Kempelen Béla: Magyar nemes családok 1. kötet, Aágh–Bazzendorf (1911)
Aágh-Azzivelghi - Ary, l. Nagy - Ary - Arz, l. Klein (straussenburgi) - Aschoti - Asbóth
11* ] 63 Ary, 1. Nagy - Ary. Arz, 1. Klein (straussenburgi). Ascholt. — Czímeres nemeslevelet 1625. okt. 10. A. Márton s fiai Gergely és András kaptak. (OL.: Hit. Noh. Poson.) — Czimer: kék (?) paizsban zöld halmon fehér lovon vágtató (vörös ruhás ?) vitéz jobbjában vörös zászlót tart; sisakdisz: növekvő vitéz kardot tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst(?) — Vö. Siebm. pk. 8. Asbóth. — A nemességet 1715. máj. 13. Asbóth Gergely, felesége Koronkay Erzsébet s fiai: István, György, János és Benedek kapták (LR. XXXI/10.) Kihirdette 1715. jun. 28. Sopronmegye. — Czimer: kék paizsban zöld halmon bíborruhás, zöld öves, jobbra néző vitéz jobbjában kardot tart két csillag és hold kíséretében, feje fölött (mintegy a kard éléből) kiröpülő sasfiók, a vitéz háta mögött búzakéve; sisakdísz: vörös ruhás növekvő itéz kardot tart; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. (Nlf. 1/11.) A családi hagyomány szerint a család Angolországból származott volna Magyarországba, Godefroy protestáns vitéz személyében a XVI. század második felében, hogy a törökök elleni küzdelemben a kereszténység zászlója alatt részt vegyen. — a hagyománynak azonban okmányszerű bizonyítéka nincs. Első ismert őse Gergely, aki a Draskovits grófok jobbágya volt, de 1688. már nem élt. Felesége Markos Orsék volt, fiai: János, Gergely és István. János Draskovits Miklós országbíró tanácsosa, Faludi Miklós, előbb vasmegyei alispán íródeákja s ő maga irta azt — a Sárvárott 1688. decz. 15. kelt — okiratot, melyben a Draskovitscsalád bizonyos Reichenhaller Richárd közbenjárására Asbóth Jánost, Gergelyt és Istvánt feleségeikkel és gyermekeikkel együtt a jobbágyság alól az alku szerint lefizetett 200 rhénusi forintért felszabadítja, a robotolástól őket felmenti, szabadosokká teszi, azért is, hogy a királytól nemesi szabadságot kérhessenek. (Az oklevél szövegét közli a Nlf. I. k. 174—6. 1.) János a vasmegyei Hegyfalván született, de sem az ő, sem pedig István nevü testvére utódairól nincs biztos tudomásunk. Lendvai szerint (II. k. 13. 1.) Jánosnak három gyermeke volt; a legidősebb Gergely, aki a sopronmegyei Nemeskéren nemes kúrián élt s utóbb nemesség iránt folyamodott is; az ifjabb János, aki 1695. nemeskéri, 1701—1704. nemes-csoói ev. lelkész volt s akinek Kövesdy Klárától három gyermeke: 1. Ádám (* 1690. aug. 12.) tudós író; 2. Mihály (* 1695.) és 3. Mária (* 1697.) származott és végre Katalin, aki 1716. Fodor János felesége volt. (L. a Fodor-család 1716. ápr. 16. czímeres nemeslevelét.) Ez a genealógia azonban helytelen: az 1715. máj. 13. nemességadományozásban részesült Gergely nem fia, hanem testvére volt Jánosnak s apjuk volt az a Gergely, aki a Draskovits-család jobbágya volt. A család helyes, bár bizonyára nem teljes leszármazása ez.