Képes Családi Lapok, 1943 (64. évfolyam, 1-13. szám)
1943-01-03 / 1. szám
„A nagy Zsidó Zsinatról, melly 1650-ik Esztendőben Magyar Országban tartatott“ Vass László egyetemi teológiai tanár 1833-ban megjelent tanulmánya a zsinatról A K.Cs.L. az OMZSA évkönyv »Csodavárás« című novellájával kapcsolatban »A nagyidai zsidó zsinat hiteles története« cimmel tanulmányt közölt. Most dr Schwarcz Arthur debreceni ügyvéd, kedves előfizetőnk beküldötte az »Egyházi folyóírás« 1833-ban megjelent harmadik füzetét. Az Osvald Ferenc egyetemi tanár szerkesztésében kiadott kötetben Vass László egyetemi teológiai tanár>A nagy Zsidó Zsinatról, melly 1650-ik Esztendőben Magyar Országban tartatott« című 13 oldal terjedelmű, érdekes tanulmányát közli. Vass László több olyan forrásra hivatkozik, amelyekből a zsidó zsinat históriáját vette. Ezek között szerepel Ludwig Holbergs báró, a híres dán történetíró műve is, aki a sokat vitatott zsidó zsinat után már ismert, híres író volt. . Vass László professzor egy évszázaddal ezelőtt írt tanulmánya kiegészíti a zsinat eddig közismert adatait. Eszerint 1650 október 12-én vagy 22-én »Nagy Idánál a mezőm kezdődött a zsinat. Sátorváros keletkezett, amelyek közül a legnagyobb szolgált tanácskozás céljaira. A zsinatot Vizsgaféle előzte meg. Csakis azokat bocsájtották a tanácskozás színhelyére, akik »a zsidó nyelvet jól beszélték és nemzetiségi eredetüket igazolták.« A Franciaországból, Itáliából és Spanyolországból jött zsidókat kizárták hatszáz társukkal együtt a tanácskozásokból. A Lévi nemzetségbeli Zachariás volt a zsinat elöljárója. A tárgyalt kérdések felől bőven ad felvilágosítást Vass László theologiai tanár. Tulajdonképpen a »Messiást illető iratok megvizsgálása» szerepelt a napirenden. A kérdés a szerző szerint is Sabbatai Czvi álmessiás felbukkanásával merült fel. »Midőn a zsidók Magyarországon ez a zsinatot tartották állapítja meg Vass László — Sabbathai Zebhi napkeleten magát Messiásnak adta ki és a zsidókkal az ő messiási országát elhitette.« A hat napig tartó zsinaton a tanulmány szerint, Irat keresztény lelkész is részt vett. A Pápa kiküldöttei voltak a lelkészek. »Amikor a papok a zsidóknak visszatetsző tárgyakról szólottak hangoztatja a theologiai tanár — a zsinatnak vége lett. A zsinat tanulságait a szerző így vonja le: 1. ) Látható, hogy a zsidók kételkedtek a Messiás eljöttében. 2. ) Nem tudták eldönteni a zsidók, hogy miért késik a Messiás eljövetele. Azt állították, hogy a nemzet vétke a késés oka. 3. ) Zsidók közül egyeseknek az volt a véleményük, hogy a Messiásnak már el kellett jönni, mert a zsidó nemzet már századok óta a legnagyobb nyomorúságban sínylődik, mert az eljött Messiást nem fogadták. 4. ) A zsidók egy része elhitte, hogy a Messiásnak szenvednie kell és ez lesz az ő egyik ismertetőjele. 5. ) A zsidók elismerték, hogy Jézus Krisztus csodát tett, ámbár ezeket »többen közülük boszorkányi mesterségnek tulajdonították«. Mégis voltak közülük, akik a csodákat olyan rendkívülieknek t ártották, hogy azokat nem lehet »boszorkányi mesterségnek« tulajdonítani. A Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának elnöksége és tisztviselői kara mélységes megrendüléssel és őszinte gyásszal jelenti, hogy nagyérdemű alelnöke, Szántó Jenő a VI. izr. községkerület elöljárója, a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája vezetőségének tagja, a Pesti Izr. Hitközség képviselőtestületének dísztagja, a Budai Izr. Hitközség volt alelnöke és örökös képviselőtestületi tagja, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat társelnöke, a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának tagja felekezetének szentelt élete 58-ik évében, ezévi december 21-én, elhunyt. Felekezetünk egyik legkiválóbbját vesztettük el a Megboldogultban, aki Országos Irodánk ügyvezetésének élén fáradhatatlan odaadással, lelkes buzgalommal, egészségének feláldozásával állította munkáját a magyar zsidóság szolgálatába. Nemes emlékét el nem múló kegyelettel fogjuk őrizni. A Megboldogultat csütörtökön, december 24-én déli 1 órakor kísértük utolsó útjára a rákoskeresztúri temető halottasházából. Lebegjen áldás és béke emlékezete felett!