Képes Ifjúság, 1997. (52. évfolyam, 2132-2150. szám)

1997-02-05 / 2132. szám

ZABHEGYEZŐ rovatvezető: markovic anna képes ifjúság A MŰVÉSZIÁS KÖZPONTJA volna Tárlato­k”-kal, 1970-től:­chívummal (1979-től), az AL alternatív művészeti magazinnal (1983-1985). A 80-as években egyre inkább, mint örökös dokumentáló és szervező tűnik fel a fontosabb művésze­ti rendezvények helyszínein. Ezeket a tevékenysége­ket művészi kifejezési formáknak tekinti, s a ha­gyományos műtárgykészítést elutasító FLU­XUS áll legközelebb művészetfelfogá­­sához, amely konceptuális tárgyak, kreatív helyzetgyakorlatok, va­lamint folyamatosan műkö­dő alkotói-szellemi terek lét­rehozásában látja a valós funk­ciót betöltő művészet feladatát. Munkáinak három fontos aspektusa a jelképesség, a különböző technikák, műfajok anyagok és funk­ciók összekapcsolása, valamint az, hogy művei a néző bavatkozásra, illetve több művész vagy nem művész közös részvételére építenek. A jelek vizsgá­latából adódik a kommunikációra, a gondolat és információcserére figyelés, a kommunikációs és in­formációs csatornák használatából a kiterjedt háló­zat és a sokféleség, a közös cselekvésből a kapcsolat­művészet. neve Magyarországon és külföldön több ki­állítás, projekt, kiadvány, művészeti akció programjával és a marginális műfajokkal fonódik össze; a balatonboglári „Ká­­. 1973-as betiltásig, az Artpool Ar­Galántai György és felesége, Klaniczay Júlia hozták létre 1979-ben mint kiállítások és akciók szervező­jét, kiadót, a 60-as, 70-es és 80-as évek magyar és nemzetközi alternatív művészetének nem hivata­los archívumát. 1992 óta immár legálisan művészet­­kutató központ, amely mint „folyamatosan műkö­dő alkotói-szellemi tér” funkcionál, és mint ilyen rá­állt minden információs és kommunikációs csator­nára az új irányzatok, eszközök és médiumok bemu­tatásától és kutatásától kezdve az eredeti ötleteket hordozó projektumokon át a művészeti egyetemek hallgatócsoportjainak gyakorlati oktatásáig. Ezer címre érkeznek információk a központ aktivitásáról Magyarországon, és szinte ugyanannyira világszer­te. Az 1979-től a rendszerváltásig mintegy „illega­litásban” működő központ több, nemzetközi méretekben is ritka értéknek számító gyűjteményt hozott létre, mint például a fluxus, performance, hangköltészeti, vizuális költészeti, mail art, copy art, computer art, video art (hang, video és diaarchívummal együtt). Az új mozgásokra sőt csupán technikai lehetőségekre is „up to date” reagálnak, így például már a CD-ROM műveket is gyűjtik. Interneten is hozzáférhetők, nem beszélve a már klasszikusnak számító mail-art hálózatról. PROJEKTUMA­IK igen különbözőek. Bemutatóik néhány kevéssé ismert művészeti formával foglalkoztak: a komputer-bélyegekkel, a diafilmmel mint médiummal, faxművészettel és elektrografikákkal, fluxuszászlókkal. Tematikus találko­zójuk a Fluxus kapcsán csoportos kiállításokból, per­­formance-okból, beszélgetésekből e­­lőadásokból stb. állt, olyan ismert nevek részvételével, mint Geoffrey Flendricks, Dick í­ í I CTCT 1 n c Low, Yoko Ono, Ben Vautier, Er­dély Miklós, Tót Endre, René Block Beke László. Háromnapos hangköl­tészeti fesztiváljukon a műfaj jelen­tős külföldi művelői is részt vettek Bernard Heidsieck, Julien Blaine Ernst Jandl és mások. Nem sorolt tovább, pedig van még­ természetesen egy fontos szempont a központ működésében. Events 80-100 kutató végzi itt művészet kutatásait. Ezek többnyire egyetem vagy művészeti főiskolai hallgatók művészettörténészek, egyetemi ta­nárok. Egyes kutatásokat az Artpo­ol is ösztöndíjaz. A belépés szabad. M­

Next