Képes-Ujság, 1866 (2. évfolyam, 7-24. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1866-01-01 / 7. szám
123. Minél kevesebbre van szükségünk s minél csekélyebbek vágyaink, annál kevesebb gondunk s kellemetlenségünk lesz. 124. Tartsd magad mindenkor a valóhoz, hadd a látszatnak szomorú boldogságát a bal-Olgáknak. 125. Sok embert győzött meg a fegyver, de sokkal többet győzött meg az ajándék. 126. Tudjuk, hogy a szó nem teszi a dolgot, valamint a ruha nem teszi az embert, mégis bolondjai vagyunk a szónak és ruhának. 127. A haladás az élet jele. 128. A vallást, az égnek ajándékát, szivednek legtisztább helyére zárd! 129. Hallgatni, hol a kötelesség beszélni parancsol : részlelkűség. 130. Egy tett több mint száz szó. 131. A múltból jött ki a jelen; a jelen a jövő kiindulási pontja. 132. Győzzön bár az esztelenség, szellemi korlátoltság, vagy vadság; tűzzék ki bár ezek romlást hirdető zászlójukat valamely országban, — az igazság, jog és erény elvérzett bajnokaiknak sírhalmaikra, — az emberiség és műveltség ügye ily részletességek által koránt sincs megsemmisítve. 133. A jó és rész napok egymást váltják, mint az egyes ember — úgy az emberiség életében is. 134. Az erény és bűn, a műveltség és durvaság, a szabadság és szolgaság folytonos küzdésben vannak egymással a felsőség elnyeréséért. 135. Semmi sem szokta a népet annyira keseríteni, mint erkölcsi becsérzetét sértő kellemetlenség a kormányi rendszabályok végrehajtásában. 136. Háborúban a tallér annyit ér, mint a katona. 137. Semmi sincsen visszataszítóbb, mint bűnös kebelre rámázott hazafiság. 138. Ha a munkát elkezdetted, felét azzal elvégezted. 139. A munkásság az, mely becset ad mind a két nemnek, s ahol az hiányzik, ott kezdődik a romlás. 140. A mely munka hamar kész, az a munka hamar vész. 141. Elég hamar van valamely munka, ha az jó. 142. A gonosz lelkű ember tudománya mindig gyilok volt az emberiségre nézve. 143. Ki jól köt, az jól old. 144. Aki nem egyenes úton jár, könnyen érvénybe bukik. 145. Egyesített erő mindent kivívhat, megszaggatott erő könnyen megbomlik. 146. Nagy bűn : másokat vezetni akarni, ahhoz való tulajdonság nélkül. 147. A mű dicséri a mestert. 148. Sok betegség és nyavalya ellen találtak ki már orvosságot, de a rosz nyelv ellen semmi sem használ. 149. Aki a lajtorján akar mászni, először az első fogra lépjen. 150. Úgy éljünk, ahogy tudunk, nem amint szeretnek. 151. A ki nem tud a hegyre mászni, az maradjon lent a völgyben. 152. A béke áldást hoz, az egyenetlenség mérges gyümölcsöt terem. 153. Minden jó mesterség aranyat ér. 154. A ki magáról nem sok jót tesz fel, az mást még sokkal gonoszabbnak tart. 155. Minden embertelen tettnek elérkezik bosszúálló órája. 156. A becsületességnél jobb számítás e földön nincs. 157. A gazdag bolond, az eszes embernek kincstartója. 158. Ott a valódi boldogság, hol nem a vagyont öregbítik, hanem a vágyakat kisebbítik. 159. Az erény teszi nagggyá az embert, nem a kincs. 160. Nem a gazdag boldog, hanem a ki kincsét jóra tudja fordítani. 161. Ha valamely községet boldoggá akartok tenni, segítsétek gyermekeit jól nevelni. 162. Szerencséssé senkit sem lehet nevelni, hanem azzá igen, hogy szerencsét és szerencsétlenséget egyaránt képes legyen viselni. 163. Vájjon mit árthat a lombkoszorús fának, ha baglyok huhogni ágaira szállnak. 164. A kinek szél a hite, pokol az országa. 165. A ki polyvát rostál, nem kap az napszámot. 166. Több szem többet lát, több fül többet hall. 167. A jók arczain a lélek tükröződik vissza 168. A jók emléke nem szűnik meg élni. 169. Az igazság, ha a leggonoszabb ember szájából jön is ki, mégis csak igazság marad. 170. A ki mást kerget, az el is fárad. 171. Igyekezzél tökéletesedni, de sohase bizakodjál el, hogy tökéletes vagy. 172. Vitézebb, ki uralkodni tud magán, mint az, ki a legerősebb várat veszi be.