Képes Sport, 1954. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)
1954-12-07 / 30. szám
«9 W/PORT%C e//c — Hát ezt le nem mondhatnám, de annyi bizonyos, hogy sima mellúszásban igen rosszul állunk. És ezt talán én fájlalom a legjobban. Női mellúszásunk a két Éva, Székely és Novák párharca, gyorsúszásunk pedig a Szőke-Temes vetélkedés során nőtt naggyá. Nekem a mellúszás szétválasztása óta, és főként most, hogy Székely Ripszima és Serfőző Magda más úszásnemet választott, nincs olyan ellenfelem, aki jobb eredményekre késztethetne. A dán Hansen példája van előttem, akit a fiatal Christensen néhányszor legyőzött Azóta Hansen 25-ös pályán már 2:52.7-et is úszott... — Mindenképpen nehéz feladat előtt állunk Skóciában, de nyugodtan nézünk a mérkőzés elé. Szojka Feri már nem újonc a válogatottban, ő el tudja látni támadó- és védőfeladatát. Komáromi a legtehetségesebb fiatal kapusok egyike, aki már számos bajnoki mérkőzésen bebizonyította képességeit Kétségtelen azonban, hogy ő ritkábban fut ki, s ez nekünk, hátvédeknek bizonyos fokig módosítja a munkánkat. Fokozottan kell ügyelnünk a minél szorosabb emberfogásra, és a keresztezéseknek, váltásoknak idejében történő végrehajtására. Úgy vélem, nem lesz baj a védelemmel Glasgowban. — A magyar kerékpáros pályaversenyzők — amint azt az elmúlt évek egy-egy nagy nemzetközi versenyén megmutatták — képesek kiemelkedő eredmények elérésére. Véleményem szerint semmivel sem vagyunk tehetségtelenebbek, mint az olasz, svájci vagy francia versenyzők. Most már a Millenáris-pályára sem lehet panaszunk. A hiba szerintem az, hogy technikailag és taktikailag elmaradtunk a külföldiek mögött. Meg kell mondanom, elsősorban mi magunk, versenyzők vagyunk a hibásaik, mert néhányan még mindig idegetkedünk akorszerű edzésektől. Elsősorban is erős, tervszerű, tudományos alapokra helyezett edzésrendszerüknek. Másodszor annak, hogy a fiatal, tehetséges sportlövőket azonnal felkarolják s aránylag igen rövid idő alatt képzett versenyzőkké nevelik őket. Harmadszor annak, hogy ezek a fiatal versenyzők elismerik edzőik, szakvezetőik nagyobb szaktudását, ellenvetés nélkül fogadják el szakmai és taktikai utasításaikat, tanácsaikat. A szovjet sportlövők 32 világbajnokság közül 20-at szereztek meg, 14 új világcsúcsot állítottak fel s ezzel ebben a sportágban is a világ élvonalába jutottak. A jó kanyarfutás is elsősorban a kellő gyakorláson múlik. Véleményem szerint minden jó vágtázónak kanyarban is ugyanolyan, jól kell futnia, mint egyenesben. Kétségtelen azonban, hogy a jó egyensúly értékű és rövidebbléptű vágtázók eredményesebbek lehetnek a kanyarokban. Mivel majdnem minden kanyar más és más szögű, az is fontos, hogy a futó a verseny előtt kitapasztalja a fordulót, megállapítsa a dőlésszöget, vagyis azt, hogy mennyire kell bedőlnie. Nemcsak a kanyarban futónak kell ismernie a forduló jellegét, hanem a váltó többi tagjának is. — Kevés a lehetőség hosszú túráikra. Sportágunkban ,az idényben minden szombaton és vasárnap rendeznek versenyeket. Ezek legnagyobb része a Dunán kerül lebonyolításra, így tehát a kajakozást majdnem kizárólag csak a fővárosban és közvetlen környékén népszerűsítjük. Ha minden második héten túrázhatnánk, akkor vidéken is jobban megismernék a kajakozás szépségeit, és egészen biztosan követőkre találnánk a vidéki fiatalok között. Ezzel nemcsak minden kajakozó régi vágya teljesülne, hanem a sportág további fejlődését is biztosíthatnánk. — Amikor Verhalle ellen léptem pástra. Ezen a mérkőzésen dőlt el, meg kell-e osztanom az első helyet a belga versenyzővel, vagy egyedül leszek Bécs város bajnoka. Egy évvel ezelőtt a VB-n kikaptam a kiváló tőrözőtől s akkor az én legyőzésemmel jutott tovább. Olyan nagy küzdelmet vívtunk tavaly, hogy további mérkőzéseit — idegkimerültség miatt — feladta. Most sokkal nyugodtabban versenyeztem, jól összpontosítottam s éreztem azt is, hogy jó formában vagyok. Az sem zavart már, hogy Verhalle balkezes. 5:3-ra győztem. — Igen! Talán egy kicsit csodálkoznak néhányan, hogy ezt ilyen határozottan állítom, de akik ismernek, jól tudják, hogy nem nagyképűségből mondom. Az év első felében nem tudtam magamra találni. Ebben része volt annak is, hogy néha megfeledkeztem a sportszerű életmódról. Most már egészen más a helyzet. A sportszerű életmód magával hozta a formajavulást is. Egyelőre a Bp. Dózsa második csapatában játszom, továbbra is. De remélem majd tavasszal! Elvégre egy 32 éves játékos még nyugodtan szerepelhet az élvonalban. KILLERMANN KLÁRA (Bp. Klaizsl) — Női mellúszósportunk színvonala nem elégíti ki a szakembert- Beszélhetünk válságról? LANTOS MIHÁLY (Bp. Vörös Lobogó) — Milyen lesz az összjáték a skótok ellen az új összetételű védelemmel, különösképpen a kapussal? SZEKERES BÉLA (Bp. Honvéd) — Képesnek tartja-e pályaversenyzőinket arra, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentékeny sikert arassanak? BALOGH AMBRUS (L. Zalka Máté) — Minek tulajdonítja a szovjet sportlövők ragyogó szereplését a venezuelai VB-n? SULI CSÁNYI GYRGY (Bp. Dózsa) — Van-e valamilyen különös fortélya a kanyarfutásnak? HATLACZKY FERENC (Bp. Építők) — Miért gyengébb lényegesen a kajaksport vidéken, mint a fővárosban? 'k » GYURICZA JÓZSEF (Bp- Haladás) — Mi volt a legkritikusabb pillanat a bécsi nemzetközi tőrversenyen? DEÁK FERENC (BP- Dózsa) — Viszontlátjuk-e még elsőosztályú mérkőzéseken a régi gólrekordert?