Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1876. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1876-07-02 / 27. szám

212 nem vasból, hanem a tetemesen könnyebb aluminból, mert még így is 20,000 font leend a súlya. D­­e milyen ágyú kell ily golyóhoz ? A feladat most így állt: 12,000 yard kezdő sebességet adni egy kilencz láb átmérőjű s 20,000 font súlyú golyónak! Ezt csak hosszú ágyucső s az abba töltendő lőpor nagy mennyi­sége által lehet elérni. Az ágyú hossza arra való, hogy növelje a löveg alatt beszorítva s lekötve levő gázok ellentállását. De ebben nem szükség túllépni a kellő határokon. Rendesen az ágyú hossza húsz- vagy huszon­­ötszörte nagyobb, mint a golyó átmérője, súlya pedig 230—240-szerte nagyobb a golyó súlyánál. E szokásos arány szerint itt 225 láb hosszú és 7.200,000 font súlyú lenne az ágyú.­­ Ezt azonban többen, s maga Barbicane is keveselte és 900 lábnyi hosszú­ságban állapodtak meg; az ágyú fala vastagságánál pedig hat lábban. A­mi azt illeti: sugár­­ágyu, bombavető vagy mo­zsár­ágyú legyen-e ? e fölött nem volt miért vitatkozni. Bi­zonyos tekintetben mindenik ágyú, mert a hosszúság aránya meglesz, s mert a lőporkamra oly átmérőjű lesz, mint a torok; bombavető, mert belül üres go­lyót, bombát vet; s mozsár, mert függélyesen lesz fölállítva és mozdulatlanul a földhöz erősítve, hogy a benne rejlő egész lök­erőt a lövegnek ad­hassa át, és semmit abból saját mozdulása el ne emészthessen. Hátra volt még a lőpor kérdése. A lőpor föllobbanva, 4000-szerte nagyobb térfogatot foglal el mint előbb. S mégis, a megállapított feltételek mel­lett, a czélra, t.i. a 12.000 yard kezdő sebesség elérésére nem kevesebb, mint tizenhatszáz­ezer (1.600.000) font lőpor ki­­vántatnék. Úgy, de ez a meg­szabott hosszúságú ágyutorokba be sem fér.­­ A lőpor­tól tehát el kelle térni s az ugyanannyi erőt négyszerte kisebb mennyiséggel kifejteni képes lőpamutban álla­podtak meg. Barbicane vállalata roppant népszerű Ion. De míg 25 millió barátja volt, akadt egy irigy ellensége is. Oly dühös, mintha Barbicane-nak épen személyes ellensége lett volna, pedig soha sem látták egymást. Tudós, szá­mító, az ágyutanban alaposan jártas, merész, meggyő­ződésében makacs, erőszakos, valódi yankee. Neve N i c­h o 11 kapitány , Philadelphiában lakott. Barbica­­ne-val vetélytársak voltak, bár­ egymást nem ismerték. Ha B. egy ágyút talált föl, N. mindjárt egy másikkal állott elé. Ha a B.-é messzire hordott, a N.-énak nagyobb volt sebessége s romboló ereje. A lapok utján szüntelen polémiákat folytattak, fogadásokat ajánlottak egy­másnak, stb. Alig hallotta meg Nicholl kapitány az ágyu-klubb vakmerő s eddig hallatlan kezdeményét, azonnal ellen­ségévé szegődött annak. Irt ellene a lapokba; tudósan, gúnyosan, epésen, lesújtólag. Mind hasztalan. Vélemé­nyét senki sem osztotta. Egész világ a Barbicane ter­vébe volt bolondulva. S ez, diadala érzetében, megve­téssel vette Nicholl erőlködéseit. Nem is válaszolt neki. Végre egy napon, végső elkeseredésében, régi eszközéhez folyamodott Nicholl kapitány, s foga­dást ajánlt a következő pon­tokra : ,,1-er: hogy az ágyu­klubb vállalatára szükséges költség nem lesz összeszerezhető, foga­dok 1000 dollárban; 2- szor: hogy a kilenczszáz láb hosszú ágyucső öntése ki­vihetetlen s nem fog sikerülni: 2000 dollárban ; 3- szor: hogy a Columbi­­adot meg nem leh­etene tölteni s a lőpamut a ráteendő löveg nyomásától jobbat fog vetni: 3000 dollárban; 4- szer : hogy a Columbiad szét fog repedni: 4000 dollár­ban ; 5- ször, hogy a löveg nem fog tovább menni mint 2 mért­­földnyi magasságig, s kilöve­tése után néhány másodpercz múlva vissza fog hullani, 5000 dollárban.“ Erre már felelt Barbicane. Feleletét pecsételt levélben egyenesen Nichollhoz kiddé. Csak ennyi volt: „Tartom. — Baltimore, okt. 18. — Barbicane.“ (Folytatás következik.) Bolgárországból. Európai Törökországnak ide­s­tova nem lesz oly tartománya, legalább a hol keresztyének is laknak, me­lyet a legújabb mozgalmak színhelyének ne nevezhet­nénk. Forrongásban, lázadásban áll az egész nagy török birodalom európai része, s az egyes tartományok közt e tekintetben Bosnyákország és Herczegovina után mind­járt Bolgárország következik első­sorban. A fölkelés itt most is nagyon el van terjedve, s a mostani föllázadás a török uralom ellen a bolgárok részéről nem első s hihe­tőleg nem is utolsó. Nem rég volt alkalmunk, mikor a bolgár papokról írtunk, megismertetni a „Képes Néplap“ Az Ágyu-klubb alapitól.

Next