Képes Sport, 1944. január-november (6. évfolyam, 1-47. szám)
1944-01-04 / 1. szám
Nemzeti szellemű, fegyelmezett és szociális érzésű tanárnőket nevelnek a Testnevelési Főiskolán Látogatás a TF „női szakosztályánál“ Még a karácsonyi ünnepek előtt látogattunk el a Testnevelési Főiskolára, hogy képes beszámolót írjunk a testnevelő hölgyek életéről. Látogatásunk a kollokviumok idejére esett. Olyan itt az élet, mint a megbolygatott hangyaboly. A tornateremben a III. évfolyamot találtuk, amint éppen a gerenda bemutató anyagát gyakorolták. Mind fiatal, élénk, vígkedélyű leány, akiket már csak rövid idő választ el attól, hogy komoly — és reméljük jó — testnevelő tanárnők legyenek. Az érdekesen egymás fölé helyezett gerendákon több hölgy egyszerre mutatott be tetszetős, de sok figyelmet és ügyességet kívánó gyakorlatot. Második állomásunk a ritmika terem. A hölgyek könnyed kis kék ritmikaruhában, zongora hangjaira, nemzetiszínű zászlókkal ritmikus táncot lejtenek. Az egyik teremben éppen Linkesch Sarolta tanársegédnő tart órát teniszelméletből. Egy kis szőkeség felel. A padokban hallgató hölgyek egymás mellett ülnek, éppúgy mint a középiskolákban és a felelőt figyelik. Talán még súgnak is. Bár erre — úgy látjuk — semmi szükség, mert a felelő alaposan készült. Beszédbe elegyedünk a hölgyekkel. Egy elsős kislánytól — Thomesz Angyalkától — megkérdezzük, hogyan jutott eszébe T. P.-ra való beiratkozás. Nagy kedvem volt ehhez a pályához, a tanárnőm is biztatott. Az örökös mozgás és a változatos főiskolai élet nagy örömet jelent és remélem, valamikor én is taníthatok. A másodéves Umbra Katalin annak örült a legjobban, amikor először vehetett részt versenyen és bemutatón. A harmadévesek a legmagasabb évfolyambeliek, mert a negyedévesek egy évvel előbb végeztek, hogy pótolhassák a bevonult testnevelési tanárokat. Ferenczy Ilonától megkérdeztük, miben különbözik a T. F. az egyetemtől? Így válaszol: — Úgy élünk itt, mint egy család és sokkal közvetlenebb a kapcsolatunk tanárainkkal, mint az egyetemeken. Szabados Jolánt, a másik harmadévest arról kérdezzük, hol szeretne tanítani, mit akar elérni? — Begy és víz az elemem — válaszolja —. Szeretnék tovább sportolni és az ifjúságba átültetni, amit itt tanultam. Ideális életpálya ez. Fiatal erők kellenek a vidékre, hogy ott megszervezzék a fiatalság számára a sportolási lehetőséget. Szép felelet volt és ha sok ilyen lelkes lány akad a hallgatók között, a női testnevelés rohamlépésben jut majd előre. Most a tanárnőket kerestük fel és megkértük őket, nyilatkozzanak a női testnevelés kérdéseiről. Dr. Krizsanec Károlyné, Németh Edith tanárnő, a torna előadója, tanítási módszeréről így nyilatkozik: Igyekszem megismerni a növendékeket, amire éppen elég mód kínálkozik, hiszen naponta együtt vagyunk. Különösen örülök az olyan alkalmaknak, amikor a növendékekhez közel kerülhetek. Nagyon alkalmas erre az utazás és sítúra, mert ekkor bizonyos fokig felszabadulnak és jobban megismerhetem őket. Jó tulajdonságaikat éppúgy, mint hibáikat, amiken igyekszem javítani. — A torna tanítását a legelemibb dolgoknál kezdem, mert különösen a visszacsatolt területekről jövő hallgatók keveset tudnak. A legfontosabbnak tartom, hogy úgy tanítsam, hogy ők azt tovább taníthassák. A 3—1s évben már önálóbb munkára szorítom a hallgatókat és a gyakorlatokat is saját maguknak kell összeállítani. Vitéz Balogh Lajosné, Keál Anna tanárnő — az egykori távolugróbajnok felesége — az atlétikát és kosárlabdát tanítja. Felteszszük a kérdést: — A közönség az atlétikát és a kosárlabdát, mint versenysportot ismeri. Csak a versenysport a cél? — A testnevelésnek egyik jelentékeny eszköze a versenysport. Értéke abban jelentkezik, hogy küzdőszellemre nevel. Tehát a versenysport nem cél, hanem eszköz, a küzdelemre való nevelés eszköze. — Miért tartják ezt fontosnak? — A küzdelem az élet minden megnyilvánulásában, mint ősi természettörvény jelentkezik. Ezt a testnevelő tanárnak meg kell értenie, a versenysportban pedig át kell élnie, mert ez adja a legjobb alapot az életerős, küzdőszelemű, a nehézségekkel szembeforduló és nem meghátráló fiatalság nevelésére. — Milyen a lelki kapcsolat a tanárnő és a hallgató között? — Ezt a kapcsolatot a közvetlenség jellemzi, mert ez a helyes nevelés alapfeltétele. A hallgató forduljon bizalommal a tanárnőhöz, közölje vele gondolatait, vitassa meg felmerülő problémáit és tudja és érezze, hogy megértésre talál nála. Persze ez a közvetlenség nem lehet akadálya a testnevelés fontos szempontjának, a fegyelemnek és az arra való nevelésnek. A Testnevelési Főiskola igazgatói irodájában találjuk Misángyi Ottó dr-t, aki nemcsak a női, de az egyetemes testnevelésnek is jeles szakértője. A tudás és hosszú évek tapasztalata jellemzi nyilatkozatát. — A női testnevelés nem kicsinyített mása a férfiak testnevelésének, hanem attól a női lélek és fizikum különleges tulajdonságának megfelelően lényegesen eltér. Egyben azonban azonos vonalon halad vele. Nemzeti szellemű, belsőleg és külsőleg egyaránt fegyelmezett, bajtársias és szociális érzésekkel telített hölgyeket nevelünk. A testnevelés különböző ágait és a sportok különböző nemeit teljes mértékben el kell sajátítaniuk, hogy eredményesen tudjanak tanítani. De még a tanításnál is fontosabb a nevelési készség és a nevelői alkalmasság. A versenyzés önkéntes elhatározás, kedv és hajlam dolga, aki erre jelentkezik, annak tevékenységét a legnagyobb mértékben elősegítjük és támogatjuk. Megkérdeztük még, várjon adott esetben helyettesítheti-e a női testnevelő tanár, férfi kartársát. Misángyi dr. válasza: — Legfeljebb a polgári iskola és a gimnázium I—IV. osztályában, de itt is figyelemre kell méltatni, hogy a tanárnő alkalmas-e erre a különleges feladatra. Megelégedetten hagytuk el a T. F. igazgatójának szobáját, mert közvetlenül gyö zödtünk meg arról, hogy itt értékes munka folyik és a magyar anyák nyugodtan bizíthatják az innen kikerülő testnevelő tanár- : nőkre gyermekeiket, akikből egészséges, bátor, fegyelmezett, sportszerető lányokat fognak nevelni. (g. k.) Felelés. Itt is szurkolnak a diákok Kettős gerenda-gyakorlat Tenisziskola Tréfás kötélmászás