Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-02 / 98. szám
/ Ked 0 17 / 1m 0U 8 Áram fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 98. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI U. 7, TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Harc az új szociális rendért Rövid hír adja tudtul, hogy Budapesten, az egyik fegyverkezési üzem munkatermében gyűlt össze vasárnap a fővárosban tartózkodó birodalmi németek közössége május elsejének megünneplésére. Az ünnepségen Sztójay Döme miniszterelnök és a kormány több tagja is részt vett, de megjelentek ott a szövetséges és baráti országok követei, a honvédség tiszti kiküldöttei, a magyarországi német népi szövetség képviselői, valamint a német nemzeti szocialista párt magyarországi kiküldöttei és a magyar közélet kiválóságai is. Békeévekben is fokozomt figyelmet kell tulajdonítani olyan összejövetelnek, amelyen a magyar miniszterelnök a nagy szövetséges képviselőinek kíséretében jelenik meg, de az ünnepség fontossága és jelentősége most, háború idején, a magyar történet talán legsúlyosabb háborúja idején, kettőzött. Május elsejét ünnepeljük és talán ez a mostani május,ez az idei tavasz mindenben is különbözik az azelőttiektől. Európa népei egy új szocializmusért harcolnak, Magyarország most a magyar szocialzmusért harcol. Európa az összes világrészek közül a legszegényebb, de nagy népsűrűsége miatt, elsőrendű vásárlóerőt képvisel. Nyugatról az amerikai és angol pénzvilág döngeti a nagytőke bilincseiből megszabadulni akaró Európát, le akarja igázni, az európai ipart meg akarja semmisíteni, hogy így az angolszász nagytőke bilincseibe kerüljön. Keletről a szláv bolsevizmus irányítja gyilkos fegyvereit ereg földrészünk felé, célja a leigázás, 3 fi:*prov»nfioritá», a munkanélküliségbe való súly észtés, az életűivé az egyszeri szia.ír pék életszínvonalra való leszállítása, hogy aztán a levert és szétzüllesztett Európából munkásmilliókat szerezhessen, dolgozó és termelő tömegeket további imperialisztikus célok érdekében. Szabadságot csak igazi összefogás adhat. Európa egyetlen zárt földrajzi egység, a központi Németország szétporlása és porbahullása drámai módon földrészünk minden népének kontinensen kívüli erők érdekszférájába való esését jelentené. Keleteurópa népei a puszta létért, a megmaradásért, a független államiságért, a munkáért és kenyérért küzdenek. Harcolnak a szocializmusért. A szocializmus valamikor belső bomlasztást, osztályharcot jelentett. Ma a távlatok megnövekedtek, a feladatok megsokszorozódtak. Bizonyos, hogy szükség van belső átállításra is, bizonyos, hogy a földkérdésnek, munkáskérdésnek olyan sürgető feladatai vannak, amelyek ma már nem tűrnek semmiféle halasztást. Minden nap, amely úgy telik el, hogy ezekben a magyar erőkifejtést érintő kérdésekben még mindig nem történt semmi, csak újabb veszteséget jelent az egész nemzetközösség számára. De a belső szocializmuson túl szegény és kisemmizett európai államok igazi szocialista háborút folytatnak nemzetközi viszonylatban is. Ebben a küzdelemben, ebben a háborús és fegyveres forradalomban nem szabad alulmaradnunk és nem szabad gyengéknek bizonyulnunk. Ha most, talán a legdöntőbb órákban gyengéi és erőtlenek vagyunk, hogy egyebet most ne említsünk, hadisarcot és jóvátételeket kell fizetnünk azoknak a hatalmaknak amelyek sátáni mosollyal arra lesnek, mikor hullunk pénzsóvár karjaikba. Biztos, hogy volt széthúzás közöttünk, voltak nézeteltérések és a