Képes Sportlap, 1947. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-07 / 1. szám

Az ol­aszok azonban alig várják, hogy a kinta­árd lehetőségek megjavul­janaak és akkor­ egész sereg ma­gyar edzői akarnak megsze­­rezn­i. Majdnem mindegyik nagy Olasz klubnak megvan a magyar jelöltje. Cs­okai Károlyt, Monostori Lajos dr.-t már hónapok óta vár­ják az olaszok. Minden hon­fitársamnak jól megy a sora. Melyik egyesületben ■Katmnk, magyar edzők: Viola .János a Bologna első edzője. Bánás József a 15 rose­­­ába­n, Nekadoma Já­nos pedig a Bariban műkö­­dik. Ezeik első osztályú cs a. iratok. A többiek Hirzrr Kiír’., Kling József, Hajós Árpád, Payer Imre, Wink­err Róbert és Vanicsek Já­nos kisebb egyesületekben helyezkedtek el. Mindegyik­kel elégedettek. A beszélgetés során Er­délyi Géza elmondta, hogy az olaszok állandóan erősí­t­­­getiik a csapatukat. Tek­in­­tettel arra, hogy az egyesü­­lettek dúskálnak a pénzben, ha kell, idegenben szerzik meg a szükségge a játékoso­kat. Érdekes esetet, mesélt el, amely a milánói Inter­­nazionaléval történt meg. — Az Internazi­on­álé egé­­szen jól szerepelt 1946 tava­szán — kezdte az edző. Ám­ a szurkolók és a veze­tők is azt kívánták, hogy a csatársort teljes egészé­ben cseréljék ki, így is tör­tént. A tavaszi idény után eladták a csupa fiatalból álló támnadósorukat és a be­folyt pénzzel egy vezető el­utazott Géb Amerikába. Né­hány hét után már vissza is érkezett. Hozta magával az új csatárokat. Csupa harminc éven felüli játé­kost! A bemutatkozás után kiderült, hogy az újonnan vásárolt csatárok meg sem közelítették tudásban a ré­gieket. Nagy volt a felzú­dulás, d­e nem tehettek el­lene semmit sem. A dél am­erika­iak „átejtették“ őket. A kiküldött tag ugyan­­is „bemondásra'' vásárolta össze a játékosokat. „Jó ol­csón" kapta őket. Most az­tán a tizenegyedik helyen kullog a csapat, Erdélyi Géza a karácsonyi ünnepek alatt látta a Fe­rencváros — Wacker-mérkő­­zést. Elégedetlen volt. Ha arra gondolok, hogy a Ferencváros a magyar b­ajnokság második helye­zettje, akkor seik jóval nem kecsegtetne egy magyar­olasz találkozó — mondta. — Tudom azonban,­­ hogy ilyenkor, az idény végén már fáradtak a játékosok és ez sok mindent megma­gyaráz. A kávéház emeleti, helyi­ségében, amely az MTK kl­ubtanyáján­ szolgál, egész sereg érdeklődő vesz körül egy javalkonbeli, őszülő fér­fit és feszült figyelemmel hallgatja. Egri Ernő az illető, a­ BAR egykori já­tékosa, aki esztendők óta Olaszországban él, volt ed­ző, majd most a vezető olasz csapatnak, a Torimó­­nak a sportigazgatója. Sza­badságát tölti Magyaror­szágon. Karác­sonyra ké­szült haza, de bizony majd­nem újév lett, mire haza­ért. — üldözött a balszeren­cse! Pontosan kiterveztem az utamat, de amikor Ró­mába érkeztem, hogy re­pülőgépre üljek, kisült, hogy a pilóták éppen sztrájkolnak , a gép nem indult. Kénytelen voltam a hatalmas kerülővel az Al­pokon át vonaton haza­jönni. Ezért késtem! — mondja és mutatja az 1500 kilométeres utat, amelyet meg kellett tennie. Kérdések tömegét intézik hozzá, alig győz válaszolni. — Milyen színvonalú mond az olasz labdarúgást — A háború okozta pilla­natnyi­­megtorpanás után már újra