Képes Ujság, 1860 (2. évfolyam, 1-13., 1-39. szám)
1860-07-15 / 16. szám
Pest 1860, vasárnap, Julius 15-én. Megjelen minden vasárnap másfél nagy ivén. _____________________________________ 2. köt. 16. sz. Előfizetési díj fél évre 5 ft. 25 kr., egész évre 10 ft. 50 kr. [Előfizethetni : Werfer Károly kiadónál földmasor 10. szám alatt, és minden cs. kir. postahivatalnál. Midőn IV. Béla a tatárok elől Horvátországba menekült, a déli részek azon főurai közé, kik segélyt ígérve sereglettek össze körülre, tartozott Dragos is. — E férfiu a királynak akkor, s később is fontos szolgálatokat tevén, érdemei jutalmául dús adományokat nyert, nevezetesen a cetinai várat, mely után cetinai grófnak nevezte magát. Tőle származott a maiglan is létező nagy birtoku trakostyányi gróf Draskovics család, mely büszkén tekinthet vissza őseire, mert bárhol nyitjuk is fel történelmünk könyveit, mindenütt lelünk egy Draskovicsot, ki vagy mint bajnok, vagy mint országjár, vagy mint egyházi főnök tündöklött és szerzett érdemeket a királyi how iránt. I. Miklós, Nagy Lajos hősei közt, a legkitűnőbbek sorában állt, Gáspár, Mátyás szemei előtt vérzett el Jajcza alatt. Bertalan a hatalmas Martinuzzi sógora, a mohácsi vérmezőn győztes törökök ellen küzdött. — György, kit az épen nevezett bibornok nevelt, mint pécsi püspök a trieszti zsinaton vonta magára bölcsesége s szónoklási tehetsége által az összes katholikus papság bámulatát, s midőn később zágrábi püspök s bán jön, harczi babérokat is aratott. Fényes pályáját mint kalocsai bibornokérsek s királyi helytartó fejezte be, miután grófi rangot szerzett testvérének Gáspárnak, ki Trakostyánt is örö Draskovics János (nádor). ^Szül. 1603 – 1648. nov. 8) kelvén utána, fölvette az utódai által ma is viselt trakostyányi előnevet. Gáspár fiai közöl György győri püspök, János bán volt, s bár soha sem hiányzott ott, hol alkalom nyílt a hőstettekre, a polgári szolgálatokra, mégis lelt időt a múzsáknak is áldozni; többek közt Guevaras „Fejedelmek órája“ czímű munkája Il-ik részét magyarra forditá, s nejének Istvánffy Évának ajánlá. Ezen János fia volt a jeles férfiú, kinek képét s életrajzát adjuk. Atyai házánál kitűnő nevelésben részesülvén, Európa nagy részét beutazta, s a mint visszatért, rendkívüli tudományos képzettsége, kiterjedt nyelvismerete s finom társalgási modora által a legnagyobb mértékben magára vonta a fejedelem s udvar figyelmét. Azonnal több fontos szolgálatokat tévén, a király nem tekintve, hogy még alig lépett a földi korba, Thurzó Imre halála után árvái főispánná nevezte. Ezen állásában nem lelvén alkalmat őseiként küzdeni a törökkel, addig csengett, mig a déli határokra küldetett le. Alig ért le s már diadalt vívott ki a határokat dúló mozlimok fölött; egyik győzelme a másikat érte, neve dicsérve s dicsőítve ismertetett mindenfelé, s igy mindenki örült, midőn a társországok bánjává nevezte ki a király. Mint ilyennek, az Isten szabad ege alatt kellett az ősi szokás szerint esküt tennie, hogy folyvást fogja a török ellen védni a kormányára bizott országokat, s alighogy letette ezen esküt, már diadalt vívott ki Kvastanicánál, hol halomban hevertek a leölt pogányok hullái. E győzelem után a 40 év óta elhanyagolt határvárak hely