Képes Sport, 1978. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 1. szám

д_ ÍGÉRETEK Az úttörőversenyeken mindig különös érzés kerít hatalmába. Nemcsak azért, mert szívet me­lengető látvány nézni a gyerek­sportolók lelkesedését, nemcsak azért, mert felkészültségük fia­tal koruk ellenére magas szín­vonalú. Hanem elsősorban azért, mert a holnap sikereit sejtetik meg, így történt ez most is, Mis­kolcon és Kazincbarcikán, a XIII. Úttörő Olimpia cselgáncs- és birkózóversenyein. A mis­kolci sportcsarnokban több mint négyszáz ifjú cselgáncsozó mér­te össze erejét. Mindenképpen megnyugtató, hogy ilyen sok gyerek hódol ennek a hazánk­ban egyre eredményesebb, szép sportágnak. Ami még ennél is örvendetesebb: remek akciókat, éles küzdelmeket láthattunk, egy sor olyan tehetséggel is­merkedhettünk meg, akik, ha lesz elég kitartásuk, még sok örömet szerezhetnek. Hasonlóak voltak tapasztala­taink Kazincbarcikán is, a bir­kózóversenyeken. Kruj Iván, a sportág tekintélyes szakembere, nemzetközi bíró, ezúttal edző­ként tevékenykedett. — Hogyan készültek erre a viadalra? — kérdeztük. — A korosztály legrangosabb viadalának megfelelően, még edzőtáboroztunk is. — Nem túlzás ez? — Nem. Ma már csak úgy lehet jól szerepelni úttörő olim­pián, ha a felkészülés is ala­pos, módszeres. A látottak a bíró-edző sza­vait igazolták. És még ebben a jól felkészített, kiegyensúlyo­zott mezőnyben is akadt egy­két egészen kiemelkedő képes­ségű tehetség. Túri Csaba, a gyöngyösi 2. számú általános iskola tanulója például úgy nyerte meg a 68 kg-os súlycso­port versenyét, hogy valamen­­­nyi mérkőzésen két vállal győ­zött. És még egy figyelemreméltó észrevétel. A sportágak szak­­szövetségei — a jelek szerint — nagyon jól tudják, hogy ezek az úttörő sportolók a jövő ígére­tei. Ennek megfelelően szava­tolják felkészültségüket. A bir­kózók versenyén például kitűnő bírák működtek közre. A sző­nyegek mellett láthattuk Luká­csa Bélát, a Nemzetközi Bir­kózó Szövetség tekintélyes bíró­ját, szőnyegelnökét, Barna Ist­ván, Hódos Imre és Palócz Ru­dolf nemzetközi bírákat, hogy csak néhányukat említsük. Tu­dásuk, szakmai felkészültségük emelte a viadal rangját, és köz­reműködésük azt igazolta, hogy fontosnak tekintik ezt a tornát, fontosnak tekintik a jövő sike­reinek letéteményeseit. B. F. Fotó: (szalag) Ficzus Tivadar felajánlása 2015.01 П7 VB előtti tapasztalatok A magyar jégkorong-váloga­tott december huszonnyolcadi­kén és huszonkilencedikén az osztrákok legjobbjaival mérte össze erejét, két mérkőzésen. Debrecenben 3-3 arányú dön­tetlen lett az eredmény, Buda­pesten 1-0-ra győztek a mieink. Csapatunk öt szakaszból álló világbajnoki felkészülésének ez volt a második állomása. Jó al­kalom nyílt arra, hogy a veze­tőség, elsősorban Báróczi Gábor új tapasztalatokat gyűjtsön. — Már jól ismertük ezt az osztrák válogatottat, hiszen az utóbbi években sokszor talál­koztunk — mondta a mérkőzés után Boróczi Gábor. — Tudtuk, hogy nagyon jól korcsolyáznak, gyorsak és rendkívül kemé­nyek. Már a debreceni mérkő­zés első harmada bebizonyítot­ta, hogy „finom” játékkal nem lehet őket legyőzni. Háromgó­los hátrányt kellett behoznunk. Megtettük! Így alakult ki a 3-3-as végeredmény. A buda­pesti találkozón már úgy lép­tek pályára a fiúk, hogy csak akkor lehetnek eredményesek, ha felveszik a test-test elleni küzdelmet, és fegyelmezetten játszanak. A főhangsúly a véde­kezésen volt, és játékosaim ke­ményen, harcosan oldották meg feladataikat. Külön öröm, hogy emberhátrányban is többször megóvták kapunkat a góltól. Igaz viszont az is, hogy ember­előnyeinket mi sem tudtuk ki­használni. Sokat támadott, lett csapatunk, de többször, sajnos nagy helyzetben is hibáztak a fiúk. Ennek tulajdonítható a jégkorongban nagyon sovány­nak számító egygólos eredmény. Legjobbjainkkal a világbajnok­ság előtti felkészülési időszak­ban gyorsaságban és kemény­ségben kell fejlődniük, és a helyzetkihasználáson javítaniuk. A magyar jégkorong-váloga­tottnak még bőséges lehetősége van az 1978-as világbajnokságig új taktikai elképzelések kipró­bálására, az erőnlét, a gyorsa­ság fejlesztésére. Januárban Románia legjobbjaival játsza­nak két mérkőzést, Bukarest­ben. Februárban csehszlovák klubcsapatokkal, illetve Fran­ciaország válogatottjával lép jégre csapatunk. Földvári György MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 1-0 Támadásban a magyar csapat: Flóra (3) beadásra vár, Hilgarth (13) Frohászka kapus segítségére siet, Muhr (20) Staribacherrel csatázik a korongért két búcsúzó. A képen látható Vedres Mátyás és Szeles Dezső ezen a mérkőzésen lépett utoljára a jégre válogatott színekben

Next