Képes Sport, 1954. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)

1954-12-07 / 30. szám

«9 W/PORT%C e//c — Hát ezt le nem mondhatnám, de annyi bizonyos, hogy sima­ mellúszásban igen rosszul állun­k. És ezt talán én fájlalom a legjobban. Női mellúszásunk a két Éva, Székely és Novák párharca, gyors­úszásunk pedig a Szőke-Temes vetélke­dés során nőtt naggyá. Nekem a mell­úszás szétválasztása óta, és főként most, hogy Székely Ripszima és Serfőző Mag­da más úszásnemet választott, nincs olyan ellenfelem, aki jobb eredményekre késztethetne. A dán Hansen példája van előttem, akit a fiatal Christensen né­hányszor legyőzött Azóta Hansen 25-ö­s pályán már 2:52.7-et is úszott... — Mindenképpen nehéz feladat előtt állunk Skóciában, de nyugodtan nézünk a mérkőzés elé. Szojka Feri már nem újonc a válogatottban, ő el tudja látni támadó- és védőfeladatát. Komáromi a legtehetségesebb fiatal kapusok egyike, aki már számos bajnoki mérkőzésen be­bizonyította képességeit Kétségtelen azonban, hogy ő ritkábban fut ki, s ez nekünk, hátvédeknek bizonyos fokig módosítja a munkánkat. Fokozottan kell ügyelnünk a minél szorosabb emberfo­gásra, és­ a keresztezéseknek, váltások­nak idejében történő végrehajtására. Úgy vélem, nem lesz baj a védelemmel Glasgowban. — A magyar kerékpáros pályaver­senyzők — amint azt az elmúlt évek egy-egy nagy nemzetközi versenyén megmutatták — képesek kiemelkedő eredmények elérésére. Véleményem sze­rint semmivel sem vagyunk tehetségte­lenebbek, mint az olasz, svájci vagy francia versenyzők. Most már a Mille­náris-pályára sem lehet panaszunk. A hiba szerintem az, hogy technikailag és taktikailag elmaradtunk a külföldiek mögött. Meg kell mondanom, elsősorban mi magunk, versenyzők vagyunk a hi­básaik, mert néhányan még mindig ide­­ge­tkedünk a­­korszerű edzésektől.­­ Elsősorban is erős, tervszerű, tu­dományos alapokra helyezett edzésrend­szerüknek. Másodszor annak, hogy a fiatal, tehetséges sportlövőket azonnal felkarolják s aránylag igen rövid idő alatt képzett versenyzőkké nevelik őket. Harmadszor annak, hogy ezek a fiatal versenyzők elismerik edzőik, szakve­zetőik nagyobb szaktudását, ellenvetés nélkül fogadják el szakmai és­ taktikai utasításaikat, tanácsaikat. A szovjet sportlövők 32 világbajnokság közül 20-at szereztek meg, 14 új világcsúcsot állí­tottak fel s ezzel ebben a sportágban is a világ élvonalába jutottak.­­ A jó kanyarfutás is elsősorban a kellő gyakorláson múlik. Véleményem szerint minden jó vágtázónak kanyar­ban is ugyanolyan, jól kell futnia, mint egyenesben. Kétségtelen azonban, hogy a jó egyensúly értékű és rövidebbléptű vágtázók eredményesebbek lehetnek a kanyarokban. Mivel majdnem minden kanyar más és más szögű, az is fontos, hogy a futó a verseny előtt kitapasztalja a fordulót, megállapítsa a dőlésszöget, vagyis azt, hogy mennyire kell bedőlnie. Nemcsak a kanyarban futónak kell is­mernie a forduló jellegét, hanem a váltó többi tagjának is. — Kevés a lehetőség hosszú túráikra. Sportágunkban ,az idényben minden szombaton és vasárnap rendeznek ver­senyeket. Ezek legnagyobb része a Du­nán kerül lebonyolításra, így tehát a kajakozást majdnem kizárólag csak a fővárosban és közvetlen környékén nép­szerűsítjük. Ha minden második héten túrázhatnánk, ak­kor vidéken is jobban megismernék a kajakozás szépségeit, és egészen biztosan követőkre találnánk a vidéki fiatalok között. Ezzel nemcsak minden kajakozó régi vágya teljesülne, hanem a sportág további fejlődését is biztosíthatnánk. — Amikor Verhalle ellen léptem pástra. Ezen a mérkőzésen dőlt el, meg kell-e osztanom az első helyet a belga versenyzővel, vagy egyedül leszek Bécs város ba­jnoka. Egy évvel ezelőtt a VB-n kikaptam a kiváló tőrözőtő­l s akkor az én legyőzésemmel jutott tovább. Olyan nagy küzdelmet vívtunk tavaly, hogy további mérkőzéseit — idegkimerültség miatt — feladta. Most sokkal nyugod­­ta­bban versenyeztem, jól összpontosí­tottam s éreztem azt is, hogy jó for­mában vagyok. Az sem zavart már, hogy Verhalle balkezes. 5:3-ra győztem. — Igen! Talán egy kicsit csodálkoznak néhányan, hogy ezt ilyen határozottan állítom, de akik ismernek, jól tudják, hogy nem nagyképűségből mondom. Az év első felében nem tudtam magamra találni. Ebben része volt annak is, hogy néha megfeledkeztem a sportszerű élet­módról. Most már egészen más a hely­zet. A sportszerű életmód magával hozta a formajavulást is. Egyelőre a Bp. Dó­zsa második csapatában játszom, to­vábbra is. De remélem majd tavasszal! Elvégre egy 32 éves játékos még nyu­godtan szerepelhet az élvonalban. KILLERMANN KLÁRA (Bp. Klaizsl) — Női mellúszóspor­­tunk színvonala nem elégíti ki a szakembert- Beszélhetünk válságról? LANTOS MIHÁLY (Bp. Vörös Lobogó) — Milyen lesz az össz­­játék a skótok ellen az új összetételű védelem­mel, különösképpen a kapussal? SZEKERES BÉLA (Bp. Honvéd) — Képesnek tartja-e pályaversenyzőinket arra, hogy nemzetközi viszonylatban is jelen­tékeny sikert arassa­nak?­­ BALOGH AMBRUS (L. Zalka Máté) — Minek tulajdonítja a szovjet sportlövők ra­gyogó szereplését a ve­nezuelai VB-n? SULI­ CSÁNYI GY­­RGY (Bp. Dózsa) — Van-e valamilyen különös fortélya a ka­nyarfutásnak? HATLACZKY FERENC (Bp. Építők) — Miért gyengébb lé­nyegesen a kajaksport vidéken, mint a főváros­­ban? 'k » GYURICZA JÓZSEF (Bp- Haladás) — Mi volt a legkri­tikusabb pillanat a bé­csi nemzetközi tőrverse­­nyen? DEÁK FERENC (BP- Dózsa) — Viszontlátj­uk-e még elsőosztályú mérkőzése­ken a régi gólrekordert?

Next