a régi magassá­gon jár! — Az olasz játékosok ki­zárólag a laMariig fisnak él­­nek. Természetesen! Ha majd kiöregedtek, ráérnek valami üzlet után nézni, betársulni valahová, elhe­lyezkedni. Egyelőre köteles­­ségük: az olasz labdarúgás európai felsőbb­ségét to­vábbra is biztosítani! — Kis a­ labdarúgás bizto­sítja a gondtalan életükért — Azokét, akik nemzeti értéket jelentenek — igen! Mi az olasz játékosok napi beosztása. A legfontosabb, hogy mindenkor az egyesületük rendelkezésére álljanak. A Torino játékosai például hétfő kivételével minden nap m­eg kell, hogy jelen­jenek a klubban.­­ Hogy edz a Torinói Kedden átletizálgat­­nak, tornáznak a fiúik, szer­dán a labdán van a hang­súly, labdakezelés, egyé­nenkénti oktatás­i műsor. Csütörtök a közös munka napja, ekkor van kétkapus edzés is. Pénteken már könnyebb munka folyik, egy kis torna, aztán fürdő, nagy masszázs. Szombaton «már csak sétálunk és ekkor folyik a taktikai vita, az elméleti oktatás. — Ezenkívül is együtt tartják a csapatot. — Sok egyesületben a já­tékosok együtt laknak, panzión»* mi szerben, s csak női játékosoknak van kü­lön otthonuk. — Mit keresnek az olasz játékosok? —­ Havi fizetést kapnak. Ez 35.000 líra szokott lenni. —­ És az edzőkt — Az edző fizetése sehol sem kisebb, mint a legjob­ban dotált játékosé. A hely­­zet azonban ma myár olasz földön az, hogy az edző mellett mindenütt működik egy­­sport­igazgató is. A leg­­fontosabb fel­adatokat mind­ez végzi, a szerződtetés is az ő ügyköre, de még a csapatösszeállítás fölött is ő dönt, természetesen az edző javaslata alapján. Milyen a hangulat M­agyarország irányában? — Boldogan és szívesen látnák a magyar csapato­kat. Tudjuk, hogy az Új­pestet mily szeretettel fo­gadták, de ugyanígy nagy érdeklődéssel várták a Cse­­pelt és a Kisp­estet is. Nagy kár, hogy ez a két terve­­zett út meghiúsult. Csak persze az olasz évad túl­zsúfolt, abba nem lehet­­akármikor beleilleszteni nemzetközi mérkőzéseket! Egy kis szünet után így folytatja Egri: — Az olasz sport újjáéle­désének döntő tényezője azonban valami egészen más dolog! Mégpedig a to­talizatőr fogadások beveze­tése! Széder­eg az ember, ha látja, micsoda sbődületes for­­galoat bonyolítanak le. Fo­gadni csakis egy bizonyos módon lehet: tizenkét mér­kőzésre kell tippelni, tíz elsőosztályúra és két má­sodosztályúra. A befolyt összeget az ismeretes rend­szer szerint, a győztesek közt szétosztják. Több mint százezer állandó fogadó közt kerül a befizetett ösz­­szeg kiosztásra, s volt már eset, hogy valaki százmillió lírát nyert. A sport céljaira természetesen komoly ösz­­szeg jut ebből a fogadás­ból, s az olasz sport, jö­vendő nagyságának alapja ez. K. Gy­ ömá­ánd : Van-e titka az olasz futballnak — Az olasz játékosok elhelyezkedése — A magyar csapatok ügye — A fogadások klütjkái­ ti. és kincses alkalja a jobbszárnyúl a Serifemét Ambin­­tahian Torino városi!. az olasz homnokcsan­at burája. KIGI « l‘o folyó, a báltér, ben az \1|»oU háborított»» csúcsai, .lobbiidul! h Hole Antonellian». Kurópti ]e||m«i|usabh tornya, balra, búsul a birrs írb­ekarcoló, a Via Roma hrjúnilán­ál. A városon már nyoma sincs tíz útslhurzolt hóbanimik

Next