Képes Sport, 1980. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-01 / 1. szám
emus, ALTius. ro Az esztendő legnagyobb érdeklődést kiváltó sporteseménye a téli és nyári olimpiai játékok (esz. öt földrész országainak sportolói készülnek, hogy országuk képviseletében az olimpiai versenyeken becsülettel helytálljanak. A versenyeknél nem kisebb érdeklődést kiváltó kérdések kísérik az olimpiai mozgalom fejlődését. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az elmúlt esztendőben az öttusa világbajnokság alkalmából hazánkban tartózkodott. Ekkor többek között találkozott a sajtó munkatársaival, tájékoztatót adott az olimpiai mozgalom néhány, akkor az érdeklődés középpontjában álló kérdésről. A NOB elnöke azonban elfoglalt ember — mindenki meggyőződhet erről, aki áttekinti a NOB hivatalos lapját -, magyarországi programja is meglehetősen „feszített” volt, ezért nem nyílott alkalom hosszabb és az olimpiai mozgalmat érintő átfogóbb beszélgetésre. Budapesti sajtótájékoztatóját követően állapodtunk meg, hogy később levelezőinterjút készítünk. Ennek kérdéseit és Lord Killanin válaszait tárjuk most olvasóink elé. z elmúlt négy esztendő alatt számos vita zajlott az olimpiai mozgalom egyes kérdéseiről. Ezek többsége az olimpiai mozgalom fejlődéséhez kapcsolódott. E kérdések közül melyeket tartja a legfontosabbnak, ön szerint melyek voltak azok a kérdések, amelyek megoldása leginkább előre vitte az olimpiai mozgalom fejlődését? — Nehéz sorrendet felállítani azok között a kérdések között, amelyek az utóbbi esztendőkben nagy hatással voltak az olimpiai mozgalom fejlődésére. Véleményem szerint különösképpen a következők tarthatnak igényt a legnagyobb figyelemre: a) A sport és a versenyek általános fejlődése, fokozott tekintettel a női versenyszámok növekedésére. b) A Nemzeti Olimpiai Bizottságok egyre növekvő száma. Ezeket a függetlenségüket elnyert országokban hozták létre és tagjai lettek a NOB-nak. c) Az „amatőr kérdés” valósabb megközelítése, ami részben annak köszönhető, hogy egyes országokban — így az Önökében — nem léteznek professzionisták. Ezekben az országokban a sportolók olyan társadalmi támogatást kapnak, amely minden tekintetben biztosítja sportbeli felkészülésüket. Köztudott, hogy az Egyesült Államokban mindig is voltak „sportösztöndíjak”. Azonban a szabályok túlságosan „rugalmas” felfogásának egyik veszélye lehet, hogy a gazdaságilag gyengébben fejlett országok sportolói hátrányos helyzetbe kerülhetnek. d) A sportorvoslás! Az orvosi szakma általában hatalmas lépéseket tett a sportolók egészséges fejlődését illetően, ugyanakkor azonban egyre több olyan eset fordul elő, hogy serkentőszerekkel, nyugtató-csillapító szerekkel és végül anabólikus sztereoidokkal „mesterséges sportolót” hoznak létre. Úgy gondolom, hogy ez a legveszélyesebb tényező a sport és az olimpiai mozgalom jövőjére. A NOB orvosi bizottsága már eddig is nagyon keményen dolgozott azért, hogy ellensúlyozza azoknak a tevékenységét, akik a mesterséges versenyzőt kívánják létrehozni. Mint mondottam, a NOB orvosi bizottsága, egyetértve a nemzetközi sportszövetségekkel és a nemzeti olimpiai bizottságokkal, eddig is sokat tett az egészséges fejlődésért. De a csatanép nincs megnyerve. — ön szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi szervezettsége, munkamódszerei lehetővé teszik, hogy a fejlődés igényeit kielégítse? — Úgy gondolom, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemzetközi sportszövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok jelenlegi felépítése és együttműködése a lehető legjobb. A NOB önmagában is fejlődött azáltal, hogy tagjai mind jobban képviselik a világban. A nemzetközi sportszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok rendszeresen tanácskoznak, nemcsak egymással, hanem a NOB végrehajtó bizottságával is. E tanácskozások biztosítják a legszorosabb együttműködést. Sokat jelentett továbbá a várnai kongresszus után az úgynevezett „Hármas Bizottság” létrehozása, amelynek elsődleges feladata a kongreszszus előkészítése — köztudott, hogy a következő NOB kongresszus Baden Badenben 1981- ben lesz —, és amelyben úgyszintén véleményt cserélnek a különböző kérdésekről, amelyek a sportot érintik. Legyenek azok gazdasági jellegűek, például a magas költségekkel kapcsolatban, vagy politikai lépések, amikor is kormányokkal, illetve nem kormányszervekkel szorgalmazzák a szoros együttműködést. Azt hiszem, hogy a NOB jelenlegi szervezeti rendje és kialakított munkamódszere a szervezet további fejlődésének záloga. — Megítélése szerint melyek azok a kérdések, amelyek a legkényesebbek és talán a legnehezebben megoldhatóiaz olimpiai mozgalomban? — A legnehezeb és legkényesebb kérdés, amely a NOB elnökétől megoldásra vár, hogy minden tényezőt csakis elfogulatlan nézőpontból vizsgáljon, kizárjon minden személyes érzést, amely a helyzet reális értékelését befolyásolná. Az elvekhez és a szabályokhoz tartania kell magát, de úgy érzem, néha szükséges egy kis gyakorlatiasság. — Az olimpiai játékok iránti növekvő érdeklődés nem gondtalan. Egyre több helyen vetik fel a program bővítésének szükségességét Az egyes sportágaknak a játékok műsorára kerülése hatással van az illető sportág általános fejlődésére, de ezzel egyidőben nehézségek elé állíthatja az egyes nemzeti olimpiai bizottságokat is, hogy miként tudják e sportágak fejlődési feltételeit biztosítani országuk sportmozgalmán belül. Lát-e lehetőséget arra, hogy nyilvános vitát folytassanak az olimpiai mozgalomnak e kérdéséről? Mi az ön személyes véleménye? — Úgy gondolom, a baden-badeni kongresszus egyik nehéz kérdése lesz a Játékok jövőbeli v ,ON*UÖ&' ,o&