Képes Sport, 1940. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-03 / 1. szám

AZ OLIMPIÁK ATLÉTIKAI EREDMÉNYGÖRBÉJE A hőmérő higanyoszlopa lent szerénykedik a tízes szám alatt. Az emberek gallérjukat magasra tűrve, fázósan sietnek az utcán. Csontkeményre fagyott minden. Tél van, rideg tél van. Ilyenkor csak a statisztikusok atlétizálnak, akik előveszik jegyzeteiket, kiteregetik adatgyűjteményeik sárguló folirnsait s miközben kint csikorog minden, vidám kandallótűz mellett a salakpályák hőseiről készítenek kimutatásokat. Bennünket is elfogott a holtévad e sportszenvedélye. Olimpiai adatokba temet­kezün­k s elkészítettük az eddigi olimpiák 100, 260 és 100 méteres síkfutó eredményeinek grafikonját. Egy pillantás és rögtön látjuk az USA hatalmas fölényét. A 31 számból (tizenegy 100 m­, kilenc 200 m és tizenegy írm­ i­) 23-a­t nyertek a csillagos lob­o­g­ói a genki atléták, Anglia és Kanada 3—3 győzelmet aratott, Dél- Afrika gyorsfutói pedig két olimpián d­i­a­d­al­mas­kod­t­a­k. De beszéljenek helyettünk a Vonalak. Mi pedig idézzük fel a régi — a mai fiatalok által talán még hírből sem ismert — nagyságok nevét. Gondoljunk az elmúlt olimpiák nagyszerű hő­seire, az 1900-ban 49.1-et futó Long­r­a, az 1901-ben­ 21.6-ot elérő N­­a­h­n­r­a, az 1912-es stockholmi hősre, a 48.2-es fi­e­l­d p­a­t­h­r­a, Liddel­­re, a 17.6-ot »repülő” skót lelkészre, Paddockra, C­a­r­r­e­s a »fekete expresszre«, a berlini csodafutó Jessie Owe­n­s­r­e. 400 in I. Athén 18?, Burke (USA) 54.2 mp. II. Párizs 1990: Long (USA)­­9.4 mp. III. St. Louis 190’: Hillmann (USA) 49.2 mp. IV. Athén 1906: Pilgrin (USA) 53.2 mp. V. London 1501: Halowell (Anglia) 50.0 mp. VI. Stockholm 1912: Reidhparh­ (USA) 48.2 mp. VII. Antwerpen 1920: Rild (Dél-Afrika) 49.6 mp. VIII. Párizs 1924: Liddel (Anglia) 4".6 mp. IX. Amszterdam 19'S. Barbutti (USA) 47.8 mp. X. Los Angeles »93’: Carr U­SA) 4«.2 mp. XI. Berlin 1938: Williams (USA) 46.5 mi­. 201 m I. Athén 1396: nem volt 208 m-es verseny. II. Párizs 19110: Tewkesbury (USA) 22.2 mp. III. St. Louis 1984: Hahn (USA) 21.6 mp. IV. Athén 1906: nem volt 209 m-es verseny. V. London UoS: Kerr (Kanada) 22.4 mp. VI. Stockholm 1912: Craig­ (USA) 21.7 mp. VII. Antwerpen 1920: Woodring (USA) 22.0 mp. VIII. Párizs 1924: Scholz (USA) 21.6 mp. IX. Amszterdam 1928: Williams (Kanada) 21.S mp. X. Los Angeles 1932: Tolan (USA) 21.2 mp. XI. Berlin 1936: Owens (USA) 20.7 mp. I. Athén 1S9S: Barke (USA) 12.8 mp. II. Párizs 1989: Jarvis (USA) 11.0 mp. III. St. Louis 1901: Halni (USA) 11.0 mp. IV. Athén 1908: Hahn (USA) 11.2 mp. V. London 19IS: Walker (I)él-At'rika) 19.S mp. VI. Stockholm 1912: Craig (USA) 10.8 mp. VII. Antwerpen 19.0: Paddoek (USA) 19.8 mp. Vili. Párizs 1924: Abrahams (Anglia) 10.6 mp. IX. Amszterdam 19 8: Williams (Kanada) 10.8 mp. X. Los Angeles 19.12: Tolan (USA) 10.3 mp. XI. Berlin 1938: Owens (USA) 10.3 mp. hit. hoh hí-6 .. ■> hit:______ / . . ' hl 01 ! (,»•* hlh ..... HVi kit ht t ktt. / ht-kA hti . \ / itt k1* \ ! j Mi\ / 1 \ 1 kli . ; .. .7$ kit/ Ni yonJ fői] 1 so-k 1 svo svt SA-t \ ~H— L.... j........ 1 ... . lL . SÁL ni 54-fr ; ......... 1 j Hl 1 \ 1 fin .. l . fii \ ' _ fii j H*! i ■ . fi*f n-o \i. t [ rvt! m -Zt ST* rt-c ;_J S IfiI

Next