helyzet megítélésében helytelen elképzelések. De abban a kérdésben, hogy megmaradásünkért vívott küzdelmünkben ma egyedül a szövetséges német haderő önfeláldozására támaszkodhatunk, semilyen különvélemény nem lehet közöttünk. Hadiüzemeink és fegyverkezésünket szolgáló katonai berendezéseink az ellenség kísérletei ellenére is töretlenül éjjelnappal dolgoznak és hogy most miniszterelnökünk éppen az egyik fegyverkezési üzemünkben ünnepelte meg május első napját, jelzője annak a minden vonatkozásban lendületes és nagyméretű termelő munkának, amely mind mezőgazdasági üzemeinkben, mind ipari és háborús fontosságú 11emeinkben egyetlen hatalmas cél érdekene folyik: a magyar államiság katonai vonalon való sikeres védelméért, a magyar föld szabadságának megtartásáért, a magyar munka becsületének biztosításáért az előlünk felsorakozó pokoli erők minden cselszövése ellen. Ebben a küzdelemben nem állunk egyedül s az igazság is velünk van. És velünk van a sok megpróbáltatás látott magyar népünk hite és bizonyossága: csak küzdelemmel és harccal verekedhetjük ki a független, a szabad, a veszélyektől mentes új élet feltételeit, m- j. Köveinél és a Dnyeszter ■■wawwB^awBmiwrfi liiiitrtmw««mwwmbt mssaamtmt nMWMKWM'aBgM«»iiilmi rumul« felső folyásánál további teret nyertek a német csapatok Az áprilisi mérleg: 330,000 tonna ellenséges hajótér és 1126 angolszász repülőerőd elpusztítása Vizsinszky I*e*í»?t**r hogy Benetierdeményfüzésére jött létre »z «i szovjet'CSehszlovák szerződés A Wilhelmslrasse nyilatkozol! Sleiilnius londoni tárgyalásairól VIZSINSZKY HELYETTES SZOVJET KÜLÜGYI NÉPBIZTOS az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkoztatja a világsajtót — állapítja meg a Carpathopress. Emlékezetes még az a szerep, amelyet ez a tevékeny szovjet diplomata Olaszországban „o: '.m 'ho' • IV'logo-kormány elismerésére vonatkozó tárgyalásokat Junisi Lilian bolsevista szövetségi hűséggel egyenesen az angolszászok feje felett vezette és eredményesen be is fejezte. Emlékezetest továbbá, hogy ezutáni feladataként a szovjet kormány szócsöve volt a finn kérdésben és most alig néhány nappal ezután egyszerre, mint cseh szakértő lépett a nyilvánosság elé. Az új csehszlovák-szovjetorosz szerződés, amelynek megkötését Vizsinszky az elmúlt hónap utolsó napján Moszkvában a sajtóértekezleten ismertette, már első pillanatra elárulja értelmi szerzőjét, Benes dr.-t. Hiszen csak ez az emigrációjában annyira tevékeny „államférfi", aki már annyi jóvátehetetlen kárt okozott Európának, volt képes arra, hogy szerződést kössön olyan események bekövetkezésére, amely események egyelőre csak az ő fantáziájában léteznek. Az új csehszlovák-szovjet szerződés alapgondolata ugyanis az, hogy most, amikor szovjet csapatok már behatoltak a volt csehszlovák területre, az ezzel és a további felszabadítással kapcsolatos kérdések sima és súrlódásmentes elintézése céljából a két állam között egyezménynek kell létrejönnie. Benes Eduard ideái, gondolatmenete felett már nem csodálkozik senki, csodálatos azonban, hogy a máskülönben elég óvatos és megfelelő , reálpolitikai érzékkel bíró szovjet kormány belül ennek a politikai üzérkedőnek és hivatalos szerződésekkel és nyilatkozatokkal olyan tényekre hivatkozik, amelyeket azután, amint Vizsinszky példája mutatja, a következő percekben vissza kell vonnia. A sajtóértekezleten jelenlevő külföldi újságírók egyike ugyanis a hangzatos 9 pont udvarias meghallgatása után feltette a merész kérdést, hogy a „Casus foederis“, mármint a volt csehszlovák területek elérése és annak felszabadítása tulajdonképpen bekövetkezett-e? Vizsinszky erre a meglehetősen bátor kérdésre diplomatikusan azt felelte, hogy pozitív választ nem adhat és nem lehet biztos afelől, hogy mi következhet be a közeljövőben. Ez bizonyos. Még egy olyan „sokoldalú és jól tájékozott“ politikus, mint Vizsinszky sem rendelkezik prófétai adottságokkal és nem tudja, hogy mit hoz a jövő. Ennek ellenére aláírta a szovjet kormány ezt az egyezményt, csak éppen szükségesnek tartotta, hogy virágnyelven ismételten is éreztesse, hogy az egész a Benes kezdeményezésére jött létre. Mi, magyarok, bár a szerződés a szó szoros értelmében rólunk nem beszél, mégis bizonyos értelemben érdekeltek vagyunk. Hiszen elvégre ezeréves magyar földről van szó, amelynek tulajdonjogát, közigaz- gatását és „felszabadítását“ a szovjet kor- mány egymás közt most felosztja. Mi sem látunk a jövőbe, nem is állítjuk ezt soha, de annyit azért tudunk, hogy a szovjet hadsereg még nagyon is messze van attól, hogy felszabadítsa a csehszlovák területet. A német és a magyar katonák elszánt harci szelleme párosulva a természet adta lehetőségekkel, meggyőződésünk szerint továbbra is elég erős lesz ahhoz, hogy megakadályozza a szovjet hadsereg beszivárgását a magyar földre, ahogy a közelmúltban is elég erős volt ahhoz, hogy még a Kárpátok előterében is nemcsak feltartóztssa és megállítsa a szovjet támadókat, hanem, hogy sok helyen az csataraju MU 19.'a menjen át, ahol egyenlő feltételek mellett került sor a harcra, megmutassa abszolút fölényét a szovjet katonasággal szemben. Ilyen körülmények között a cseh-szlovák szerződés megkötését, amelynek lényege egyébként abban az egy mondatban foglalható össze, hogy a Szovjet az úr és a csehszlovák kormány az ő hit vazallusa, alapjában véve éppen olyan jelentéktelen eseménynek tekintjük, mint Benes összes más hasonló szerződéseit a szabad Európa ellen. * 2300 BOMBÁZÓT VESZTETTEK AZ ANGOLSZÁSZOK európai terület fölött 1944 első negyedében és ezeknek roncsaiból 16.000 tonna könnyűfém került német kézre, — állapítja meg a Nemzetközi Sajtótudósító. Ilyen módon az angolszászok jelentősen hozzájárulnak a német és szövetséges erők könnyűfém szükségletének kielégítéséhez, hiszen a zsákmányolt 16.000 tonnából 15.000 új vadászrepülőgépet lehet előállítani. A lezuhant bombázókat a legalaposabban felkutatták és maradványaikat teljes mértékben értékesítik. Karl Zeppelin, az „Europapress" légügyi tudósítója állapítja meg ezzel kapcsolatban, hogy Anglia és az Egyesült Államok Németország golyóscsapályszállítóvá léptek elő ilyen módon. A várható Invázió fogadásának egyik fontos német előkészülete az, hogy az európai part mentén mindenütt gyűjtőhelyeket létesítettek a lelövendő repülőgépek roncsai részére, mert kétségtelen, hogy az elözönlési terv megvalósítása a légi tevékenység fokozását fogja jelenteni. A lelőtt repülőgépek roncsa ugyanis rendkívül értékes és a német technika különleges átolvasztó eljárással abból a maga számára nagyon hasznos anyagokat állít elő, nem beszélve arról, hogy jelentékeny elektromos energiát is megtakarítanak ilyen módon. Az 1944 első három hónapjában lelőtt 2300 négymotoros bombázó anyagának feldolgozása 350 millió kilowattóra elektromos energia megtakarítását jelenti. Az invaziió megindítását egyébként újból sürgeti a szovjet. A vasárnapi bolsevista lapok — jelenti a Német Távirati Iroda Stockholmból — a teheráni