottsága Inczed­y- Joksman Ödön dr. főispán elnökletével. A közgyűlés Szász Ferenc dr. alispán előter­jesztésére elhatározta, hogy egy új díjas gyakornoki állást szervez és megszüntet egy díjtalan gyakornoki állást. A közgyű­lés elhatározta továbbá, hogy a vármegye tisztviselői és egyéb alkalmazotjai részére, továbbá a számvevőségi tisztviselők és tisztiorvosok részére karácsonyi, illetőleg téli beszerzési segélyt ad. Ezzel a belátó intézkedéssel a törvényhatósági bizottság a tisztviselők lelkiismeretes többlet­munkáját akarja méltányolni. Elhatározta továbbá a rendkívüli közgyű­lés, hogy Somodi István dr. vármegyei tiszti főügyészt saját kérelmére nyugdíjazza. A nyugalomba vonuló Somod I Iatván dr. tiszti főügyész érdemeit vitéz Boga Alajos dr. prelátus-kanonok, törvényhatósági bi­zottsági tag méltatta a közgyűlés előtt . Lel­kes szavakkal méltatta Somodi István dr .­­nak a megszállás évei alatt végzett áldoza­tos munkáját, majd igy folytatta: — Somodi István dr. az elmúlt 22 év alatt egyike volt azoknak, aki nem ijedt meg és nem hátrált meg a veszélyek elől. A ma­gyar élet­ egy részét, a magyar testedzőket és sportembereket igyekezett megtartani­ és számontartani s lelkes munkájával ezt a célt el is érte. Amikor 1940 november 30-án elfoglalta hivatalát, hivatalában pontos, úri gondolkozá­sa és törvénytisztelő volt, ezért úgy gondolom, méltó a törvényható­sági bizottsághoz, hogy elválásunk alkal­mával magyar kézszorítással búcsúzzunk tőle. Kívánjuk, hogy­ a nyugalomban eltöl­tendő éveit a jó Isten aranyozza meg és éltesse sokáig. Vitéz Boga Alajos dr. indítványára a tör­vényhatósági bizottság egyhangú lelkese­déssel elhatározta, hogy Somodi István dr. érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökíti.

Next