Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1882. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1882-01-29 / 5. szám

X. évfolyam, 1882. 5. szám. Budapest január 29 ÉS POLITIKAI HÍRADÓ. Az előfizetések a KÉPES NÉPLAP kiadó-hivatalához (Budapest, IV., egyetem-utcza 4. sz.) küldendők. Megjelen minden héten vasárnap. A KÉPES NÉPLAP . . . egy évre 2 írt, félévre 1 firt. A VILÁG-KRÓNIKÁVAL » 4 » » 2 » MULATTATÓ ÉS TANULSÁGOS ÚJSÁG A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA. A dalmát-délszláv lázadás. A krivoscziai lázadás tovább harapódzik, mint a futótűz. Kezdetben csak néhány falu szegült ellene a katonaállításnak, majd fegyveres ellenállásra került a dolog, melyből csakhamar támadás lett. A csendőröket, egyes katonai csapatszakaszokat rohanták meg s midőn Kovacsevics Sztojan egy fegyveres csapat élén átjött Herczegovinából, a katonai állomásokat, őrháza­kat, erődöket is megtámadták s több százra menő fölkelőcsapatokkal kelle szembeszállni a katonaságnak, mely alkalommal mindig elveszett néhány ember. Ekkor még azt írták az újságok, hogy csak néhány rablócsapat garázdálkodik, a­melyek megfékezésére elég lesz az ott levő katonaság. De csakhamar komolyabb szint kezdett ölteni a dolog. Joannovics tábornokot Bécsbe hitták s ez azt mondta, hogy biz­ott erélyt kell kifejteni. A lázadó terület körülzárolása és kiéheztetése nem sikerült, most tehát támadó hadműveletekre lesz szükség. Még annak is híte járt, hogy a dalmácziai főparancsnok lemondással fenyegetődzött, ha nem adnak rendelkezése alá 40 ezer katonát. Időközben híre jött, hogy a négy év előtt meg­szállt Herczegovina is föllázadt.­­ A fegyverfogható lakosság a hegyekbe menekült, ott csapatokba tömörül s veszélyezteti a vidéket. Legutóbb már 5000-re tették a herczegovinai lázadók számát, kiknek legnagyobb csapatát ismét Kovacsevics Sztojan vezeti. A Gaczko, Nevesinye és Zagorje között összesereglettek őt válasz­ték vezérökü­l s a mosztáriak diszkardot vittek neki. Most már, fájdalom, Boszniából is érkeznek nyugtalanitó hirek s egy jan. 22-iki sürgöny azt jelenti, hogy a most még hamu alatt lappangó tűz rövid időn a megszállott tartományok egész területén a felkelés lángjában fog kitörni. Bosznia összes helyőrségi állo­másain szigorú házmotozásokat végez a katonaság s a hatóságok meg vannak győződve, hogy az elégületlenek pénzben és fegyverben nem szenvednek hiányt. Monte­negro beleavatkozásától is félnek, persze a fölkelők javára való beavatkozásától. A bosnyák városok békés lakói, félve a hadjárat iszonyaitól, tömegesen mene­külnek. Tehát úgy látszik, megindult már a három atoncz. Három tartományban lobog a lázadás lángja. De leg­magasabban Herczegovinában, hol már jelentékeny ütkö­zet is volt Koritónál, mely alkalommal egy — különben kétségbevont hitelességű sürgöny szerint, — a mi katonáinkból 65-en estek volna el. Hogy kisebb össze­ütközés nem egy volt már, az bizonyos. A herczegovinai fölkelés látható feje tehát Kova­csevics Sztojan. Ki az a Kovacsevics Sztojan ! Egyike a herczegovinai «hősöknek ».Társa Szocsicza Lázárnak, Zumunics Bogdánnak, Pavlovics Pekónak és másoknak, a­kik 1875-ben élén álltak a törökök elleni lázadásnak. De Kovacsevics Sztojan már előbb is szere­pelt a török elleni háborúkban. Nekünk 1869-ben gyűlt meg vele először a bajunk és pedig Krivoscziában. ő ugyan Gaczkóban született, hanem a­mint a dalmát lázadásnak hírét vette, egy csapat élén ő is átkelt a hegyeken a testvérek segítségére, kik már akkor erősen háborogtak a náluk is behozni szándékolt katonaállitás ellen. «Csetá»-ja — csapatja — ötven emberből állt s nem csekélylyel járult hozzá, hogy a hatalmas monar­­khia végre is tanácsosabbnak lássa megkötni a knezlaczi békét, melyben a krivoscziaiak addigi adó-és hadmentes­sége elismertetett. Kovacsevics 1876-tól 78-ig többnyire a monte­­negróiak oldalán harczolt a török ellen. Midőn csapa­taink Herczegovinát megszállották, hazatért Gaczkóba, fölépité házát s úgy látszott, békés életet akar folytatni. De csakhamar hire jutott egy postarablásnak, melyet egyenesen az ő nevével hoztak összeköttetésbe. S Kova­csevics csakugyan már előbb puskát ragadt volt s egy csapat élén ott csatangolt Gaczko körül, nem csekély bajt okozva a csendőrségnek. A hegyek veszedelmesekké váltak a békés utazókra s az említett postarablás után minden hatóság lábra kelt ellene s katonacsapatok szerveztek hajtóvadászatot a veszedelmes rablóra,­­ de mind hiába. Az elrablott pénznek csak egy részét találták meg nejénél. Most, a krivoscziai újabb zavargások idején, azt h­íresztelték, hogy Kovacsevics 600 herczegovinai élén jött a fölkelők segítségére. Utóbb­i számot 60-ra szállí­tották alá a hírek, abban azonban megegyeztek, hogy a fölkelésnek egyik főtényezője volt, úgy, hogy 200 aranyat tűztek ki a fejére. Az utolsó jelentések szerint most újra Herczegovinában van, mint fennebb említettük. Kovacsevics most mintegy 50 éves férfi. Ezúttal arczképét is bemutatjuk, mert valószínűbb, mint nem, hogy már a közelebbi időben sokat fogják emlegetni nevét a hírlapok. * Megvan már a harcztér is Dalmáczia déli részén és Her­czegovina szélén. Katonáink ap­ró csetepatét vívnak a fölkelők egy-egy portyázócsapatjával. A mozgósított ezredek szabadságol­jai és tartalékosait máris behívják. A szlávok átalános rokon­­szenve közt tört ki újra a fölkelés. Moszkva, Belgrád, Czetinye , mind rokonszenvez a lázadással. Hivatalosan természetesen se Oroszország, se Szerbia, se Montenegró jobb keze nem tudja, hogy mit tesz a balkéz. Horvát testvéreink is gyűjtenek a fölkelők segélyezésére, persze titokban.

Next