értekezlet óta először ismét felszólítást intéztek a nyugati hatalmakhoz, hogy ne várjanak tovább a megígért invázió megindításával. Emlékeztetik arra Angliát és az Egyesült Államokat, hogy a „Szovjetunió mindig beváltotta ígéreteit." A szovjet lapok egyébként meglehetősen bizalmatlanok nyugati szövetségeseikkel szemben és azt írják, felmerül a kérdés: vájjon azok nem akarják-e újra elhalasztani a döntő hadműveletek megindítását. Av STETTIN Ilis, az Egyesült Államok külügyi helyettes államtitkára londoni tárgyasainak befejezése után Marokkóba utazott és itt tárgyal Harrymann amerikai nagykö- t vette és Robert Murphyval, az Egyesült Allantoknak a szövetségesek földközi-tengeri főparancsnoksága mellett működő kiküldöttjével. A kiadott amerikai hivatalos közlemény nem emlékezik meg a megbeszélések tárgyáról a arról sem, hogy vájjon Stettinius találkozik-e De Gaulle-lal. A londoni megbeszélésekről kiadott hivatal,* hí./lösvény * a német külügyminisztériumban „rendkívül szegénynek" jellemezték. A Wilhelmstrasse kijelentései szerint végső tényként állapítható meg az, hogy az angolszász táborban ma még távolabb vannak a megegyezéstől, mint valaha és hogy Stettinius megbeszélései végeredményben teljesen eredménytelenül végződtek. Az angol—amerikai kapcsolatokra jellemző a következő kis esemény: Bernhard Shaw és Lady Astor látogatást tett egy Angliában táborozó amerikai csapattestnél. Az egyik tiszt megkérdezte Shaw-t: „mit gondol Anglia az amerikaiakról?“ — Anglia nem gondol semmit — mondotta Bernhard Shaw. — Önt is óvnom kell attól, hogy arra számítson, hogy valaha is meg fog érteni bennünket Lady Astor felelete pedig ez volt: — Valahogy ezzel is úgy van az ember, mint a rokonokkal: szeretem a rokonaimat, de kedvelni nem mindig kedvelem őket. * A BRIT BIRODALOM MINISZTERELNÖKEINEK ÉRTEKEZLETE hétfőn megkezdődött. Az első tanácskozáson Churchill elnökölt. Az értekezlet zárt jellegű és lefolyásáról időnként fognak kiadni hivatalos közleményeket. A brit hírszolgálat hangsúlyozza, rendkívül fontos kérdéssel foglalkoznak s ezek a háború továbbfolytatására és a birodalom vezetésére vonatkoznak. Londonban tehát most nagy buzgalommal igyekeznek megerősíteni a málladozó brit birodalom épületét. Nagy szükség is volna erre. Tekintélye a domíniumoknál is rendkívüli értékben gyengült és közismert, hogy Kanada, Délafrika és Ausztrália nyíltan az Egyesült Államok felé kacsingat, India népe pedig várva várja a felszabadulást. * A KELETI ARCVONALON viszonylagos csend uralkodik. Sem Szebasztopolnál, sem a Dnyeszter alsó folyásánál nem voltak nagyobb harcok. A Dnyeszter felsőfolyása vidékén és a koveli térségben a németeké a kezdeményezés és támadásuk további teret nyert. A vasárnapi német hivatalos jelentés közölte, hogy a magyar kötelékek heves ellenséges támadásokat vertek vissza. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda összefoglalása szerint a most folyó harcok az arcvonalak kiegyenesítésére, megfelelő felvonulási keret megszerzésére, az utánpótlás megszervezésére és általában az új nagy harcok előkészítésére szolgálnak. A német és szövetséges támadások a szovjet hadvezetőséget máris tartaimival idő előtti és egyre nagyobb arányú bevetésére kényszerítették. Olaszországban továbbra is eredményes német roham csapatvállalkozások uralják a helyzetet. A német légierő állandóan és egyre fokozódó erővel támadja az ellenséges készülődéseket, raktárakat, partraszállási műveleteket a nettunói hídfőben.