Képes Ujság, 1860 (2. évfolyam, 1-13., 1-39. szám)
1860-02-26 / 9. szám
Pest 1800, vasárnap Február 20-án. Megjelenik minden vasárnap másfél nagy ivén. 2. köt. 9. sz. Előfizetési dij fél évre 5 ft. 25 kr., egész évre 10 ft. 50 kr. Előfizethetni: Werfer Károly kiadónál feldunasor 10. szám alatt, és minden cs. kir. postahivatalnál. Ha az utas Rimaszombatból, Gyömörmegye székhelyéből, Tornalján s Pelsőczön át a kies Sajóvölgyön fölfelé halad, a Szepessel határos gümöri béretek lábainál, egy kies völgyben Rozsnyót éri, mely nemcsak regényes fekvése miatt, de azért is, hogy felvidékünknek egyik jelentékenyebb városa, megérdemli, hogy figyelmére méltassa. Német nevét „Rosenau,“ rózsaliget, alkalmasint bájos fekvésétől vette, a kies völgyet meredek sziklás béretek veszik körül, mig a távol látkör szélén a fenyvesektől sötétlő magas hegyormok tűnnek elő, — a város alatt, virányos rétek közt a históriai emlékű Sajó kanyarog, mely a közel királyhegyből veszi eredetét, a Rozsnyót környező béretek egyikén a krasznahorkai, még épségben levő vár magaslik, mely a regényes lovagkorba varázsolja vissza képzeletünket. Rozsnyó fekvését, Petőfi itt átutaztában nem anynyira költői, mint nagyon is prózai hasonlítással jellemezte: e város, úgymond, úgy fekszik e völgy mélyiben, mint a koldus kalapja fenekén a beledobott krajczár. E minden áron eredeti képpel, úgy hisszük, eleget Rozsnyó is tevénk ezúttal tájleirási feladatunknak s most nézzünk körül a városban. Rozsnyónak nagy négyszögű piacza van, szépnek annyiban nem mondhatjuk átalában, mert szépítésére még eddigelé nem sok gond fordíttatott, de a környező épületek közt több szép épület látható. Rozsnyó, püspöki város, s püspöki palotája Ízletes nagyszerű épület, nevezetesebb épületei még, a seminariumi épület, s kathedrális temploma, — van ezen kívül még több temploma, katholikus s evangélikus gymanáziuma, kórháza, szállodája s.a.t. Lakói magyarok, de kiejtésükön sajátságos felvidéki „accentus“ vehető észre, mely még tájbeszédnek is igen sajátságos. Népességének száma közel 7000. Mézzel, vászonnal kereskednek leginkább, különben papir, porczellángyár, s vas-, réz-, ólom-, s kényeső-bányák mivelésével is foglalkoznak. Kálvária hegyén három ásványvíz forrása van, melyek csinos fürdőjében, mely egyszersmind mulató hely, használtatnak föl. Szellemi mivelődés tekintetében, Rozsnyó is méltán helyet foglalhat, a kor igényeivel folyvást haladó városaink sorában. —e— Vasúti kalandok, II. Koczkáztatom olvasóim béketűrését agytani tanulmányaim eredményével, azért, hogy mégis párosával adjam, a múltkori közleményhez még egyet elmondok. A pozsonyi vasúti állomáson ültem a vasútra, meglehetős lucskos időben, azért nem válogattam a kocsikat, beültem a legelsőbe, melynek ajtaja nyitva volt. A kocsiban ketten ültek, egy huszártiszt és egy kitalálhatlan úri ember, igen tiszta öltözetben, fél magasságú kalapban, s amint beléptemkor észrevettem, igen finom kenyeret és hideg sültet evett. A huszártiszt tüzet kért, adtam neki.